Medgyesi Ujság, 1916 (12. évfolyam, 540. szám)

1916-06-04 / 540. szám

a szerepeket ők épen jól játszották. Már azért sem neki való a kadét szerepe, mert annak énekelni kell tudni. A kulturvilág egysége. Nehezen igazodik el a lapok olvasója, nemcsak minálunk, hanem talán még inkább a külföldön, két humánus törekvésnek a sorsa fölött, bár e mozgalomak az egész kulturvilágot érdeklik. De mindkettőben egy szó fordul elő, melyet, mint legutóbbi országgyűlési tárgyalásainkból is láttuk, mi minden szégyen és kár nélkül ejthetünk ki, de­ amelyről a francia hadügyminiszter mégis nemrégiben így szólott: „Aki a béke szót kiejti, azt rossz állampolgárnak tekint­jük“. Semmi okunk sincs, hogy mi így gon­dolkozzunk és beszéljünk, sőt mi, mint a győzelem birtokosai, kötelességünknek is tartjuk a békéről és pedig mint tartós békéről beszélni. Egyre azonban el lehet készülve min­denki, aki a béke szót ajkára vagy tollára veszi, arra t. i., hogy az egyik oldalról is félre fogják magyarázni. Nem tesz semmit. Én magam is úgy jártam, hogy valamely cikkem miatt egyik német lap franciabarát­nak nyilvánított, míg a párisi Temps azt fogja rám, hogy pour le roi de Prusse dolgozom. így tehát nem lehet csodálni, hogy a tervezett, de egyelőre elhalasztott berni tanulmányi kongresszusról és a Ford­­féle békeexpedíció sorsáról a legkülönbö­zőbb hírek terjedtek el. A berni kongresszus ügye most már tisztázódott. Igaz, hogy el kellett halasztani, egyrészt, mert az amerikai kongressmentek nem jöhetnek, de másrészt, mert a svájci határ ideiglenesen el volt zárva. Ez utóbbi oknál fogva még a végrehajtó tanács ülése sem lehetett teljes. Én Feldkirchben reked­tem meg, a­ németországi békeegyesület elnöke, Quidde tanár, bajor orsz. képviselő pedig Lindauban, bár más ügyben utazók átjutottak a határon. A francia kormány pedig még a Svájcból más semleges álla­mokba (Spanyolország, Amerika) szánt meghívókat sem továbbította. Ha ezeket tudjuk, egy cseppet sem álmélkodunk azon, hogy a Kord-féle expe­dícióra és annak egyes tagjaira vonatkozó­lag — s igy nevezetesen kedves és agilis földink, Schwimmer Róza akciójáról — a legtarkább híresztelések röpködnek s hogy arról semmi hiteles hír nem jöhet ide. Hisz én Svájcba nem küldhettem táviratot, hogy a szállóban megrendelt szobámat felmond­jam. C’est la guerre. Ezen most nem vál­toztathatunk, valamint azon sem, hogy ma­holnap alig utazhatunk hazánk határain túl. Mindezeket az apróbb kellemetlenségeket zúgolódás nélkül elviseljük, mert tudjuk, hogy a kémek ellenőrzése a legnagyobb óvatosságot kívánja. De mindezek a dolgok véget érnek s azés mindaz, ami a fegyve­rek zöreje között a nemzetek kölcsönös megértése dolgában történt, nem fog min­den eredmény nélkül elmúlni. S úgy látom, máshol is hasonlókép gondolkoznak. Midőn én a mult év decemberében Münchenben distingvált közönség előtt erről a témáról beszéltem, a legnagyobb tetszést akkor arattam, mikor azt mondtam, hogy én azért most sem kételkedem abban, hogy az amerikai A. B. C. államok (Argentinia, Brazília, Chile) szövetségének mintájára — bár 15 év előtt Argentinia és Chile ádáz harcban állott egymással — mi Európában tovább folytatjuk az­ alfa bétát és megalkot­juk a D. E. F. államokat. (Németül beszéltem). Meggyőződtem, Németországban is úgy gondolkoznak, hogy hazánk szeretete, jogaink védelme, ügyünk iránt való áldozat­­készségünk nem tiltja meg nekünk, hogy emberek legyünk és a jövőben is a kultur­világ egységére, az emberi testvériesség kialakulására törekedjünk. Minél nagyobb és biztosabb a mi győzelmünk, annál inkább kell éreznü­nk ezt a kötelességet. Ennek teljesítése nélkül — mondja Fr. W. Foerster a győzelmet el se tudnák viselni. A lerombolt hidakat a győztes fél hozza megint helyre és a nemzetek közt tátongó űrt szintén ennek nemes­i kötelessége áthidalni. Midőn a hollandi Anti-Dorlog-Raad azon fáradozott, hogy a neutrális államok állandó bizottsága üljön össze, hogy igy minden kínálkozó alkalmat felhasználhasson a kölcsönös megértés előkészítésére, én az eszmét a legmelegebben üdvözöltem és levelemet e szavakkal zártam be: „Das Wirken und die Tätigkeit dieser Konferenz wird in die Annalen der Weltgeschichte mit glänzenderen Buchstaben eingetragen sein, als die herrlichsten Waffentaten und Triumphe“. Ugyanezt mondom bármely hasonló törekvésről, még ha rögtön nem is ér célt s azt vélem, ezzel hazánk határait védő derék katonáink érdemeit nem kicsinylem le, ellenkezőleg: ezzel honorálom azokat igazában. A hervadatlan győzelmi babér azé lesz, aki végre-valahára, az igazságszeretet és jogérzet b­ztos talajára támaszkodva, véget vet annak az anarchisztikus állapot­nak, mely a kultúregység­­ külső leple alatt aláaknázta Európa erkölcsi alapjait. A nem­zetek és államok között meg kell teremteni a szolidaritás érzetét; aki ettől elzárkózik és az emberiségtől szeparálja magát, a civilizáció ellensége, bármily magas fokon áll különben a műveltségnek. Mindenki, aki az emberiség szolidari­tása érdekében dolgozik, igazán hazafias munkát is végez. Az igazi nemzeti gondo­lat az, amely minket az emberiséggel össze­köt. Nemzeti érdekeink és jogaink védelme mellett nem feledkezhetünk meg az emberi­ség eszméjéről. Dr. Giesswein Sándor. Kiadó: Reissenberger . MEDGYESI ÚJSÁG, 1916 junius 4. HÍREK. Konfirmáció. A reformátusoknál egyik legszebb és legmeghatóbb aktus a konfir­máció. A szokásos módon folyt le áldozó csütörtökön a mm­egható ünnepély. 15 fiú és 15 leány vette fel az úrvacsorát s tette le a fogadalmat. A szép számú közönség könnyes szemekkel hallgatta és nézte végig a szertartást. A szegényeket gyámolító városi segítő­bizottság tegnap délután 4 órakor tartotta ülését, melyen a polgármester elnö­költ. Megvitatásra több fontos ügy került, melyekben döntött is a bizottság. Hirdetmény. Tekintettel a fellépett sertésvészre és a sertések nagy értékére a városi tanács csak abban az esetben van azon helyzetben, hogy az ezen célra alko­tott városi alapból elhullott és kényszer­vágott sertések után kártalanítást nyújtson, ha a beírt sertések legkésőbb e hó 8, d. u. 5 óráig a városi állatorvos által sertés­vész ellen beu­taznak. Ezen időponttól kezdve a be nem oltott sertésekért kártérí­tés nem fizettetik és a beírási dij vissza­fizettetik. Az oltás utcánként történik, később megállapítandó sorrend szerint, beoltási dij címén malacokért 1 K, nagyobb sertésekért 2 K az alap javára javára fizetendő. Új beírások csakis az oltóbizonyítvány elő­­mutatása mellett fogadtatnak el. A városi tanács. A tiszti kaució eltörléséért. A Deb­receni Ügyvédi Kamara az igazságügyminisz­terhez intézett évi felterjesztésében azt a kívánságát fejezi ki, hogy működjék közre a miniszter a tiszti kaució eltörlése érde­kében. A felvetett eszme megokolásánál a háború tapasztalataiból vett érveléssel él. Sorozás. Tudomásra hozatik, hogy a 3-ik népfelkelő sorozás Medgyesen azok részére, akik április 28—29-én és május 1. és 2-án lettek összeírva és az 1878—1897. évekhez tartozó állitáskötelesek I. évi junius 8 és 9-én reggel 7 órakor a járási főszolga­bírói hivatalban tartandó sorozáson meg­jelenni kötelesek. A sorozókötelesek írásbeli tudósítást kapnak, hogy melyik napon kell megjelenniük. Ezen tudósítás azzal történik, hogy minden pótsorozásra köteles, aki valamely oknál fogva nem lett beírva, a sorozási terminusig annál is inkább írassa be magát, mert mulasztás esetén szigorú büntetés vár reá. Hirdetmény. Tudomására hozatik a közönségnek, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter 8700—916. sz. alatt elrendelte, hogy a cséplőgépek gépészei és fűtői a népfelkelői szolgálat alól november 30-ig felmentetnek. Felmentésért folyamodni a miniszterhez vagy a katonai parancsnok­sághoz szigorúan tilos. Elégséges, ha fel­mentésre való igényüket munkakönyveikkel, helyi bizonyítványaikkal, esetleg hiteles tanukkal igazolják. További felvilágosítás a városi katonai ügyosztálynál nyerhető. Strasszerné: Mennyi piszok, mennyi bűz támad a háború mocsarában. Az igazság azt hozná magával, hogy tisztítson, fölemeljen, nem pedig lenyomjon a bűnnek fertőjébe. Ha a kóborló s a szó szoros értelmé­ben állati életet élő oláhcigány véres nyo­mokat hagy maga után, ahol csak meg­fordul, felháborodik minden jobb érzésünk. De ez a felháborodás jórészben szól azok ellen is, akik nem igyekeznek ezeket a dúvadakat mindörökre ártalmatlanokká tenni. De amidőn a kultúra árnyékában, a társadalom kellős közepében élők, felemelt fővel járók követnek el mindenféle haza­árulásszámba menő bűnöket, fokozottabb érzékeink felháborodása. Ezek között nem utolsó alak a nagy­váradi kórház csaló élelmezője. Cinikusabb bűnöst keveset mutathat fel a bűnügyi krónika. Még mikor sír, akkor is kivillan szemeiből a számítás sugára. Hát amidőn tudatlannak tetteti magát, vagy egy-egy hazugsággal szeretne szabadulni a hálóból ? Sokszor állunk meg részvétünkkel, szánal­munkkal egy-egy bűnös mellett akkor is, amidőn bűne tisztán áll előttünk s nem zúgolódunk, ha maga a törvény is valame­­melyes enyhébb formában nyer alkalmazást, de ezt az asszonyt hallva, egy szemernyi szánalmat sem érzünk és lelkünk egész hevével kívánjuk, hogy sújtson le reá "tel­jes erővel a törvény megtorló keze. Kíván­juk a zsoltárkzóval : „Hadd follyon a jog, mint az áradat és az igazság ki nem apadó patakként“. Ma, mikor az egész világ vissz­hangzik a magyarság diadalától, ma, mikor a népek milliói állanak szemben egymással, alig van olyan család melynek a harctéren ne volna valakije, akihez kedves emlékek, szent kötelékek fűződnek a hitves férj­éért, a szülő gyermekéért, a testvér testvérért aggó­dik. De keressük az emlékezés szálait a barátság­ban, rokonságban is. És ki ne áldozna szívesen arra a célra, hogy azok, akik a harctéren vannak, itthon a családi körben méltó emlékkel legyenek megörökítve ? Ezt a célt szolgálja a első magyar fényképnagyitó- és a­rcképfestészeti mű­intézet BUDAPEST, VIII., Rákóci-u­ 71. ahol bármely beküldött fénykép után élethü fény­­képnagyitások színezve és krétarajzban készülnek. Élethü fényképnagyitás Élő nagyságban mellkép ára 10 korona. Ugyanaz olajszínezésben „ 15 „ Élethű kivitelért és jó minőségért szavatolunk. Kérjük a rendelő közönséget a címre jól ügyelni és becses megbízásait a legnagyobb bizalommal hozzánk juttatni. Csoportfényképekről is lehet egyes 1031 személyt elkülönítve csinálni. 112 Hirdetéseket jutányosan közöl a „M­ed­gyesi Újság“ . A. könyvnyomdája, Medgyes. — Felelős szerkesztő: Csiky József.

Next