Méhészet, 1958 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
2 December és január nálunk a méhek legteljesebb nyugalmának az időszaka. Legfontosabb tennivalónk, hogy ezt a nyugalmat semmi által se engedjük megzavarni. Ha eddig nem tettük volna meg, készítsünk nádból, kukoricavagy napraforgószárból szélfogót, hogy az erős szelektől kaptáraink védve legyenek. A szélnek kitett kaptárakban a hőveszteség és ezáltal a fogyasztás is nagyobb. A cinkék támadása méheink ellen akkor indul meg nagyobb mértékben, amikor hó borítja a földet. Állandó zaklatásukkal nagyon sok kárt okozhatnak. Távoltartásukra szereljünk védőt a kijárónyílások elé, deszkából vagy bőrlemezből. Ez a szél ellen is jó. A védők ne akadályozzák a levegőcserét és a méhek kirepülését. Igaz, hogy januárban ritka a kirepülés, de előfordulhat. Ha a Meteorológiai Intézet nagyobb felmelegedést jelez, készüljünk fel. A kaptárak elől takarítsuk el a havat, vagy szórjuk be hamuval, korommal, fűrészporral, pelyvával. Gyorsabban olvad és a megpihenő méhek nem dermednek meg rajta. Olvadáskor a kaptárakról is seperjük le a havat. Méheink telelését legalább hetenként ellenőrizzük. Zúgásukat gumicsővel vagy papírból készült tölcsérrel hallgassuk meg. A közeli fák alatt vagy a kaptárak tetején található méhmaradványok a cinkék kártételére, az alsó kijárókban látható viasztörmelék, ürülék, vagy a kaptárban észlelt zörgés egér garázdálkodására figyelmeztet. Tegyük meg a szükséges ellenintézkedéseket. Az egér által megtámadott kaptárt még hidegben is bontsuk fel. Az egeret pusztítsuk el vagy riasszuk ki a kaptárból. A méhészetünkre szokott harkály kártételét riasztgatással, ha ez nem használ, elpusztításával szüntessük meg. A zárt helyen telelő családok nyugalmára is ügyeljünk. Nagy hidegben csökkentsük a szellőzést, hogy elejét vegyük a helyiség túlságos lehűlésének. Melegben arra legyen gondunk, hogy a hőmérséklet +6 C fok fölé ne emelkedjék. Ha a családok nyugtalankodnak, erősen zúgnak, és nagyobb szellőzés, a helyiség lehűtése, a páratartalom növelése (nedves zsákokkal) után sem csendesednek meg, vigyük ki a kaptárakat. Szabadban telelő állományunkból nagy hidegben — különösen ha az előreláthatólag huzamosabb lesz — a nagyon gyenge családokat (tartalékokat) vigyük zárt helyre. Az élelem pótlására januárban csak akkor lehet szükség, ha a családok nagyon kevés, vagy roszszul elhelyezett készlettel telelnek. Hiszen a fogyasztás e hó végéig 2,5—3,5 kg-nál több nem igen lesz. Etetni ilyenkor csak cukorlepénnyel lehet. Január végén, február első napjaiban megindulhat a fiasítás. A tágas kijárónyílásokat szűkítsük meg. Ha ősszel nem szűkítettük kellően a fészket, és nem takartuk gondosan, a röpködés megindulása után mielőbb tegyük meg. Rendezzük a múlt évi feljegyzéseinket. Értékeljük a családok teljesítményét. Válasszuk ki a továbbszoporításra legérdemesebbeket. Állapítsuk meg, mit csináltunk jól, mit rosszul a múlt esztendőben, hogy munkánkon a jövőben javíthassunk. Készítsünk tervet 1958-ra. Vegyük számba a végrehajtáshoz szükséges anyagokat, eszközöket és igyekezzünk azokat idejében beszerezni. Tervünk elkészítésében a fő szempont állományunk minőségének javítása, az egy családra jutó termelési átlag növelése Iránon. Decemberben megkezdett műhelymunkánkat folytassuk. Kantáriavitás, fertőtlenítés, festés, kannák, tartályok tisztogatása, javítása, mind-mind téli feladat. Most kell előkészítenünk a tervünk szerint szükséges új kerteket, szükséges eszközöket és felszerelést is. Jusson időnk szaktudásunk gyarapítására is. A szaklap és szakkönyvek figyelmes tanulmányozása, a bennük felvetett kérdéseknek összejöveteleken való megvitatása, tanfolyamok, előadások hallgatása, mind-mind hozzájárulnak munkánk megjavításához. Faluda Zoltán Részlet a kőszegi tangazdaság méhészetéből (Sarbak István felvétele) Költésrothadás A gödöllői Méhtenyésztési Osztály beküldött mintákból november 15-e és december 15-e között a következő helyen állapított meg nyúlós költésrothadást: Baranya megye: Újpetre a méhészetben. CÍMKÉPÜNK: Téli verőfény (Zsivanovics R. felv., Belgrádi