Médiakutató, 2003 (4. évfolyam, 1-4. szám)

2003 / 3. szám

VICSEK LILLA * BESZÉLGETÉSEK A PROSTITÚCIÓRÓL 3 A résztvevők nevét megváltoztattuk. 43 A fókuszcsoportos beszélgetés előtt néhány nappal kitöltettünk a résztvevőkkel egy szűrőkérdőívet. Ebben értékelniük kellett néhány, a prostitúcióval kapcsolatos állítást. A válaszok azt mutatták, hogy a résztvevőknek meglehetősen ellentmondásos nézeteik voltak a prostitúciót és a prostituáltakat illetően. Egyik válasz sem volt „tel­jesen” liberálisnak mondható, inkább arról tanúskodtak, hogy mind a személyekkel, mind a tevékenységgel kapcsolatban tápláltak bizonyos előítéleteket a csoporttagok. Ugyanakkor — egy kivételtől eltekintve - senki sem képviselt kizárólagosan és szél­sőségesen konzervatív és negatív álláspontot. Eszter­ véleménye különbözött a leg­markánsabban a többiek nézeteitől: ő volt a legelutasítóbb a prostitúcióval szemben. Úgy vélekedett, hogy a prostitúciót mindenképp be kellene tiltani, és teljesen egyetértett azzal az állítással, hogy a rendőröknek keményen kell fellépniük a prosti­tuáltakkal szemben. A szűrőkérdőívek feldolgozása hasznos lehet a fókuszcsoportok eredményeinek értelmezésében. A beszélgetés során ugyanis intenzív csoportdinamikai folyamatok zajlanak. A csoportok résztvevőire belső és külső nyomás nehezedik, hogy hasonuljon az álláspontjuk a csoport többségééhez. A szűrőkérdőív válaszai és a fókuszcsoport eredményeinek összehasonlításával olyan információkhoz juthatunk, amelyek alkal­masak a csoportszituáció hatásának feltérképezésére, mivel a szűrőkérdőívet a résztvevők a fókuszcsoport előtt töltik ki, így az ott kifejtett véleményüket nem befolyásolja a csoport. Többféle eszközzel is megpróbáltuk elősegíteni a szabadabb véleményformálást. A beszélgetések elején megkértük a résztvevőket, hogy akkor is fejtsék ki álláspontjukat, ha úgy érzik, hogy az ellentétes azzal, amit a csoport többi tagja gondol. Először min­den résztvevőt felszólítottunk, hogy írja le a prostituáltak belső és külső tulajdonsá­gait, így már akkor elkötelezték magukat egy adott felfogás mellett, mielőtt még megismerték volna a többiek nézeteit. Arra számítottunk, hogy ily módon konzisztensebbek lesznek, jobban ragaszkodnak majd a véleményükhöz. Az, hogy egy csoport tagjai nyíltan vállalják-e a többséggel ellentétes álláspont­jukat, több tényezőtől is függ, egyebek mellett a résztvevő személyiségétől, a csoport­tagok közötti konszenzus erősségétől és attól, hogy mennyire „kényes” a kérdéses téma. A mi esetünkben az a tény, hogy - Eszter kivételével - mindenki meglehetősen ellentmondásosan vélekedett a prostitúcióról, tehát az attitűdök pozitív és negatív elemeket egyaránt tartalmaztak, valószínűleg elősegítette a szabadabb véleménynyil­vánítást. A csoporttagok gyakran egyetértettek egymással, de vitatkoztak is. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy még a „szélsőséges” Eszter is határozottan képviselte nézeteit, bár néhányszor - annak érdekében, hogy ne lógjon ki a csoport­ból -, kissé módosította az eredeti szűrőkérdőívben szereplő véleményét. 2. Diskurzusok a fókuszcsoportokban A résztvevők többfajta diskurzust használtak a téma megvitatására. Válaszaik egyik legfőbb jellemzője éppen az volt, hogy többségük nem tudta koherens keretben értelmezni a prostitúciót, hanem több megközelítést is használt, azok azonban gyakran ellentmondtak egymásnak.

Next