Méhészet, 2002 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2002-08-01 / 8. szám

MÉHKALÓZOK Mikrochip és a valóság A termelési szezon derekán, amikor már mind többször gondolunk a pihenés szóra, amikor már egy hetet is kibírnánk méheink nélkül egy tó partján, érdekes hír törte meg már-már egyhangúvá váló munkás hétköznapjaimat. A hírből egy érdekes és tanulságos, vagy inkább szomorú, elgondolkodtató eset kerekedett ki. Miután a történetet megismerték, a helyes jelzőt döntsék el Önök. Időrendi sorrendben haladva, az első hír június 9-én ért el, amikor többen felhívtak, hogy a Kossuth rádióban érdekes műsort hallottak. Újfajta méhlopásról szólt, valamilyen szerkezettel, amit az üres kaptárokba tesznek, odacsalogatják a méheket. Állítólag mikrochipet használnak a tolvajok. A méhesek közelében telepednek le, majd miután elcsalogatták a méheket, odébbállnak. A „XXI. század méhkalózai” Baja környékén tartják rettegésben a méhészeket. Nagyrészt így lehet összefoglalni a műsor lényegét. Első gondolatom az volt, hogy minek bonyolítják túl a „rossz fiúk” a dolgot, hiszen a legegyszerűbb módja az e féle állománynövelésnek, hogy este kaptárastól felpakolják az ismeretlen méhész évek munkájával előállított termelési eszközét. Én még csak ilyen tolvajokkal találkoztam, felénk a chipes eljárás még nem dívik. Idén akácon 6 családomat lopták el, így összesen már 31 családdal rövidítettek meg a tolvajok az elmúlt években. A második gondolatom az volt, hogy miért nem maga a sértett vagy maguk a kárt szenvedett méhészek beszéltek a rádióban, ugyanis az elmondások alapján egy méhekhez nem nagyon értő természetvédelmi őr taglalta az eseményt, akiről később kiderült, hogy nem is méhész. Két nap múlva felhívott Gráf Ferenc, az OMME elnöke, hogy hallottam-e a mikrochipes méhlopásról, ugyanis ez ügyben szeretne riportot készíteni az egyik kereskedelmi tévécsatorna. Kezd érdekes lenni az ügy - gondoltam. Másnap a Petőfi Népe című napilap is hírt ad az esetről. Idézem: „Rafinált mikrochipes zümmögőkkel csalogatják ki a kaptárokból a bogarakat, dolgoztatják, mézet pörgetnek, majd megpróbálják eladni a lopott méheket... immár négyöt éve észrevették a bácskai méhészek, hogy időnként a jól fejlett és látszólag egészséges méhcsaládok egyik napról a másikra megfogyatkoznak... a bogarak zöme estére nem tér vissza, eltűnésük előtt a méhek úgy viselkednek, mintha megzavarodtak volna, majd hirtelen elzúgnak valamerre... a méhes kalózok tevékenységének feltárása folyamatban van. Az ügybe bevonták a nyomozó hatóságot is... egyelőre csak gyanúsításról *van szó, mely egyetlen bajai méhész családra korlátozódik... az apa és egyik fia Baja térségében, a másik fiú pedig Császártöltés környékén tapad rá a jóhiszemű méhésztársakra, mint a hiéna.” Ez már több mint érdekes, ez már bizony izgalmas ügy - gondoltam. Több ismerősöm, barátom van Baja és környékén, gondoltam az egyiket felhívom. Még évekkel ezelőtt egy északi akácon ismerkedtem meg vele és testvérével, nagy állománnyal termelnek, segítik egymást, de külön méhészetük van. Apjuktól tanulták e mesterséget, aki idős kora ellenére még mindig méhészkedik. Hallottál valamit a mikrochipes méhlopásról? - kérdezem a fiatalabbik testvért. Mi az hogy hallottam?! Minket gyanúsítanak vele! - volt a válasz. Hoppá! - gondoltam. A kör bezárult. De, hogy mi van a kör közepén, annak dr. Hegedűs Dénes megyei szakállatorvos, OMME IB tag járt utána. Az idézett Petőfi Népe cikkben több károsult méhészről volt szó, időközben azonban csak egy méhész maradt, aki szerint különleges módon lopják a méheit. A titokzatos méhlopás gyanúja nem igazolódott be, az jelenleg csak feltételezés a károsult méhész részéről. A méhfogyatkozás okának tisztázása érdekében Hegedűs doktor mintát vett a károsult méhészetből. Remélhetőleg a laboratórium ki fogja mutatni a baj igazi okát. A gyanúba fogott méhészetben is járt, ahol az említett trükkökre utaló jelet nem talált. Szép, egészséges, az időszaknak megfelelő népességű állományt látott. A meggyanúsított méhészek semmilyen chipet, „csodaszerkezetet” nem használnak, csak profi módon méhészkednek. Sajnos, egyre kevesebben tartják méheiket a kor, azaz napjaink követelményének megfelelően: a család állandó élelemkészletének biztosítása, hordástalanságban etetni, károkozók ellen időben, hatásosan védekezni, évenként, de legalább kétévenként anyát cserélni, amely kiváló minőségű, ellenőrzött állományból származik, időben elvégzett méhészeti munkák és még lehetne sorolni, mi minden kell, hogy valakiből sikeres méhész legyen. A sikeres jelző után nem írtam, hogy elismert, pedig szerettem volna. De azt hiszem, hazánkban nagyon nehéz mások által elismert méhésznek lenni, hiszen honfitársaim mentalitása akadályozza ezt meg. Az irigység, kételkedés tipikus magyar tulajdonságok. Ha valakinek jól megy a sora, sikeres abban a vállalkozásban, amit végez, akkor a kívülálló nem a sok munkát, a szorgalmat, a szaktudást látja a siker zálogaként, hanem valami mást. Valamit, ami nem törvényes, mint például egy chipet. Hiszen sokkal könnyebb másra fogni saját sikertelenségünket, mint megkeresni annak valós okát. Sokszor a méhész legnagyobb ellensége: önmaga. Sok a mindent tudó, másokat leszóló, „nekem már nem tudsz újat mutatni” - stílusú méhész. Egyébként az ügy érdekessége, hogy a meggyanúsított méhész család felajánlotta segítségét a károsult méhésznek, megmutatják saját méhészkedési módszerüket. Pedig több okból bírósághoz is fordulhattak volna. Amíg nincs bizonyíték, azaz a „csodaszerkezetet” nem találták meg a gyanúsítottak kaptárában, addig hiba volt az ügyből ekkora felhajtást csinálni. Attól, hogy valaki kitalál egy valótlan esetet, ami egyébként jól hangzik, izgalmas és ezért ezt az újságok leírják, még nem lesz igaz a hír. Hiszen mi, méhészek tudjuk csak igazán, hogy a kecskebékát, nyulat, szarvast hangutánzással be lehet csapni, de a méhet nem. Viszont a közvéleményt is be lehet csapni, valósnak tűnő tényeket közölve, mint ahogy ezt a Duna-Dráva Nemzeti Park alkalmazottja meg is tette. Feltételezései teljesen alaptalanok voltak, viszont ezzel sikerült megzavarnia egy térség méhészeinek életét, sikerült egy méhész család becsületébe, jó hírébe belegázolni. - bross - Költésmeszesedésre és Varroa-gyérítésre használjon MÉHPATIKÁ-t! 2002-ben is az államilag támogatott termékek listáján szerepel. Használata a bioméhészetek számára is engedélyezett. Megrendelhető változatlan árakon, postai utánvételi szállítással a következő címen: CHEMOR Kft., 7100 SZEKSZÁRD, Alkotmány u. 3. Telefon/fax: (74)-316-704, (06)-(30)-957-5983. Megvásárolható új címen, de változatlan áron (2650 Ft/s):HERBÁRIA szaküzlet SZEKSZÁRD, Széchenyi u. 19. (a Piac mellett) Találkozunk Jászberényben! 16