Medgyesi Ujság, 1906 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1906-01-01 / 1. szám

­­ nyi anyagot gőzölt át annyira, hogy az eset­leges ragályos anyagok a leghatározatabban megsemmisítettek volna, mert az átgőzölgés oly nagy fokú volt, hogy a legerősebb, leg­vastagabb csont is az ujjak között szétmor­­zsolhatóvá vált. A 343 killogrammnyi hullarészekből nyeretett k­b. 40 killogramm zsír, továbbá 121 killogramm csont, és húspép steril álla­potban, mely különböző technikai és gazdasá­gi célokra használható fel s krb. 48 korona értéket képvisel. Fenti hullák feldolgozására szükségel­tetett: 138 killogramm száraz gyertyánfa, mely a helyi fapiac ára szerint k­b. 1 kor. 20 fillérbe kerül és k­b. 1 hektoliter víz. A »Digestor« kezeléséhez gépész nem kell, mert magyarázás által bármily egyszerű egyén kellően kitanítható; 2 ember a keze­lését fennakadás nélkül végezheti. A hullák feldolgozása közben kelemet­­len szag nem fejlődik ki. A »Digestor« digestorházban helyezendő el, m­indkettőnek megépítése k­b. 10000 ko­ronába kerül és ezen 10000 koronába kerü­lő Digestor és digestorháznál kisebbek is ál­líthatók fel, melyek aránylag kevesebb pénz­be kerülnek. A »Digestor« vágóhidaknál is megbe­csülhetetlen eszköz fog lenni, amennyiben ál­tala a közfogyasztásból kizárt, borsókás, gü­­mőkóros stb. hús közfogyasztásra al­kalmassá tehető. A »Digestor« köegészségügyileg is na­gyon hasznos eszköz, mert általa ragályos betegségek esetén ruhadarabok, szövetek, ágyneműek stb. alaposan fertőtleníthetők. Ha tekintetbe vesszük, hogy a jelenlegi dögtéri intézmény különböző okokból céljának korántsem felel meg, hogy a hullák teljesen a földbe ásatnak, hogy belőlük semmi nemű anyag fel nem használható, hogy a dögterek fentartása, bekerítése a hullák elásatása sok pénzbe kerül nem becsülhető meg kellően ezen találmány, mert általa első­sorban a ragályos anyagok a legbiztosabban megsem­­misittetnek s azok terjedése meg van gátolva, másodsorban pedig a hullákból anyagilag ér­tékelhető, sokféle idegen anyagot lehet elő­állítani. Utóbbiakból nagyon kívánatos mielőbbi beszerzése városokban és nagyobb községek­ben is. Xenze­­t Jezsö, * jár. állatorvos. Fenti cikkelynek szívesen szorítottunk helyet. Tettük azért is, mert városunkra nem érdektelen a Digestor nevű hullaégető ke­mence leírása, ismertetése. Azért sem, mert mint tudjuk nagyobb költséggel most fogják megépíteni a városi közvágóhidat s cikkíró épen ezzel kapcsolatosan véli megoldhatni ezen kérdést. Tudjuk azt, hogy városunk a modern haladás útjára lépett s hogy ezáltal is első rangú vidéki várossá igyekszik fej­lődni. Épen azért felhívjuk a városi intéző körök figyelmét e közleményre. Szerk. HÍREK. Előfizetési felhívás. Lapunkra az újév kezdetével megnyitjuk első előfizetési évnegye­dünket. Kérjük mindazokat, akik lapunkat megtartani, illetve előfizetni óhajtják, hogy előfizetési díjaikat a mellékelt postautalványon hozzánk juttatni szíveskedjenek. Olvasóinknak boldog és szerencsés újévet kívánunk. Előléptetés. A vallás és közoktatás­ügyi miniszter Gyöngyössyné Pötzl Adolfin segesvári polgári iskolai tanítónőt a IX. fizetési osztályba léptette elő. A megérde­melt előléptetéshez gratulálunk. Városi ügyek. Medgyes város képvi­selő testülete december hó 22-én délután 4 órakor ülést tartott. E gyűlésről a követke­zőkben számolunk be : Az előléptetés foly­tán megürült a városi főjegyzői állásra Sturm János végzett joghallgató választatott meg. Tárgyalás alá került a városi képvi­selőtestület ügyrendjének módosítása, mely­nek keretében azon elhatározás történt, hogy jövő évben minden hó első csütörtökén ren­des képviselőtestületi ülés tartatik. Eltérően az eddigi gyakorlattól, mely szerint csak a szükséghez mérten, előre meg nem határo­zott napokon tartottak meg az ülések. A jövő évi erdő üzemterv keresztülvitelére 1000 korona póthitel lesz megszavazva. A városi közmunka megváltására vonatkozó szabály­­rendeletben a jövő évre vonatkozólag vál­toztatás történt, amennyiben a fuvarral bíró egyének megváltási összege 3 korona, a kézi napszámosoké pedig 1 koronában álla­píttatott meg. Végül a városi virilisták név­jegyzéke állapíttatott össze, melynek közlését helyszűke miatt jövő számunkra halaszszuk. Uj munkatársaink. Az elmúlt hét folya­­mán lapunknak a következő új munkatársakat sikerült megnyerni: Dobrowsky városi mér­nök, Fuchsburg Henrik jegyző, Gesitz János jegyző, Heilper Lajos jogszigorló, Kajcsa József tanító, Kazocsay Mihály járási szám­vevő, Klein Simon birtokos, Kriger Mihály államvasúti hivatalnok, Rászky Ágoston és Szöllösy Samu nagybirtokos. Szívesen és köszönettel fogadjuk új munkatársainkat, kik részt óhajtanak venni hazafias munkánkban. Mert csak­is kitartó munkások segítségével tudjuk leküzdeni a kezdet azon nehézségeit, amelylyel lapunknak meg kell küzdenie. Zeneestély. A medgyesi «Musikverein» karácsony másodnapján nagyhatású hang­versenyt rendezett. Erről a minden tekin­tetben művészi színvonalon álló estélyről kell megemlékeznünk azoknak az élénk, feledhetetlen impressióknak a nyomán, ame­lyekkel mi is és a jelen voltak minden tagja távozott az estélyről. Jóleső örömmel érte­sülünk, hogy a szereplők, milyen készültség­gel, precizitással és művészi tökéletességgel, oldották meg a rájuk bizott s látszólag ne­héz programm­pontokat. Ennek a testület­nek a működése felemelően hat vidéki tár­sadalmunkra és haladást, magas fokú kul­túrát árul el. Mert hivatásának tekinti ezt a nemes célt, amelylyel igazán manapság lehet a közönséget, a közönség lelkét nevelni, érzékennyé tenni. A műsor 7 pontja válo­gatott hét zeneremek s úgy az egylet ve­zetője, mint működő tagjainak előkellő íz­lését és zeneinteligenciáját tárja elénk, meg­győződést nyújtva, hogy tud és akar terem­teni és eredményt elérni. Midőn e pár sort ide iktatjuk azon reménynek és kérésnek adunk kifejezést, hogy a «Musikverein» mi­nél gyakrabban adjon alkalmat az ilyen mű­vészi élvezetre. Mert mindenik­ink érzi, tudja, hogy a zene ma már több, mint egyéni ne­velési ezköz, több, mint öncél, ma már a valóságos lelki szüksége azon népnek, amely a műveltségnek ezt a magas fokát elérte. A kiskapusi hitelszövetkezetről. He­tedik éve már, hogy megalakult Kiskapus és Sálya községek körletében egy hitelszövet­kezet. Azóta szakszerű vezetés mellett folyik itt a csendes, de áldásos munka a lakosság jólétére. A hitelszövetkezet virágzására vall azon körülmény is, hogy a nép filléreiből megtakarított forgalmi tőke húszezer koronát tesz ki s a megszorult emberek 6%-os ka­mat mellett juthatnak pénzhez. Bár vidén­künk minden községében akadnának ilyen­ vezető emberek, akik céltudatosan, önzet­lenül törekednek a szerencsétlen nép bol­­dogítására és ilyen hitelszövetkezetek­­ meg­alakítását vennék tervbe. A kivándorlás megakadályozása, a./, egyre nagyobb mérvben terjedő kivándorlási mozgalom megakadályozása céljából a belügy­miniszter kérdést intézett a vármegyék alis­pánjához, hogy mik volnának azon eszközök, melyekkel a kivándorlás megakadályozható volna. E kérdésekre a feleletet a járási fő­nökök adták meg saját közvetlen tapasztala­­taik folytán, mindannyian ipari vállalatok, gyári üzemek berendezését javasolván Volt alkalmunk járásunk főszolgabírójával is beszél­ni a tárgyban és megtudtuk, hogy sok évi közvetlen tapasztalata alapján egyetlen mentő eszköz volna népünknek , a munkás­osztály­nak ipari vállalatokhoz leendő öszpontosítása. Mert vidékünkön oly alacsonyak a földmíves napszámok díjjai, hogy már a paraszt mun­kásoknak sem elengendő megélhetésre és el­sőrendű igényeik a korral oly annyira foko­zottak, hogy mindent elkövet azok kielégíthe­­tésére. Tudjuk pedig, hogy Amerikában mily magasan d­ijazák a munkaerőt a gyárakban. És ez az ami a fölmiveléshez szokott népet kecsegteti és birja rá a kivándorlásra. Nálunk különben a kivándorlás nem beteges tünet, mert a kivándoroltaknak igen csekély száza­léka nem tér vissza családjához. Nagy része vagyont szerezve jön haza pár év múlva és itthon is folytatja a kint megszokott lankadat­lan munkát. Nemzetgazdaságilag k is előnnyel bír épen erdélyi népünkre az egészséges me­derben folyó kivándorlás. Mutatja ezt a va­gyoni gyarapodás, amelynél nem jöhet szá­mításba a kivándorlással megfolyó munkaerő. Ebbéli keresletünk még nem oly nagy, hogy pótolható ne lenne. Rom. kath. szegény gyermekek ka­rácsonya. A romai katholikus szegény gyer­mekek karácsonyi felsegélyezésére alakult bizottság gazdag ajándékokban részesítette városunk szegény katholikus gyermekeit a karácsonyi ünnepek előtt. Erle Ignátzné, Finger Rezsőné, Pfundner Károlyné és Ma­­uks Ilonka e négy nemes lelkű úrnő, kik a közönség támogatásával december hó 17-én rendezték az ünnepélyt, amelyen 20 szegény­­sorsú gyermek nyert téli meleg ruhát és láb­belit. Városunkban e nemes célra mintegy 450 koronát gyűjtöttek össze, melyből a római katholikus szegények segélyző egy­lete 200 koronát adott. Megható öröm volt az apró népség elragadtatását végignézni a kiosztás alkalmával s hisszük, hogy a bi­zottság, már ehhez az őszinte első örömben megtalálta fáradozásainak jutalmát. Ritka vadászszerencse. Az oly vad ritka vidéken, mint a mienk valósággal ese­mény­számban megy egy-egy nagyob vad elejtése. Egy ilyen vadász­eseményről szá­molunk be, amikor közöljük, hogy Tavo­­letto Pietro vadásztársunk a napokban egy ritka és szép példányú vadkant ejtett el. El tudjuk képzelni a vadásznak örömét egy ilyen szerencse alkalmával és szívesen ve­szünk részt ebben mi is. Katonáink itthon. Múlt hó 24-én ér­keztek vissza huszárjaink Hátszegről, míg a szebeni huszárok és a gyalogság további intézkedésig ott maradtak. Az erdélyi borok kivitele. Megbízható forrásból arról értesülünk, hogy a földmi­­velésügyi miniszter az erdélyi, nevezetesen a küküllőmenti boroknak külföldön piacot óhajt teremteni és ez­által azoknak minél előnyösebb értékesítését elérni. A borminő­ségek tanulmányozása céljából Rácz Sándor a pincemesteri tanfolyam igazgatója, Pálfi Sándor a vincellériskolai igazgató és Schöpp­­ner Sámuel szőlészeti és borászati felügyelő már beutazták a küküllőmenti nevezetesebb bortermő vidéket. MEDGYESI IFJSÁG 1906. január 1.

Next