Miklós Tamás (szerk.): Medvetánc 1988 melléklete - Magyar gazdaság és szociológia a 80-as években

Koordináták - Lengyel László: Politikai magatartás és gazdasági viselkedés egy kis ország jövőképében

fél­ halál illemtanát tanulhattuk a háború alatt és még előbb is. És valami déli­bábos józanságot, amely évezredekben gondolkozik, barlangi tűzlopást jég­korszakokban. Sajnos még ő sem nyújthatott alaposabb oktatást, mélyebb szintű beavattatást az ügyekben — csakugyan, mit is kell csinálni ilyenkor? Milyen arcot kell vágnia az írónak, amikor az a dolga, hogy hallgasson? Sokszor, nagyon sokszor szokták idézni: »... vétkesek közt cinkos, aki né­ma. .«, azt azonban kevesebbszer: »Van némaság, mely messze hallik«..?13 És ide kellene idéznem Vas István gyönyörű versét, a Cambridge-i elégiát, vagy Henry Esmond esszéjét, amely azt a történeti leckét adja, hogyan kell viselkedni protestáns angol polgárnak évtizedeken át egy titkos katolikus II. Károly alatt. És Tandori remek kötetét, amelynek címét:, ,Az erősebb lét köze­lében ’ ’ fejezetnyitónak adtam: minden verselemzése Füst Milántól Kassák La­joson és Szép Ernőn át Nemes Nagy Ágnesig, Vas Istvánig egy-egy messze­­hangzó korábbi némaság. Percről percre, napról napra építeni saját életünket, saját lelki függetlensé­günket. A magyar nemzet jövője egyénei lelki függetlenségének vonalában van. De persze mindez elvont szofizma maradna, ha ugyanezek az írók nem varázsolnák a növekvő számú olvasók elé a kőről kőre épült vagy éppen lerom­bolt várost, a polgárosodás belső világát. Ez különösen jellemző a film világában. A 60-as években uralkodó és újító vonulat: Jancsó Szegénylegények, Fényes szelek, Csillagosok, katonák stb., Kosa ítélet, Tízezer nap című filmjeikkel radikálisan erősítették a népi tábor eszmekörét. A 70-es években viszont Déry-, Örkény-, Mándy-novellák, s­zegények vittek be a városba, a Krúdy- és Hunyadi-novellák mellett, Makk Ká­roly, Sándor Pál, Huszárik Zoltán, Fábry Zoltán filmjein, és a fiatalabb nem­zedék már egyenesen a nagyvárost, a benső városi létet viszi filmre. Gothár Ajándék ez a nap, Megáll az idő, Tar Családi tűzfészek, Őszi almanach stb. És bekerültünk egy városi, modernizált, nem­ perzekutoros, hanem működő bürokráciás gépezetbe. Ezt azután közép-európaias amerikanista tudással Sza­bó István a Mefisztóval és a Redl ezredessel viszi a világ elé. Hol van már a Húsz óra? Csak kivételként vág közbe egy-egy Sára-, Kósa-film, vagy Kovács Ménes gazdája. Ottlik Géza emberi kapcsolatokat morzsoló és építő katonaiskolája ezért alapolvasmány: iskola, hivatalok, gyármonstrumok, börtön, elmegyógyinté­zet, alkoholelvonó, gyermekotthon válik természetes világunkká egy kertma-

Next