Méhészet, 2006 (54. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
GUDRUN BECKH BRÉMÁBÓL __ Akit a titoktartás köze A Magyar Méhészek IV. Világtalálkozójának előadója volt Gudrun Beckh, a világ legnagyobb és legismertebb mézlaboratóriumának ügyvezetője. A brémai székhelyű német mézlaboratórium biológus végzettségű ügyvezetőjével a Nemzeti Program mézvizsgálatokról szóló rendelete kapcsán ismerkedtem meg. A hazai polcokról levett mézek vizsgálatának témavezetője volt, az eredmények „sokszínűsége” okán pedig személyes találkozót beszéltünk meg a nyáron Dublinban, az APIMONDIA helyszínén. Ekkor hívtam meg a gödöllői kongresszusunkra, amelynek másnapján kértem tőle interjút. • Hogy tetszett önnek a kongresszus?Nagyszerű érzés volt ennyi méhész közt lenni. Amikor reggel, megérkezésemkor megláttam a hatalmas, üres előadótermet, kissé megijedtem. Vajon nem túlméretezett-e a helyiség - gondoltam. Gyakran járom a világot előadásokat tartani, és mindig sajnálom a rendezőket, amikor számítanak egy bizonyos számú méhész megjelenésére és félház lesz belőle. Engem nem zavar, de ők mindig sajnálkozva szabadkoznak. Egyből magára gondoltam reggel, hogy mit fog majd mondani nekem délután. Hát semmit. Telt ház lett, sőt ennyi méhész előtt, bevallom, kissé még izgultam is. Nagyon érdekes volt a másik német előadás is, a génmódosított növényekről. Meglepődtem, hogy a mezőgazdasági miniszter nyitotta meg a rendezvényt. Hat éven keresztül a Német Méhészek Egyesülete mézlaboratóriumának voltam a vezetője, így némileg van rálátásom az érdekképviseleti munkára is. Nálunk ez szinte elképzelhetetlen, hogy a miniszter, de még a tartományi miniszter is eljöjjön egy rendezvényre. Úgy látszik, Önöknél komolyan veszik kormányszinten az ágazatot. De, hogy ne csak jókat mondjak, azért megemlítem, hogy meglepett a vásárosoknál látott illegális atkaölő szerek árusítása. Nagyon vigyázzanak ezekkel a házi készítményekkel, mert lehet, hogy irtja az atkát és életben maradnak a méhcsaládjaik, de előfordulhat, hogy amiért dolgoznak, a mézüket nem tudják majd eladni a szermaradvány miatt. • Bemutatná röviden a munkahelyét, azaz az „Institut für Honiganalytik” nevű mézlaboratóriumot? - 1954-ben alapították, azaz tavaly voltunk 50 évesek. Az akkori Német Mézkereskedők Szövetsége ötletére és támogatásával jött létre. Az első ügyvezető, dr. Duisberg alakította ki a méz alapvető paramétereinek mérési technológiáit, mint például a HMF és az enzimaktivitás. Utóda, a magyar származású dr. Talpay, szerencsére teljesen más területnek volt a professzora, ez pedig a mézek eredetének vizsgálata. Ő alakította ki a ma is érvényben lévő német mézszabványban leírt, a mézek növényi és földrajzi eredetére utaló, mérhető paramétereket. Számos fajta méz jellemzőit deklarálta. Miért mondtam, hogy szerencsére? Mert így a laborunk teljes egészében specializálódott a mézek minden szintű vizsgálatára, legyen az kémiai, vagy pollen. A labor jelenlegi tulajdonosa, dr. Lüllmann társszerzője az 1992-ben megjelent „Méz” című könyvnek, amely napjainkban is szolgálja a szakma minden résztvevője tudásának bővítését, legyen az méhész vagy mézkiszerelő. A 700 négyzetméteres laborban 35 alkalmazott dolgozik. Évente több mint 20 ezer vizsgálatot végzünk. Ebből a legtöbb az antibiotikum-vizsgálat, közel egyharmada az összes vizsgálatnak. Az alkalmazottak és az elvégzett vizsgálatok számát tekintve nyugodtan mondhatom, hogy a világ jelenleg legnagyobb mézlaboratóriuma vagyunk. • Úgy hallottam, hogy már Kínában is jelen vannak.Félig igaz a hír. Jelen vagyunk, de csak egy irodával. Nincs laboratóriumunk ott, csupán szakmai konzultánsaink, szaktanácsadóink vannak jelen, méréseket nem végzünk Kínában. Természetesen postai úton sok mintát küld az ottani irodánk. Korábbi beszélgetéseinkből ismerem az ön élénk érdeklődését a kínai mézzel kapcsolatban. A munkám során sok tekintetben köt a titoktartás, akárcsak az ügyvédeket. Annyit elmondhatok és leírhat, hogy rendkívül gyorsan, pozitívan változik Kína méztermelésének minősége. Mi az oka? Mert akarják! Rákényszeríttette őket a piac. A kínai emberre jellemző, hogy nem „nyavalyog”, nem keresi a kifogásokat, nem szidja a körülményeket, hanem próbál megfelelni azoknak, mert élni akar. • Említette, hogy a vizsgálataik legnagyobb része az antibiotikum-tartalomról szól. Mi a véleménye a jelenlegi ez irányú szabályozásról, amely a mézekben nem enged meg antibiotikum-maradványt? Annál is izgalmasabb e téma, hiszen Ön az Európai Mézkereskedők és Kiszerelők Egyesületének (FEEDEM) mézminőségért felelős szaktanácsadója is, ők pedig a jelenlegi szabályozást ellenzik, szerintük meg kellene határozni egy maximum szintet. -írja le, hogy most nevetek. Azért, mert a kérdéséből érződik, hogy ön egy olyan ország méhészeinek a képviselője, akik tudnak antibiotikum-mentes mézet termelni, ráadásul nagy mennyiségben. Az önök szempontjából teljesen érthető, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő. Szerintem is. De Jelenleg szakmailag teljesen értelmezhetetlen az, hogy egy méz antibiotikum-mentes. Hiszen, ha találomra megnéznék egy magyar mézet, például egyszázad ppbc pontossággal, biztosan találnék benne antibiotikumot. Ha a hatóság megtenné ugyanezt, leszedetné a polcokról a mézet, hiszen azok nem antibiotikum-mentesek. Ezért kell egy maximum értéket megállapítani a méznél, amire még rámondhatjuk, hogy antibiotikum-mentes méz, de mindenki tudja, hogy a mérési határ hol van. Lehet ez 5 ppb, 10 ppb, 15 ppb, ez már alku tárgya. De mindenféleképpen szükséges lenne egy szakmai berkekben leírt, az unió illetékes bizottsága által jóváhagyott maximum értékre. Egyébként ma, a laborunk által elfogadott gyakorlat szerint, egy mézre akkor mondjuk, hogy antibiotikum-mentes, ha nincs benne több, mint 10 ppb maradvány. Ezt a mérési határt a jegyzőkönyvben fel is tüntetjük. Szerintem ez normális érték, ezt kellene hivatalosan is elfogadtatni. A FEEDEM-re visszatérve, nem én vagyok a szakmai referensük, hanem a laboratóriumunkkal van szerződésük, szakmai tanácsadás címen. Aktuális témánként változik, hogy cégünktől ki képviseli az adott szakterületet a FEEDEM ülésein. Az én szakterületem egyébként a pollenanalízis. A kereskedők természetesen minél magasabb antibiotikum-tartalom mellett foglalnak állást, hiszen így biztonságosabb a tevékenységük. Hallottam már javaslatot 500 ppb maximális szintre is. Szerintem akármilyen 0071 [UNK]4 [UNK] OMgKDKPeriodika Gudrun Beckh előadást tart a Magyar méhészek IV. kongresszusán, Gödöllőn 2