Maros-Vidék, 1882 (12. évfolyam, 2-55. szám)

1882-01-12 / 2. szám

16. ) Az iskolák évi jövedelme állott 22757 frt és következő czimeken befolyt: ingatlan vagyon jövedelem *) 4298 frt, tőkepénzek utáni kamat 171 frt, tandíj 8376 frt, községi segély 6115 frt, egyházi segély 2009 frt, különféle forrásból 1788 frt, összesen 22757 frt' 17. ) Ezen összeg következő czím alatt kiada­tott: mint rendes tanítói fizetés 15318 frt, mint segédtanítói fizetés 1755 frt, fűtés, tisztogatás és javítás 2660 frt, tanszer­vétel 228 frt, szegény gyermekek segélyezése és megjutalmazása 129 frt, különfélék 2667 frt, összesen 22757 frt. E jelentésemnek az lenne a czélja, hogy a helyi oktatásügy miben állásánál "kellő felvilágo­sítást nyújtson, mit sajnosan abból nem lehet nyerni, mert a benne elősorolt adatok úgyszólván az első anyagot képezik azon épületnek, mely a népnevelésnek e városban csak ezen túl emeltetni fog, s melynek alapítása érdekében a közigazgatási bizottság az első kapavágást ma fogja tenni több általam előterjesztendő javaslatok elfogadása által. Csak egy dolgot mutat tisztán, hogy a gyermekek számának majdnem hihetetlen apadása mellett, még mindig felénél több nem jár iskolába, s hogy ez ügyben sürgősen valamit tenni kell. Befejezésül még csak egy a maga nemében egyedül álló esetet akarok felemlíteni. Ugyanis, míg az 1870-ik évi népszámlálás szerint e város népessége állott 12.768 lélekből, köztök 2548 tan­kötelessel, addig a mostani népszámlálás szerint áll a város népessége 13,509 lélekből, köztök csak­­­is 2112 tankötelessel, mely két eredménynek ősz-­i­szehasonlítása azt mondja: míg a lélek­szám 741-­­ gyel szaporodott, addig a tankötelesek száma 436-tal apadott, mi egy valóságos paradoxon. Kérem e jelentésemet tudomásul venni. Reptsik János, segéd tanfelügyelő. (Vége következik.) A m.-vásárhelyi társalgó-egylet (casino) közgyűlése 1881. deczember 27-én. (Csontos Olivér titkári jelentése.) Mélyen tisztelt közgyűlés! Az egylet évi tevékenységének képét főbb vonásaiban ecsetelni, — a múlt évi közgyűlés igen becses bizalma folytán — nekem jutott a szerencse *) Miután a helybeli hitfelekezeti iskolák egyáltalá­ban semminemű vagyonnal nem­ bírnak, hanem azokat az illető egyházak fenntartják, azért az itt kimutatott összeg is egyházi segélyt jelent, csak annyit értettek meg, hogy bizony az egész piaczon csak azt beszélték, hogy az új párnak „bezzeg lesz mit apritni a tejbe!“ Pereczi Mihály egyik leggazdagabb polgára volt Marosgátnak, de a gazdagságot fukari módon kaparta össze, bár a pékmesterség is nagyon jól jövedelmezett, míg Goldenstern Ábrahám — vagy a mint ő szerette magát nevezni Aranycsillagi Ábris — nem nyitotta meg sütödéjét, kiben hatal­mas versenytársra talált, — mégis leginkább Lépési hiresztelt vagyonáért szívelte a komámasszonyok sok jó beszédét, váltig szabadkozván, hogy az egész dologból mit nem tudnak, különben is a leányok sorsa a jó Isten kezébe van letéve! A jó Isten elrendeli ugyan az életmódot — folytatá — Dorombosné, de bizony a legénynek és leánynak kell egymást megérteni, hogy a házas élet sótartója mindig megtarthassa a maga jó ízét. De nem csak Pereczi ajtó kilincsén zörgettek a hirhordók és szerencsekivánók, hanem Lépésit is felkeresgették a boldogság óhajtók, ki egész hi­degen utasította vissza a mende-monda hirhordókat. Mind szabadkozhatott Lépési egy jó darab ideig, utó végre is a szomszéd,­ sógor- és komám­asszonyok a férjeiket is belezavarták a „főkötős­­dibe, s addig tukmálták Lépésinek Katiczát, mig neki savanyodott a házasságnak, a nélkül, hogy szivének bármely kis része érezte volna a szerelem menyei hatását. Katiczának sem tetszett a hideg, unalmas Lé­pést, s így nem csoda, ha mind­két részről kiju­tott a komámasszonyok biztatásából, kik közül sokan tapasztalatra hivatkoztak, hogy „idővel magá­tól megjön a szerelem,s csak a kezdete nehezebb az egymást megértésn­ek és megszokásnak, azután az egész életrend önként gombolyitja le magát a házasság orsóján. Azonban a­z igazság Báros-Vásárhelytt, 1882. január 8. „eny Zsigmond társaság“ január havi rende ülését ma délután 4 órakor tartotta meg, báró Apor Károly elnöklete mellett, a városház tanácstermében. Elnök a beállott újév alkalmából szívélyesen üdvözölte a megjelent vendégeket, s a társaság rendes tagjait ujult erővel és lelkesedéssel a tár­saság iránti buzgóságra és tevékenységre serkent­vén, Kerekes Sámuel, h. titkárt a tárgysorozat bemutatására szólította fel, ki a szerkesztőbizott­ság 1881 -ik évi deczember havi ülésén hozott megállapodást előterjesztvén, ennek kapcsán: La­katos Sámuel r. tag a felolvasó asztalhoz ült, s felolvasta Bajza József beszélyei­ és költeményei­ről írott ismertetését, mint székfoglalót. Az ismer­tetés a tehetséges szerzőnek széles látkörű tanul­mányára vall, s igen sok helyen határozott voná­sokkal charakterizálja Bajza József irodalmi mű­ködését. Méltán kiérdemelte a tanúsított tetszés­nyilatkozatokat. Medgyes Lajos r. tag, veterán írónknak „A budvári torna“ czímű költeménye képezte a tárgysorozat második számát, melyet Deák Lajos r. tag nagy hatással olvasott fel. A székely száj­hagyomány után költött költemény a honszerzés a ki egy episódot, s „ vezér fiát szerepelteti Bud- -mi idegen lovag vett részt a -van, hol „csatáros ménen, párducz­ka­­,hannyal“ megjelenvén, a hundakiákat, mint egy megbabonázva fejedelmi magatartása és bajnoki fellépése által, három leventét Sándort, Ábránt és Mikót nyergeikből egymásután kivetve, a torna­­viadal cserkoszoruját az ősz Rabonbán szép leá­nyától, Havillától elfogadja és az érdeklődő tuda­kozódásra kilétét is elárulja. Erre a Rabonbán környezete kardot ráz, éljenez, Árpádot vállára emelve örök szövetséget esküsznek a magyar és székely nép nevében. Ezután nagy nemzeti áldo­más következett, vagy a költővel szólva: — Áldomás kezdődik aztán, Árpádot az ősz Rabonbán Legelői ülteti jobbján, Szentelt bort tölt az áldozó pohárba S ráköszönti Álmos hős fiára: „Árpádi Magyarok vezérei Egy vér velünk, vérünk vérei Kiáltsunk együtt az égre: Éljen a magyar és a székely éljen, Éljen törhetlen fényben, dicsőségben !* Viszonozza bajnok Árpád, Megkérve küzdelme diját, Hajnal arczu szűz Havillát. A Rabonbán s a törzsfejek helyeslék, S megkötve jön a testvéri szövetség. A nyilvános ülést zárt ülés követte, melyen szorosabban vett kebli ügyek nyertek elintézést. Rundzs tudósitó, „arsaság“ üléséről. Az adandó kép részleteinek összeillesztése, a kivitel és a halvány vonások gyönge ecsetre vallanak ugyan, de remény­em, hogy a t. köz­gyűlés, a midőn nem egy művészt, hanem csupán egyszerű törekvő munkást lát maga előtt — el­néző leend bírálatában. Társalgó egyletünk működésének iránya, és czélja szépen fel van tüntetve, alapszabályaink 1-ső czikkében, mely igy szólt: „az egylet czélja a társadalom különböző osztályainak érintkezési helyül szolgálva, azoknak, művelődésére az irodalom pártolása és terjesztése által hatni és általában a közszellemet társalgás által fejleszteni.“ Hogy ezen czél felé haladhasson, hogy ezt elérhesse, alapszabályaink 2-ik czikke a követ­kező eszközöket jelöli meg: „a napi és időszaki sajtó figyelemmel kisérése, társalgás, felolvasások, eszmecsere, nemesebb játékok, esetleg jótékony — czélu­n­­,vános mulatságok rendezése és könyvtár állítása.“ Nem es­zközök mindannyian, melyeknek egyi­két sem a czélnak kell szentesitni, de fájdalom, hogy a mai anyagi világban nagyon sok szép dolgot,­­ a szellemi és erkölcsi világ eszményi légkörében terveit nemes czélokat is csak úgy vagyunk képesek elérni, ha nem hiányzik hozzá a valami, a­mit egy rongy papír darabra festenek, s majd rögös földből kiásott érszből vernek össze az eszményiségtől nagyon távol álló prózai em­berek és a minek neve mégis oly édesen hangzik e szóban „pénz.“ Az alapszabályainkban írt eszközök elseje, a napi és időszaki sajtó figyelemmel kísérése csak részben áll alkalmunkban, mert csak a nevezete­sebb lapokat és folyóiratokat rendelhetjük meg, mivel kevés a pénzünk. No de ebben még­is meg­lehetős statistikát állíthatunk össze, ugyanis ez évben 29 hírlap és folyóirat járt az egyletnek á­­m. egy hivatalos lap, 15 politikai és egy szép­­irodalmi napi­lap, 2 havi tudományos és szépiro­dalmi folyóirat, 1 nj és 1 heti szaklap, 3 élet­­lap és végül a két helybeli vegyes tartalmú inkább locális érdekű lap. Ezek közül 5 német és egy román nyelven megjelenő lapot kivéve, — mind­annyian magyar nyelven vannak írva. Könyvtár­unk — fájdalom — még mind ez ideig nincsen, alapítanánk ezt is, s alkalmat nyúj­tanánk egyletünk családdal biró tagjainak, hogy egy-egy jó könyvet mulattató olvasmányul haza­­ is vihessenek magok és övéiknek, — de a na­tárra, még eddig semmi pénzalap»”’ Rendezhetnénk jótékonyczélű előadásokat és nyilvános mulatságokat is, melyeket esetleges esz­közökül alapszabályaink 2-ik czikke, szintén meg­jelöl, na de már erre a tisztelt publicum mondaná rá, hogy nincsen elegendő pénze, — lévén a nő­egylet, árvaház, vereskereszt egylet dal- és zene egyletek stb. stb. jótékony és nemes czélu egyletek által áldozatkészsége már is eléggé igénybe véve. (Vége köv.) A marosvásárhelyi m. k. itélő tábla ta­nácsainak összeállítása az 1882. évre. I- ső azaz polgári szakosztály. T. e. Gecző János k­­. tanácselnök. Birák: Binder Mihály, Sándor János, Pipos Péter, Ferencz Károly, Csergedi János, dr. Endes Gábor, Szolga Miklós, Pogány Károly, Illyés Ká­roly, Vita Sándor k. t. bírók: Frink Endre, Kovács János k. t. pótbirók. Tanácsjegyzők: Sándor Béla k. t. segédfogaim. Dr. Pap Domokos k. t. tisztb. fogaim. Jakabos Vilmos k. t. tisztb. joggyakornok. N­- ik azaz úrbéri szakosztály. Elnök dr. Apor Károly k. t. elnök. Birák: Deési Farkas k. t. r. biró, mint elő­adó, Popovich Lervián, Szolga Miklós, Grúz István, Illyés Károly, dr. Gósa Miklós, Lénárt Imre k. t. bírók. Fekete Gábor k. t. pótbiró, mint szavazó birák. Tanácsjegyző: Csiky Gyula k. t. r. fogalmazó. III. azaz váltó kereskedelmi szakosztály. Elnök: dr. Apor Károly k. t. t. elnök. Birák: Illyés Károly k. t. r. biró, mint elő­adó. Popovich Lervián, Szolga Miklós, Deési Far­kas, Grúz István, dr. Dósa Miklós, Lénárt Imre, k. t. r. b. Fekete Gábor k. t. pótbiró, mint sza­vazó birák. Tanácsjegyző: Csíki Gyula k. t. r. fogalmazó, IV. azaz bűnügyi szakosztály. T. e. Schneider Jószef k. tanács­elnök. Birák: Nagy Sámuel, Popovich Servián, Spech Adolf, Stojka Antal, Grúz István, Bömb­es G»-' Mégay Ferencz, dr. Dósa Miklós, Lé»-' t. r. bírók. Fekete Gábor, D?” pótbirók. Tanácsjel keres?** Karoly.

Next