Maros-Vidék, 1891 (21. évfolyam, 17-41. szám)

1891-03-29 / 17. szám

elég figyelmes volt a nevezett vendéglő helyiséget 13-ára lefoglalni egy kedélyes társas-estély élveze­tére, a jelenlevő polgárságnak, ifjaknak alkalmat szolgáltatni. Az estélyen kezdettől végéig összhangzó jókedv húzódott s mindenki családiasan jól mula­tott. A kitörő kedvet a dalkar éneklése csak fo­kozta. Az estélyen nagyszámú közönség volt. Jegy 128 darab kelt el, felülfizettek: egy l. elnök Kere­kes Sámuel, Szekeres Elek, Meder Károly, Len­gyel Dániel, Jenei József 1—1 frt. Kürthi János, Lengyel Kristóf, Berkovics Antal, Henning K., Vass István, Izsó Gyula 50—50 kr, Szentgyörgyi Dénes 60 kr, N. N. 60 kr, Hutter József 40 kr. Az estélyen résztvevők, szíves felülfizetők az egy­let iránt mutatott pártfogásukért fogadják hálás és szíves köszönetét a rendező bizottságnak. Kürthi János a meghívók széthordása körül tett fárado­zásával a legszebb jelét adta az egylet iránt való pártfogásának. Ez estély rendezésével az egylet pénztára 34 írttal segittetett fel. HÍRROVAT. Maros-Vászfrh­elytt, 1892. február 27. — A farsang utolsó napjait éljük. Ma tartja városunkban a róm. kath ifjúság tánczestélyét. Húshagyókedden a jótékony nőegylet és árvaház javára rendezendő koszoru­estély a Transsylvá­­niában, a nyomdászok koszoruestélye a Nagy- Perencz-féle vendéglőben fogja képezni a farsangi időtöltések záradékát, melyekre fölhívjuk a kö­zönség figyelmét és pártfogását. — Petri János emlékezete. Petri János ha­láláról a következő gyászjelentést adta ki a mélyen elszomorodott család: A szív legmélyebb fájdal­mával tudatjuk, hogy a szerető gondos férj, apa, testvér, rokon. Petry János folyó év és hó 19-én reggeli háromnegyed 6 órakor élete 69-ik, boldog házassága 33-ik évében megszűnt élni. Drága ha­lottunk földrészei folyó hó 21-én d. u. 3 órakor fognak az ev. ref. leányiskola helyisgében levő lakásáról a háznál tartandó rövid ima után az ev. ref. sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Maros- Vásárhely­, 1892. február 19. Legyen áldott em­lékezete! Özv. Petry Jánosné, Golnhofer Józéfa, mint neje. Béla, Sarolta, gyermekei. Özv. Schneider Györgyné, Petry Mária és leánya, mint testvére. Özv. Petry Károlyné, Kugyelka Magdaléna és fia, mint sógornője. — A boldogult temetéséről a következő szíves tudósítást vettük: A temetés február hó 21-ikén, vasárnap, délután 3 óra­kor vette kezdetét. A háznál nagy tiszteletű Vass Tamás tartott szívből jövő megható imát a volt tanító és barát felett. A ravatal az I-fő osztály nagytermében volt felállítva. A terem a szertartás megkezdése előtt szorongásig megtelt. Iskola udva­rát, mint az utcza terét nagyszámú résztvevő közön­ség fogta el. Nagy részvéttel folyt le a pontos, a szigorúságig igazságos érzetű, kiérdemült taní­tónak temetése. Szép idő lévén a temetésre, rég nem látott nagy­közönség jött össze a végtisztesség megtételére. A koporsót, gyászszekeret 6 koszorú díszité. A koszorúk felirata: 1. „A szeretett kor­társnak, az ev. ref. elemi- és felsőbb leányiskola tantestülete. 2. Volt jó tanítójuknak az ev. ref. felsőbb leányiskola I­ se Il­ik és az elemi iskola növendékei. 3. Tiszteletük jeléül az ev­­ref fel­sőbb leányiskola III. és IV. osztályának növen­dékei. 4. Tisztelt pályatársunknak. A községi iskola tanitótestülete. 5. A jó Petry bácsinak: Giza. 6. A feledhetetlen jó férjnek és apának. A mélyen gyászoló család. A sírnál Pallós Albert igazgató méltatta a kiérdemült tanítót. Nagy körültekin­téssel s mély érzéssel szólott és búcsúzott el a megboldogulttól. — Húshagyókedd! mulatság. A marosvásár­helyi jótékony nőegylet és árvaház pénztárai ja­vára márczius 1-én (húshagyókedden) tartandó koszoruestély iránt városszerte élénk érdeklődés tapasztalh­ató. Mint biztos forrásból értesülünk, a virágképletben (mely fényes görögtűz világítással lesz) mintegy 30 ifjú serdült városi kisasszonyka fog szerepelni. E szépnek ígérkező kép bizonyára többeket vonz e utáskülönbn is érdekesnek ígérkező estélyre. A siker biztosítása érdekében a rendező­bizottság minden lehetőt megteszen. — Esküvő Gampe Perencz görgényüvegcsüri állami iskolai tanító a napokban tartotta meg es­küvőjét szintén ottani állami iskolai tanítónővel, Boros Bertával. Az ifjú párt boldogság és szerencse kisérje útjukon. — Illyés István meghalt! A vármegyeházán fekete lobogó jelzi soófalvi Illyés Istvánnak halá­lát, és Marosszék utolsó táblabirájának halála Szé­kesen 1892. febr. 26-ikán következett be. A 82 éves korában elhunyt derék férfiút február 28-án d. e. 11 órakor temetik. Széleskörű család gyá­szában osztozik vármegyénk és városunk közön­sége. A boldogult életéről meg fogunk emlékezni, lapunk zárta miatt csak ennyit közölhettünk. Nyugodjanak békében porai! — A marosvásárhelyi takarékpénztár rész­vénytársaság február 29-ikén délelőtt tartja meg rendes évi közgyűlését, melyet ajánlunk az érdek­lődők szives figyelmébe. — A tűzoltó egylet febr. 21-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. Felkért tudósítónk lapunk zártáig még nem küldötte be szives tudósítását. — Szives kérelem. Tisztelettel fölkérem az „Ifjú évek“ czimü kiadandó kötetem ívtartóit, hogy a náluk lévő íveket legkésőbb márczius 3-ikig beküldeni szíveskedjenek nevemre (Kolozsvár, ke­reskedelmi akadémia). Farkas Sándor. — Ny­ilvános köszönet. Miután a m.-vásárhelyi jótékony nőegylet alelnöke Dr. Szentpéteri Jánosné családi körülményei miatt lemondott alelnökségi tisztéről; alantirtak nem mulaszthatták el az egy­let nevében e nyilvános helyen is köszönetet mon­dani a buzgó és lelkes alelnöknek egy évi hasz­nos és jótékony működéséért; egyúttal pedig ez úton is jelezzük, hogy az alelnöki teendők végzé­sét a pár hó múltán megtartandó nagygyűlésig Bihari Sándorné ideiglenesen elvállalni kegyeske­dett. Marosvásárhelytt, 1892.február 18-án Máriaffi Albertné gr. Bethlen Louise, em­. Bartók László,titk. — Melyik olcsóbb ! Ezt kérdezi rendesen a legtöbb ember, midőn valamit venni szándékozik. Ezt a kérdést teszi fel magának igen sok gazda is a vetés idejének közeledtével, mielőtt a szük­séges magot megrendeli. Lapunk nagyszámú gazda­olvasói iránt való figyelemből szívesen szolgálunk e kérdésre felelettel, mely csak úgy szólhat, hogy a legolcsóbb az, a­mi legj­obb, mert minél jobb a mag, annál jobb termést ad. A­ki tehát olcsón akar venni, az olyan ezéghez forduljon, a­mely a legjobb árut szállítja. Ilyen ezégnek is­merjük Mauthner Ödön magkereskedőt Budapes­ten, a kinek a nevét különben az országhatárain túl is jól ismerik s a kinek üzlete épen feltétlen megbízhatóságánál fogva minden irányban oly nagy mértékben kiterjedt, hogy méltán sorolhatjuk az ó- és új világ legelsőrangu magkereskedéseivel egy osztályba. Magvainak feltétlen megbízhatóságáról magunk is többször meggyőződvén, szívesen ajánl­juk a tavaszi vetés közeledtével a termelő közön­ség figyelmébe. — Grössl Ferenc« kereskedelmi- és műker­tésznél (Sörház-utcza 10. sz. alatt) virágházi nö­vények, báli, menyasszonyi s alkalmi ünnepi eleven virágcsokrok (nemkülönben híven után­zott mű­virágok) kaphatók. A farsang végén időszerűnek találtuk a virágforrást felemlíteni. Ugyanitt kiadó szállás és bebútorozott szoba is kapható a folyó évi május havától kezdve. Jó levegő, virágos kert igen ajánlatossá teszik a szállást. Értekezhetni a helyben lakó tulajdonossal. — Zongorakészitő. Ifj. Hey Károly, a bécsi Kurka W. R. gyári czég tanitványa, állandóan letelepedett városunkban. (Széchenyi-tér 55. sz. a.) A szakmakörébe vágó zongoraigazitás és hangolási munkálatokat pontosan és jutányos árak mellett teljesiti. Ajánljuk a közönség pártolásába a nagy­szebeni születésű, városunkban otthonra lelt zon­­gorakészítőt. — Kiadó szállások. Az 1892-ik év május ha­ván kezdve egy igen csinos és kényelmes szállás lesz kiadó az Iskola-utczában. A feltételekről ér­tekezhetni a tulajdonos Biás István ügyvéd úr­ral. Ugyancsak május hó 1-én kezdve a Szent- György-utczában a 74. sz. ház is kiadó. Érte­kezhetni a bérletre nézve a tulajdonos Herbeth Károly körorvos úrral, Görgény-Szt-Imrén. —­47 Felelős szerk. és kiadótulajdonos KEREKES SÁMUEL: A közönség köréből. A választások utóhangja. Az országgyűlési képviselő választások utó­hangja még nem vesztette el éles jellegét váro­sunkban. Nemcsak hírlapi polémiákban olvashatta a közönség a választási utóhangok kellemetlen­ségeit, hanem a társadalom különböző rétegében, hivatalos testületek tagjai között, egyházi és tan­ügyi téren felsarjadzott a személyeskedés s egész hivatali eljárásokat von maga után. „Köztisztvi­selő,“ „Egyházi képviselő“ és „Tanügybarát“ alá­írásokkal közleményeket kaptunk, melyekben hem­zseg a személyeskedés. Nem adhattunk helyet ezen közleményeknek, mert csak élesztette volna az izgalmakat. „Ellen végirat“ czímen egy köz­leményt vettünk Nagy Sándor úrtól. Ez okozati összefüggésben állván lapunkban megjelent köz­leményekkel jogos igényt tarthatott a közreadásra. Minden felelősség a czikkalák­ót terhelvén, a vég­­iratott közreadjuk: Ellen-végírat. Vass Tamás úrnak a „Marosvidék“ 8. és 9-ik­­számaiban „Nyilatkozat“ és „Utolsó szó“ czimek alatt megjelent nyelveléseivel, melynek hangját követni nem fogom, egy pár szó feleletem van. A „Nyilatkozat“ czíműben azzal vádol, hogy én őt „részeg vagy Tamás“ kifejezéssel illettem volna amaz ismeretes banquetten; hát ez nem igaz, ez egy hamis vád. Az „Utolsó szóban“ azzal gyanúsít, hogy egy névtelen levélben fenyegettem. Én azt nem írtam, nem küldtem és szerzőjéről nincs tudomásom. Én Vass úrral nyíltan állottam szembe, s ha ő még­is ilyen gyanúsítással áll elő, úgy én még jo­gosabban nyilváníthatom azon három névtelen le­vél szerzőjének, melylyel engemet otthonomban meg­támadtak. Mindazt, mit Vass úrról írtam, melyből már sok el is ismertetett, fenntartom. Erese Mihály és Barth­a György tanitóról (s. t. a.) a közelebbi események inpressioja folytán, azon véleményhez jutottam, hogy „oda se nekik“ !.. Maros-Vásárhelytt, 1892. febr. 27-én. Nagy Sándor, gyógyszerész. Nyikttér. *) Nyilatkozat. Alólirott tek. Dr. Gidófalvi István és Popescu József urak, mint Dr. Vulcán Ciril ügyvéd úr meg­bízottjai felkérésére ezennel beismerem, hogy a „Gazeta Transilvaniei“ czimű lapnak I. évf. 22. számában, Régen 1892. február 5-iki kelettel és „Sentinela“ névaláírással megjelent czikket én írtam. Ugyan fennt nevezett urak felkérésére és je­lenlétükben kinyilvánítom, hogy a­mit az említett czikkben általánosan írtam és különösen annak első része egyáltalában nem vonatkozik Dr. Vul­­kán Ciril úr személyére, a­mit pedig személyére vonatkozólag írtam — a választási adtust kivéve — azt ezennel visszavonom és egyszersmint kinyil­vánítom, hogy azon czikkem által nem akartam teli. Dr. Vulcan Ciril urat rágalmazni, becsületé­ben, nemzeti érzületében megsérteni vagy pedig a román közönség előtt kissebbíteni. A mennyiben alkalmat szolgáltattam, hogy czik­kem tartalma félremagyaráztassék, azért Dr. Vul­­­án Ciril úrtól sajnálatom kifejezése mellett ezen­nel bocsánatot kérek. Egyúttal beleegyezem, hogy ezen nyilatkozat a „Gazeta Transilvania“ vagy kívánság szerint más lapba is közzététessék. Régen, 1892. évi február hó 23. Dr. Gidófalvi István s. k. Barbu Patriciu s. k. Popescu József s. k. *) Ezen rovatban közlöttekért semmi felelősséget sem vállal a Szerk. Sz. 838 — 1892. tlkvi. * (6) Arv. hird. kivonat. A marosvásárhelyi kir. törvényszék, mint telek­könyvi hatósága közhírré teszi, hogy Harkó Fe­­rencz végrehajtótónak a Diós Sándor jogutódai és Harkó Anna végrehajtást szenvedő elleni 41 frt 50 kv tőkekövetelés és jár­ulékai iránti végrehajtási ügyében a maros­vásárhelyi kir. törvényszék területén lévő, a ke­ szt-miklósi 75. számú telekjegyzőkönyvben A+l.9. r.­sz. a. foglalt ingatlanokra és az ezen ingatlanokra C. 2. sorsz. a. a Harkó Anna javára bekebe­lezett haszonélvezeti jogra 320 frt és­ a 344. sz. t­kjkvben A+l. r.-sz. a. ingatlanból a Harkó Annát illető 1/2 részre 12 frt 50 kr s így összesen 332 frt 50 krban megállapított ki­kiáltási árban telekkönyvi testenként való ki­kiáltás ár mellett az árverést elrendelte; és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1892. évi márczius h­ó 11-ik napján d. e. 9 órakor K.­Szt-Miklóson, a községházánál meg­tartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-át készpénzben, vagy az 1881. évi LX-ik törvényczikk 42. §-ában jelzett ár­folyammal számított és az 1881. évi novem­ber hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügy­­miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmé­ben a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Maros-Vásárhely ft, 1892. évi február hó 5. A marosvásárhelyi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. R n. f . kir. törvényszéki biró.

Next