Méhészeti Lapok, 1887 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1887. augusztus-szeptember / 8-9. szám

199 1844. ízletes méhtenyésztés. Kövesdi Szarka Sándortól. 1845. A mezőgazdaság népszerű kézi könyve. Schlipf után méhte­nyésztés 360—380. lap. 1850. Legújabb és leghasznosabb méhészkönyv. Korbuly Jánostól. 1851. Az okos méhes gazda. Gsénig Pétertől 2-ik kiadás 1862. 1855—58 Mezei gazd. könyve. Stephens H. után Korizmics L. Benkő D. Morocz J. 1856. Méhész naptár. Sághy Mihálytól. 1861. A gyakorlati méhészet rövid vázlata. Hradszky Józseftől. 1867. Útmutatás a hasznos méhtenyésztésre. Demeter Jánostól. Német nyelven: 1831. Kurze und leichtfassliche Anleitung zur Bienenzucht. A Nie­­mandsfreund-től. 1832. Der prakt. Bienenvater. Ruffinyi Sámuel után. 1834. Die Bienen u. Seidenwürmerzucht. Leibitzer Jánostól. 1849. Der verständige Bienenwirth. Csémy Péter után Stockmann Béla. 1854. Encyclopedie der Landwirthschaft. Leibitzer Jánostól. Die Bienenzucht B. II. 267—314. lap. És ezeknek sem volt kelendőségük. A­hol azonban legnagyobb a veszély, legközelebb a segély ; — ezen időszakra esik Dzierzon fellépése, a ki új korszakot alkotott a méhészet­ben,­­— a miről a következő czim alatt fogunk szólani. Új korszak a méhészetben. Az új korszak, melyet Dzierzon a 1840-es évtized végével oly nagy sikerrel inaugurált, a német méhészvilágban, ránk magyarokra nézve igen szomorúan kezdődött. Harczi riadó, magasabb eszmékért lelkesülő hazafiak, diadalmas nemzeti hadsereg, fényes dicsőség; — majd csakis már vesztett csaták hite, ellenséges hadak, árulás, bitó és országos gyász nyomban követték egymást; — ki törődött volna ilyenkor a méhekkel?! 1850-ben megtért a béke galambja, de nem hozott olajágat; a harczi mének által letiprott mezők nem akartak felvirágozni, — pangott minden, — pangott a méhészet is. Az 1850-iki összeírás alkalmával volt a monarchia területén 1,408,200 kaptár méh, — miből a magyar korona tartományaira 225,000 esett.) □ kilométerenként tehát 30 kaptár, — alig valamivel több a semminél. Dzierzon új elmélete ugyan már még 1848 előtt ismeretes volt az országban, mert az eichstadti Bienenzeitungnak, — a­hol az új elmélet elő­ször látott napvilágot — hazánkból is több előfizetője volt, a kik közül elegendő legyen csak Prokopp József budapesti orvost, Sághy Mihály ka­­moni, Gindly Rezső jászteleki birtokosokat, Scholtész matheóczi (szepesség) Papp szentgyörgyvári lelkészeket, Stockmann Béla, méhészeti iró, szt. Benedek rendű szerzetest, Tótt pozsonyi lakost, Stankovits karansebesi () J. Leibitzer: Popul, Encyclop. Der prakt. Landwirthschaft III. Aufl. Bnd. II. 269. lap.

Next