Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 9. kötet, 1871.
FEICHTINGER SÁNDOR: Krasznamegye és környéke Flórájáról
III. Kraszna megye és környéke Flórájáról, Dr. FEICHTINGER SÁNDOR-tól. A terület, melynek növénytani viszonyait a jelen értekezés rövid keretében ismertetni czélom, Magyarország keleti határszélén a keleti hosszúság 40 fok 11 perez és 40 fok 35 p. közt, és az északi szélesség 46 fok 58 p. és 47 fok 33 p. közt fekszik. Magában foglalja Kraszna megye legnagyobb részét, Közép-Szolnok északnyugati csúcsát (Tasnád vidékét), Szatmár megyének Közép-Szolnok megyébe beékelt részét (Felső és alsó Szopor határait), és végződik Bihar megye és Erdélyország határszélén, hova mindkét irányban kissé be is nyúlik. Északról tehát Szatmár megye, keleten, és északkeleten Közép-Szolnok, délen Kolozs és Bihar megyék, nyugaton szintén Bihar megye és a Berettyó folyó határolják. A területe szerint északról délre nyúló hosszas ferde négyszöget képez, melynek keletnyugati átmérője rövid. A terület Tasnád és Szilágy-Somlyó környékén az Él-és Kraszna folyó vidékéhez tartozik, végső délnyugati részén a Réz és Meszes hegységeken, Erdélyország és Bihar megye határszélén, Csúcsa és Feketetónál a Körös folyót és annak mellékvölgyeit is érinti. Kraszna megye s környéke kevéssé ismert terület, mely földrajzi helyzete és gyakran változó politikai viszonyainál fogva — miután hol Magyar- hol Erdélyországhoz tartozott, míg végre ujabb időkben (1860) ismét állandóan Magyarországhoz visszakebeleztetett — a birodalom részéről különös kedvezményekben nem részesült. E megyét még vasút átnem szeli és miután nagyobb hajókázható folyóval sem bir. MITH. ÉS TERM. TUD. KÖZLEM. IX. KÖTET, 1871. 5