Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 34. kötet, 1916.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT: Vizsgálatok az üvegtest szerkezetéről

624 SZENTGYÖRGYI ALBERT. s ebben szerkezetnélkülinek hitt üvegtest végtelenül finom ros­tocskák sűrű fonatából áll, melyek egy folyékony alapállományba vannak beágyazva. CIACCIO vizsgálatait 15 évi szünet után, mely alatt tel­jesen feledésbe merültek, Vinchow H. erősítette meg először 1885-ben. Neki köszönhető, hogy a kutatók mind nagyobb mér­tékben elismerték az olasz szerző észleletének helyességét, míg­len az üvegtestrostocskák létezése végül is biztos tétellé lett a tudományban. Új lendületet hozott a kérdés fejlődésébe BETZIUS G.-nek 1893-ban megjelent dolgozata. A svéd szerző az üvegtest szer­kezetének felderítésére felhasználta a modern szövettani technika eszközeit, a­mivel az üvegtestre vonatkozó ismereteinknek új korszakát látszott megnyitni. De a nagy reményekkel kecsegtető új irány e dolgozat megjelenése után jóformán teljesen meg­akadt. A további vizsgálatoknak és haladásnak ugyanis útját állotta az üvegtest szerkezetének végtelen finomsága és érzékeny­sége, mely annak szövettani megvizsgálását és feldolgozását majdnem teljesen lehetetlenné tette. Az üvegtest ugyanis a leg­óvatosabb rögzítés és beágyazás mellett is mindig annyira összezsugorodott, hogy szerkezetének kimerítő felderítése nem sikerülhetett. Ebből érthetjük, hogy a BETZIUS után megjelent vizsgálatok, melyek közül különösen SALZMANN (1900- 1912) közleményei érdemelne­k említést, érdemleges eredményre nem vezettek. Kü­lönösen az üvegtest hátulsó felének szerkezetéről hiányoztak teljesen az adatok, míg az üvegtest elülső része a retina ciliaris-szal való bensőbb összefüggése s ennek folytán a fixáló és víztelenítő szerek zsugorító hatásával szemben való nagyobb ellentállása miatt inkább volt a szövettani kutatás részére hozzá­férhető. Ilyen módon a kifejlett üvegtest szövettanára vonatkozó ismereteink 1913-ban még csaknem teljesen ugyanazon a ponton állottak, mint 20 évvel azelőtt, 1893-ban, BETZIUS dolgozatának megjelenésekor, úgy, hogy szinte szemetszúró volt ismereteink­nek ez a hézaga, a­mely a szövettan mai igen fejlett állásával ellenkezően úgy az állati, mint az emberi üvegtestre vonat.

Next