Méhészet, 1995 (43. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
ződés értelmében az agrárgazdaság terén jelenleg a felkészülés, a jogi, intézményi, valamint az állat- és növény-egészségügyi harmonizáció időszakában vagyunk. Agrárkülkeskedelmünknek csaknem a felét már ma is a közösséggel bonyolítjuk, természetes hát, hogy az unió minőségi követelményeinek elérése - s főként a kiegyenlített minőség tanúsítása - elemi érdeke a magyar élelmiszer-gazdaságnak . Magyarország EU-csatlakozásáról 1997 körül indulhatnak meg a tárgyalások - jelentette ki egy, a múlt év novemberének végén, a Foodapest-kiállításon tartott beszélgetésen Jacques Vonthron, az Európai Unió bizottságának mezőgazdasági főigazgatója. Megerősítette a hírt: Magyarország csatlakozására legkorábban az ezredforduló táján kerülhet sor. Figyelemre méltó adalékok hangzottak el a témához a Magyar Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) a rendezvényén, ahol az Európai Élelmiszer- és Italgyártók Szövetségének (CIAA) munkájáról és Ausztria Európai Unióhoz való csatlakozásáról fejtették ki véleményüket a szakértők. Michael Blass, az osztrák élelmiszer-ipari szakmai szövetség szakértője felidézte: 1994. június 12- én - ötévi jelöltség után - népszavazáson döntöttek Ausztria ez év eleji belépéséről az EU-ba. Hangsúlyozottan felhívta a figyelmet az élelmiszerek - közöttük a méz és más méhészeti termékek - termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának jogi vonatkozásaira. Ausztria például az Európai Unió előírásai szerint módosította az Osztrák Élelmiszerkódexet, amelyben a minőséget és a minősítést, valamint a minőségtanúsítást szabályozzák. Vélhetően az EU- csatlakozás előkészítő szakaszában, a jogi harmonizáció részeként szükség lesz a Magyar Élelmiszertörvény átalakítására is. Az ÉFOSZ konferenciáján a világszerte rendkívül erőszakosan multinacionális terjeszkedő cégekre utalva felmerült az élelmiszer-feldolgozó üzemek méretének a kérdése is. Az osztrák szakember szerint azért nehéz a nagyipari, illetve a kisipari üzemeket összehasonlítani, mert mindegyik vállalkozásnál külön-külön kellene megvizsgálni, hogy milyen piacot, milyen fogyasztói réteget, s milyen árszintet céloznak meg? Nathalie Lecocq, a CIAA képviselője hozzáfűzte: a multik dacára az élelmiszerpiacok nagyon is nemzeti piacok, ezért azokon helyük van mind a kis-, mind a közepes üzemeknek. Azt persze nem tudhatjuk, milyen lesz 2000-ben az Európai Unió. Honnan is ismerhetnénk, hiszen folyamatosan változik minden: a most még áhított, de akkor ki tudja, milyen előnyöket (?) kínáló Európai Unió csakúgy, mint maga Magyarország. Csatlakozásunk az Európai Unióhoz • A Foodapesten összesen több mint 900 kiállító vett részt, körülbelül fele-fele arányban a külföldi, illetve a magyar cégek. A külországbeli kiállítók egyike a szomszédos Ausztriából, közelebbről Tirolból érkezett Darbo gyümölcs- és mézfeldolgozó vállalkozás volt. Az osztrák „sógoréknál” a Darbo a legnagyobb méztöltő, illetve -feldolgozó üzem - tájékoztatott Erwin A. Felki, a cég értékesítési menedzsere. Magyarországgal évtizedek óta szoros kapcsolatban állnak, hiszen a gyárukban üvegezett méz legnagyobb részét hazánkból vásárolják. Az általuk feldolgozott, igényesen kiszerelt és címkézett méz legnagyobb része az osztrák határokon belül marad, de több mint 40 országba exportálják a formás üvegcsékbe töltött reggeliző mézet - jórészt nagy szállodaláncoknak. A magyar méz minőségével rendkívül elégedettek - hangoztatta az értékesítési menedzser -, ha nem volnának azok, nem is vennék meg, hiszen a Darbo Ausztria-szerte a csúcsminőségről híres. A Méhészet szerkesztőségének többszöri kérésére E. Felki úr hajlandónak mutatkozott egy elnagyolt kalkulációt közölni az árakról is. A 200 literes hordókban nagy tételben megvett magyar mézért átlagosan 20 schillinget fizetnek kilónként, s ugyanez az áru különböző méretű kicicomázott üvegekbe töltve 60 schillingért hagyja el a Darbo cég kapuját. Az úgynevezett hozzáadott érték tehát 40 schilling, amiben természetesen benne van az üvegek, a címkék, a reklám-, marketing-, és még sok más egyéb költség, valamint a cég profitja is. (Adalékul annyit: 1 schilling jelenleg mintegy 10 forintot ér.) Az idei év elejétől Ausztria Európai Unió-beli tagsága némiképp megváltoztatja a piaci viszonyokat, hiszen a védővámokat a korábbiakhoz képest 14 százalékkal emelik, vagyis drágább lesz az osztrákoknak az import. Felki úr azt reméli, hogy ettől nemhogy csökkennének, hanem inkább nőnek a magyarországi mézvásárlásaik, hiszen a „közös Európa” piacai megnyíltak Ausztria előtt, igaz, ezzel együtt — a nagyobb konkurencia révén - a verseny is erősödik. Mindenesetre a magasabb vámok miatti többletkiadásokat a cégen belüli racionalizálással egyenlíti ki a Darbo - mondotta végezetül az osztrák menedzser. A Darbo több mézet vesz?! íme, ilyen áru lesz a 200 literes hordókban megvett magyar mézből - mutatja E. A. Felki, a Darbo cég menedzsere