Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 29. kötet, 1911.
LŐRENTHEY IMRE: Ujabb adatok Budapest környéke harmadidőszaki üledékének geologiájához
ÚJABB ADATOK BUDAPEST KÖRNYÉKE HARMADIDŐSZAKI STB. 1-9 fűvel benőve van a mediterrán homok, mely legföljebb egy méternyire van csak mint zöldes kvarczhomok föltárva. Itt a következő faunácskát gyűjtöttem : Pecten (Aequipectén) praescabriusculus, FONT. (i. gy.) Exogyra (Aetostrion *?) miotaurinensis, SACCO. (i. gy.) Dentalium sp. (egy példány.) A Caprera-fürdővel szemben a viczinális vasút mellett szintén van homokbánya, melynek faunája a leggazdagabb, itt a következő alakokat gyűjtöttem: A dendrosihylliak ra emlékeztető mállott koralltörzsek. Cidaris avenionensis, DESMOUL. « Peroni, COTT. Pecten (Aequipecten) praescabriusculus, FONT. gy. Pecten (Chlamys) gloriamaris, Duis ? « (Macrochlamys) Tournali, SERR. ? « ind. sp. Anomia ephippium L. var. costata, BROCC. Östren, (Crassostrea) crassissima, LAM. « ind. sp. (töredékek.) Exogyra (Aetostrion?) miotaurinensis, SACC. i. gy. Balanus sj>. ind. A legnagyobb s legérdekesebb föltárás itt a Caprera-fürdőtől nyugatra van a hegytetőn lévő nagy bányában. Itt a kavics átlag valamivel durvább, mint akár az eddig említett lelethelyeken, akár a mátyásföldi föltárásokban s e tekintetben a rákosszentmihályi Sashalom kavicsaival egyezik, annyival is inkább, mivel itt is vannak helyenként lencseszerű konglomerátum-padok, mint a Sashalmon. E keményebb padok 1) felé dőlnek 0—10°-kal. A réteg-komplexum felső részében barnássárga színű s álrétegzett. Az egészet arasztos humusz fedi, melynek alján legtöbb helyen durva kavics van, mely e helyt kivételesen nem alkot zsákokat, mindössze csak egyet a keleti partban. Itt a következő faunát gyűjtöttem: Pecten (Ae<iuipecten) praescabriusculus, FONT. « (Macrochlamys) Tournali, DE SERR.