Medgyesi Lapok, 1938 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1938-01-10 / 1. szám
Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Mediaş—Medgyes »Pax" Str. Pastorul de sus No. a. Kiadja a „Medgyesi Lapok* kiadóvállalata: Will's. H. Mediaş—Medgyes és környékének független magyar laina Primredactor — Főszerkesztő : SZ. NAGY SÁNDOR Előfizetési dij : Egész évre 240 Lei. — Félévre 120 L. Negyed évre 60 Lei. — Egyesszám ára 5 Lei. Egyesületeknek, bankoknak, olvasóköröknek, vállalatoknak havi 50 Lei. — Külföldre 480 Lei. Nagyon jó, ha van, helyes gondolkozásul, okos ember kezében áldás. Áldás neki is, másoknak is. A közügyre nagy előmenetel minden összeg, mi a vezetők vagy mások vagyonából közcélra fordíttatik. De viszont a közügyre nagy átok minden helytelenül felhasznált, mulatságokra mértéktelenül kiszórt érték. Átok a közre és átok az egyesekre, mert gondolkozásmódjuk ez után romlik, kényelművé lesz. Akinek Isten vagyont adott, az emberek szemében bizonyos tekintélyt is adott vele, keresik, szívesen vannak a társaságában, szívesen bízzák rá egyesületek vezetését, mert támogatást remélnek tőle. Egyszer beválik ez a remény, máskor nem. Ha nem, a csalódást is meg lehet és meg kell érteni. Azt mondják, nincs olyan gazdag hozomány, melyet az asszony el ne tudna használni. Igényei ugyanis rendesen arányban vannak — sőt néha felül is múlják mindazt, amennyit ért a hozománya. Megesik ilyen a társadalmi életben is. Ha a vezető munkájának irányát és szellemét vagyona szabja meg, a közakarat, a gyűlések értéke alább száll, majd háttérbe szorul, végül egyenesen gátló akadálynak tekintetik. Minek, mikor úgy sem lehet mindent a tömeg elé tárni és rájuk bízni? ! Sőt lehetnek vezetői érdekk, kötelezettségek, melyeket félteni lehet a gyűlések hangulatától. A benne munkálkodónak fáj, a kívülállót azonban sokszor mosolyra deríti, milyen mesterséges, ügyes fogásokkal tudja a vagyon a demokrácia és közérdek látszatát kelteni és milyen sokan segítenek neki ebben. Szükségese tehát, hogy a vagyonos ember magát vezető állásokra ajánlgassa ? Nem ! Bizonyos egészséges mértékig a közfigyelem úgy is rá irányul és nagy helyzeti előnyét nem tagadhatja senki. S ha nem irányulna rá olyan mértékben, mint ő szeretné, akkor meg éppen nem jó magát ajánlgatnia, mert ez nem történnék önmagának megalázása nélkül. Első megalázó gondolat az, hogy ő csak vagyonával tud oda jutni, ahová akar, nem más személyes tulajdonságaival. De jöhet egy másik, még súlyosabb gondolat is: minden vagyonával és minden ezen felépülő előnnyel sem tud az lenni mások szemében, aminek látszani szeretne. Ilyenekből keletkeznek a nagy társadalmi súrlódások és küzdelmek, amilyenektől Isten mentse meg úgy az egyeseket, mint a társadalmi életet. Mi tehát a tanulság? A vezetők választásánál nagyon másod- vagy harmadrangú a vagyon kérdése. Első fontosságú a tagok részéről a közbizalom, a vezető részéről pedig: hivatott-e, alkalmas-e arra, hogy a kitűzött célt köztudattá tegye ? érdekében köztevékenységet indítson be és irányítson? főleg pedig: tud e áldozatkészséget támasztani és ébren tartani legalább a tagdjak rendes befizetésére és felhasználására? Mert az egyesületi életnek és társadalmi munkának szilárd alapja: a közös részvétel és áldozat minden munkában kellő céltudattal, nem pedig a mástól várt kisegítés. Ami pusztán ez utóbbin épül fel, melegházi növény, melynek minden szél megárt. A céltudatos teherviselés pedig szilárd alap, mely dacol az idők minden viharával. Dr. ■aMaMMSKttl0Rflţ]9»eaa] Keresztény és nemzeti megszilárdulás minden vonalon — modotta dr. Pop Cornel Nagyküküllő megye új prefektusa újévi beszédében Az új kormány berendezkedésének első lépése az volt megyénkben, hogy dr. Ştirbeţiu Victor prefektus helyét dr. Pop Cornel foglalta el. A további berendezkedés következtében a január 8.-ra összehívott megyegyűlés, melyen a tanácstagok fele kisorsolás alá került volna, elmarad. Valószínűleg interimár bizottság kerül egyelőre úgy a megye, mint a városok és községek élére. A január 1.-én tartott újévi tisztelgés alkalmával az új prefektus kifejtette a kormány programmját, mely réven e két gondolat: keresztyén és nemzeti megszilárdulás minden vonalon Rámutatott a már eddig is végzettekre és kihangoztatta, hogy mint kormánya, úgy ő sem beszélni akar, hanem mindenek előtt cselekedni. A kisebbségek felé,hangoztatta a megértést és együttmunkálkodást; katonaságunkkal szemben megfelelő kaszárnya építését és nagyobb katonai egység idehozatalát; a baóság számára munkájuk méltóságának megfelelő berendezést. Ritkán hallatszott fel olyan gyakori taps- és tetszés nyilvánítás, mint e program rövid, de határozott kifejtése alkalmával. Bolsevizmus írta: dr. P. Tréfán Timotheusz. Feltétlenül szükséges megállapítanunk, hogy mi az állam célja és feladata. Ezt azonban kétféle szemszögből nézve tehetjük meg. A mai, vagyis a keresztény Világnézet vagy a kommunista elképzelés szerint. A mai államtudomány azt mondja, hogy az államot a külső és belső közbiztonság szükségérzete hozta létre. Mert a munkát, a munka s gyümölcsének beérését, a kultúra fejlődését csak úgy lehet biztosítani, hogy ha a lakosság a külső ellenségektől biztonságban érzi magát. A munkát, annak eredményét, a vagyont s a kultúrát azonban belső ellenség is veszélyezteti. Régen a gonosztevőket megverték, megcsonkították, kiszúrták a szemeit s elküldötték koldulni. Ma az állam a törvényhozás által igyekszik őket megfékezni s megbüntetni. Az állam célja s feladata tehát az igazság helyes mérlege szerint, jogrendet létesíteni. Ezzel szemben a bolsevista államelmélet azt mondja, hogy a mai államot a magántőke a maga védelmére hozta létre. Ezt nemcsak a saját védelmére, hanem a proletárok kizsákmányolására. A mai államforma osztálykülönbségeket teremtett, a gazdagoknak kedvezett s a szegényeket kizsákmányolta. Ezért jogosnak és szükségesnek tartja, hogy a proletár diktatúra létesítése által a kizsákmányolókat, kapitalistákat elnyomják. Azt tanítják, hogy a tökéletesen kifejlett kommunista államban nincs felsőbbség és engedelmesség. Ez vagy rettenetes vagy fényes állapot. Ezen állapot elérésére felhasználható minden terror és forradalom. Érdekes jelenség, hogy nép- vagy proletár diktatúrával szemben a más osztályok vagy néprétegek semmi oltalmat nem nyerhetnek az államtól. Különben azokat az elméleteket megvalósítva látjuk Oroszországban, Mexikóban, Kínában, Spanyolországban. És a kérdésre, hogy hát ez rend? Stalínék azt mondják: ez átmeneti állapot. Valószínűleg úgy érzik, hogy a meggyilkoltak átmennek a más világra. 2. Az állam célja és feladata továbbá a gazdasági rend megteremtése és ellenőrzése. Ezzel szemben a liberalizmus azt tanítja, hogy az állam teljes mértékben teljesíti célját és feladatát, ha a polgárok lesz.