Mélyépítéstudományi Szemle, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955-06-01 / 6. szám
A szabályozás kezdeti kudarcának egyedüli oka éppen az volt, hogy eltértek a Vásárhelyi-féle alapelvektől, és hogy a munkálatoknál — rátermett vezető hiányában — nem érvényesült az általa javasolt tervszerűség sem. Az átvágásokat nem az általa javasolt sorrendben és módon építették meg, és így a felsőbb átvágások hamarább fejlődtek anyamederré, mint az alsók, ahol pedig elsősorban kellett volna a lefolyási viszonyokat megjavítani. De súlyos mulasztás terhelte magát a kormányzatot is, mely szétválasztotta a folyószabályozást és az ármentesítést, és az önkényuralom 1853-ból való rendelkezésének megfelelően csak az előbbit tekintette állami feladatnak, míg az árvédelmet teljesen az érdekeltekre hárította át. Ezek azonban az anyagi erejükön is felül álló feladattal nem tudtak megbirkózni, és csak amikor a szegedi árvíz hatására a közvélemény nyomása kikényszerítette végre az árvédelmi társulatok állami kölcsönnel való támogatását, tudták befejezni a megkezdett munkát. A nagy árvizek után a külföldi szakértők még azért jöttek, hogy felülvizsgálják a szabályozás helyességét. Néhány évtized múltán azonban már azért, hogy tanuljanak Európa legnagyobb méretű, és alapelveiben is legtökéletesebb szabályozási munkálatainak tapasztalataiból. Ezeket a tapasztalatokat használták fel azután például a hasonló jellegű Mississippi szabályozásánál is. Ma már a megfelelően kiépített töltések biztos védelmet nyújtanak a Tiszavölgy népének az átvágásokkal megrövidített mederben rövidebb idő alatt levonuló árvizek ellen. A késői utódok — mai vízimérnökeink pedig a Tiszavölgy rendezésére vonatkozó program második lépéseként az aktív vízgazdálkodás, a vízhasznosítás feladatainak megoldásán dolgoznak, hogy Vásárhelyi munkájának eredményességét teljessé tegyék. Egyesületi hírek Egyesületünk elnöksége 1955. április 28-án Prieszol József miniszterhelyettes elvtárs elnökletével tartott ülést. Az elnökség megvitatta és jóváhagyta a Magyar Szovjet Barátsági Hónap keretében felszabadulásunk 10 éves emlékére rendezett előadások, valamint a kiállítás értékeléséről szóló beszámolót, meghatározta a második ötéves terv tudományos fejlesztésével kapcsolatos egyesületi feladatokat. Ezután foglalkozott a debreceni csoport elmúlt évben végzett munkájáról adott beszámolójával. Az Elnökség Gábor István, Érti Róbert, dr. Ruisz Rezső és Rédey Tibor elvtársakat a kiállítás szervezése és kivitelezése érdekében kifejtett értékes munkájukért jegyzőkönyvi dicséretben részesítette és felterjesztette miniszteri elismerésre. Magyar Szovjet Barátsági Hónap Egyesületünk minden évben, szinte már hagyományosan megünnepli a Magyar Szovjet Barátsági Hónapot. Ez alkalommal legjobb szakembereink, a Szovjetunióban járt dolgozóink előadásokon ismertették az élenjáró szovjet technikát, munkamódszereket. A Magyar Szovjet Barátsági Hónap keretében rendezett előadásokkal a szovjet módszerek ismertetésével és azok gyakorlati bevezetésének elősegítésével dolgozóink munkájához nyújtottunk komoly segítséget, egyben hozzájárultunk a szovjet és a magyar dolgozók kapcsolatának elmélyítéséhez is. Ez évben még nagyobb ünnepélyességgel, még nagyobb szeretettel és lelkesedéssel készültünk fel a Magyar Szovjet Barátsági Hónapra, mivel egyben hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulójának megünneplését is a Magyar Szovjet Barátsági Hónap keretében rendeztük. Azt tűztük ki célul, hogy az Egyesület profiljához tartozó iparágak vasút, gépjármű, közúti közlekedés és a mélyépítés területén 10 év eredményeinek ismertetésével a Szovjetunió anyagi és erkölcsi segítségének dokumentálásával ünnepeljük meg legméltóbban 10 éves felszabadulásunk évfordulóját. Ezentúl célul tűztük ki, hogy az ismertetett szovjet tapasztalatokkal, munkamódszerekkel segítjük a dolgozók felajánlásainak megvalósítását, népgazdasági tervünk teljesítését, túlteljesítését. 10 év alatt elért hatalmas eredményeink dokumentálásának még szemléltetőbb bizonyítására kiállítást rendeztünk. A kiállításon bemutatott anyag szépen reprezentálta 10 év alatt elért eredményeinket és bő anyagot adott a harchoz, melyet Pártunk Központi Vezetőségének iránymutatásával folytatunk eredményeinket lebecsülő jobboldali elhajlás ellen. 1955 március 4-én Szentaskó Antal a „Gépjárműközlekedésünk 10 éves fejlődése“ címmel tartott előadást. Az előadást Földvári László miniszterhelyettes nyitotta meg. Szentaskó elvtárs előadásán az iparág 350 legjobb szakembere vett részt. Az előadás képet adott a felszabadulástól napjainkig a gépjárműközlekedés helyzetéről, fejlődéséről és utat mutatott a további feladatok megoldására. Az előadás konkréten rámutatott a Szovjetunió felbecsülhetetlen erkölcsi és anyagi támogatására, amivel a gépjárműközlekedésünket segítette. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták meg az előadást. 1955. március Vi-án Molnár János a „Mélyépítés 10 éves fejlődéséről tartott előadást. Az előadáson az iparág legjobb szakemberei közül kb. 200-an vettek részt. A megnyitót Prieszel József miniszterhelyettes tartotta. Molnár elvtárs ismertette a mélyépítőipar felszabadulásunk előtti helyzetét és a felszabadulástól napjainkig elért eredményeit. Megállapította, hogy a Szovjetunió hatalmas anyagi és erkölcsi segítségével a magyar dolgozók a néphez hű értelmiségiek, mérnökök, technikusok áldozatkész munkáját igazolják a mélyépítőipar területén elért hatalmas eredmények, rombadöntött dunai hídjainak újjáépítése, Sztálinváros, Kazincbarcika, Tiszalöki Vízierőmű stb. Az előadás rámutatott a hibákra, azok kiküszöbölési módjaira is, továbbá helyes perspektívát adott az iparág további feladataira vonatkozóan. A hallgatók sok tapasztalatot, erőt és hitet merítettek a további munkájukhoz. 1955. március 25-én „Nagyvárosaink közlekedésének 10 éves fejlődéséről" Dr. Ruisz Rezső tartott előadást. A megnyitót Gyulai Géza a Fővárosi Tanács Közlekedési Igazgatóságának vezetője tartotta. Ruisz Rezső előadásában képet adott nagyvárosaink közlekedésének 10 év alatt elért eredményeiről, a Szovjetuniótól kapott hatalmas anyagi és erkölcsi segítségről. 1955. március 29-én „A magyar vasút 10 éves fejlődéséről“ Csanádi György MÁV vezérigazgató tartott előadást. Az előadást Katona Antal a miniszter első helyettese nyitotta meg. Csanádi elvtárs előadásában beszámolt azokról a hatalmas károkról, melyeket a fasiszták rombolása nyomán vasútjaink szenvedtek. Ismertette azt a hősi harcot, amit vasutasaink a felszabadulás után, a helyreállítás és továbbfejlesztés terén megvívtak. Ismertette azt a hatalmas anyagi, tudományos és erkölcsi segítséget, amelyet a harcban 287