Méhészet, 1955 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
2 EMLÉKEZTETŐ Régi bevett szokás szerint ezt a rovatot minden évben más méhész írja. Ez évben én vállalom magamra ezt a megtisztelő feladatot. E rovatnak nem az a célja, hogy soha nem hallott, új dolgokat ismertessünk, ilyet ne is várjon tőlem senki. Főleg a kezdőknek szól, hogy felhívja figyelmüket az időszerű munkákra s azoknak időben való elvégzésére. Igyekezni fogok a szokásos havi tennivalók rövid ismertetését saját tapasztalataimmal is bővíteni. Kívánom, hogy az olvasók olyan eredménnyel hasznosítsák az itt olvasottakat, amilyen segítőkész jóakarattal én írom azokat. Múlt évi rovatvezetőnk, Illa István munkájával az olvasók meg voltak elégedve, amint arról nem egy levél tanúskodik. A méhészek hálás köszönetén kívül jutalma az a tudat, hogy tanácsaival éppen azokat segítette, akik arra leginkább rászorultak. Január a méhek részére a teljes nyugalom időszaka. Igyekezzünk ezt minden eszközzel biztosítani. A tapasztalat bizonysága szerint azok a méhcsaládok érik meg egészségben a tavaszt, amelyeket a téli nyugalmukban semmi sem zavart meg. A szabadban telelő méhcsaládok nyugalmát a tudatlan, vagy rosszakaratú embereken kívül zavarhatják háziállataink, madarak, egerek, cickányok. A kaptárak körül kapargáló, vagy reájuk telepedő baromfiak pl. nagy kárt okozhatnak állandó zavarásukkal. Ne tűrjünk baromfit a kaptárak közelében! Erdős vidéken a harkály válhat veszedelmessé. Nemcsak kopácsolásával nyugtalanítja a méheket, hanem a kaptárakat is erősen megrongálja; egyikmásik méhcsaládunkat pedig teljesen tönkreteheti. Könyörtelenül lövessük le vadász ismerősünkkel ezt a kártékony méhellenséget! A kaptárba fészkelődő egér a legnagyobb csapás a telelő méhcsaládra, összerágja a lépeket, bűzével megfertőzi a lakás levegőjét, mozgásával, kapargálásával pedig állandó izgalomban tartja a méheket. Ezek nem védekezhetnek ellene, mert hidegben a telelőfürt megbontása a család vesztét okozná. A kellő időben a kijárókra szerelt 7—8 mm-es fogas szűkítőkkel védekezhetünk az egerek ellen. Ha mégis egér jutna valamelyik kaptárunkba, vigyük azt meleg helyiségbe, ahol kibonthatjuk, s elpusztíthatjuk a kártevőt. Ha előzőleg zsákot illesztünk a kijáróra, az egér abba szalad s könnyen megfogható. — A zárt helyen telelő méhekre még akkor is károsak lehetnek az egerek, ha nem jutnak be a kaptárba. Futkosásukkal, zörgésükkel, rágcsálásukkal zavarják a méheket. Ezért a teleltetőnek nélkülözhetetlen felszerelése a jó egérfogó. Vagy szórjunk egérmérget a kaptárak tetejére és a helyiség padlójára. A hó jó takaró kaptárainkon. Még az sem baj, ha a kijárót laza hó takarja el, azon keresztül is kap levegőt a család. Azonban az alsókijárós kaptáraknál megesik, hogy a hó eljegesedve elzárja a szellőzést. Ilyen esetben óvatosan távolítsuk el a jeget. Legalább hetenként hallgassuk meg a kijárón át a méhcsaládok zúgását. Akinek kényelmetlen a hajlongás, az papírból készült, megfelelő hosszúságúhallócsövet" használjon. Egyik végét a kijáróra, másikat a fülünkre illesztve, kényelmesen meghalljuk a legkisebb zümmögést is. A hangból sokat megtudhatunk. Ha egyenletes, halk (távoli malom zúgására emlékeztető), ha enyhe koppintásra felzúdulva rövidesen ismét egyenletessé halkul, akkor nyugodtak lehetünk: nincs baj a családnál. A feltűnően hangos zúgás levegő, vagy víz hiányára enged következtetni. Az előbbin a kijáró tágításával, az utóbbin annak szűkítésével segíthetünk. Szűk kijáró mellett ugyanis nagyobb lesz a belső páralecsapódás. Ha a család teljesen elhallgatott és kopogtatásra sem zúdul fel, akkor már komoly hiba van. Valószínűleg élelemhiány miatt az éhségtől dermedtek meg. Megtörténhet ez bő élelemkészlet mellett is, ha a kéz rossz helyen, a telelőfürtön kívül van. A zárt teleltető helyiségben a megfelelő — -(-1—4 C° között ingadozó — hőmérséklet, a bőséges friss levegő és a sötétség biztosítékai a nyugodt kitelelésnek. Állandó ellenőrzéssel biztosítsuk ezeket a feltételeket. Használjuk ki a téli időszakot kaptáraink, eszközeink javítgatására és legfőképpen tanulásra. A sikeres méhészkedés egyik fő feltétele, hogy ismerjük a méhek életét, a korszerű és bevált kezelési eljárásokat, azokat a fogásokat, amelyekkel erős, gyűjtőképes méhcsaládokat fejleszthetünk a kívánt időre. Ez nem ördöngösség és nem feltétlenül a kaptáron múlik. A méhész tudása a legfontosabb. Kívánok mézzel bőséges esztendőt és eredményes méhészkedést az 1955-ös évben. Kulcsár Bálint költésrothadás A Kisállattenyésztési Kutatóintézet Méhtenyésztési Osztálya Gödöllő, a beküldött vizsgálati minták alapján november 16-tól december 15-ig a következő helyeken állapított meg nyúlós költésrothadást: Komárom megye: Bajna 1 méhészetben 1 család. Bács Kiskun megye: Nemesnádudvar 1 méhészetben 1 család. MÉHÉSZET Megjelenik havonta egyszer. Felelős szerkesztő: Örösi Pál Zoltán Szerkesztő: Koltay Pál Szerkesztőbizottság: Faluda Zoltán, Kulcsár Bálint, Illa István A kiadásért felel: a Mezőgazdasági Könyv-és Folyóiratkiadó Vállalat igazgatója. Példányszám 11.600 Előfizetési díj: Egy évre 24.—, félévre 12.—, negyedévre 6.— forint. Csekkszámla sz.: MNV — 46. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Vécsey utca 4. II. Telefon: 122-790. 28446/689/2 — Révai-nyomda Budapest, V., Vadász utca 16. Felelős vezető: Nyáry Dezső