Mélyépítéstudományi Szemle, 1957 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1957-09-01 / 9-10. szám
A Jang-ce-Kiang folyón épített híd pilléreinek alapozása KIS GYULA Kínában 1955-ben fejeződött be a Jang-ce-Kiang folyón épített híd pilléreinek építkezése. E híd mederpilléreinek vízalatti részét, magas vízállás mellett építették, amikor a víz mélysége elérte a 40 m-t. A pillérek alaptestét vasbeton csőoszlop csoportokból képezték, mely csőoszlopok átmérője 155 cm és amelyeket függőlegesen süllyesztenek le a szikla talajig, majd lerögzítésképpen a csövet betonnal töltötték ki. A pilléreket köralakú alaptestbe foglalt 35 cölöpre alapozták. (1. ábra.) A leírt szerkezet megvalósításához a vasbeton cölöpöket megbízhatóan és eléggé pontosan kellett lesüllyeszteni és a sziklába bekötni. A cölöpök felső végét egy vasbeton tömbbel fogták össze. Figyelembe véve a helyi körülményeket — hogy a víz mélysége a legalacsonyabb vízállásnál is elérte a 25 métert — a mederpillérek alapozását a következőképpen hajtották végre. Minden pillér helyén lesüllyesztettek egy alaprajzban köralakú könnyű rácsos szerkezetű fémvázat (2. ábra), melyet az építkezés üzemi telepén készítettek és a part mentén három nagy 400 t teherbírású pontonon szereltek össze. A középsőre állították a vázat, a két szélsőre acéltornyokat szereltek univerzális hordozható típusszerkezetből. Ugyancsak itt helyezték el az emelőszerkezet villáit is. Az úszó állványokat két rácsos tartóval kötötték össze. Miután az úszószerkezetet a pillér helyére vontatták, az acélvázat az oldalsó tornyokkal kissé megemelték és a középső pontont a váz alól kivontatták. Ezáltal lehetővé vált az acél váz leeresztése. A süllyesztés folyamán a vázhoz mindig újabb részeket szereltek mindaddig, amíg a váz el nem érte a folyó fenekét. Az egész úszószerkezet híd tengelyben lévő helyzetének tartós biztosítására a szerkezetet vasbeton tömb horgonyokhoz kötötték ki. A váz (1) lesüllyesztése után a vízszintes metszetben elhelyezett minden második sejtbe függőlegesen leeresztettek egy-egy vasbeton cső-köpenyt (2) (3. ábra). A köpeny mellett öblítő csöveket helyeztek el (3). A cső-köpeny külső átmérője 0 , 155 cm, falvastagsága 10 cm és az egyes elemek hossza 9 m. A csöveket a híd melletti telephelyen készítették. A csövek betonozásához szétszerelhető fa zsaluzást használtak ; a beton bedolgozása vibrálással történt. A csőköpeny toldására a csővégeken lévő belső egymáshoz csavarolható karimák szolgáltak. A kapcsolat acélrészeit megbízhatóan hozzáhegesztették a köpeny hosszirányú vasalásához (4. ábra). Ha a csatlakozás vízbe, vagy talajba került, akkor a gyűrűs csatlakozás hullámos külső acél felületét korrózió elleni védelem céljából forró bitumennel vonták be. A köpeny alsó részét egy csavarokkal felerősített 1,5 m magasságot is elérő fém vágó *éllel látták el (5. ábra), amely elősegítette a homokrétegen való áthaladást és a szikla felső mállott rétegébe való bemélyítést. A Jang-ce-Kiang folyón épített híd mederpilléreinek felénél a szikla alapot aránylag vékony hordalékréteg borítja, amely kis víz idején a vízfolyás sebességcsökkenésének időszakában ülepedett le. Ilyen esetekben a csőköpenyt minden külső terhelés alkalmazása nélkül süllyesztették le a szikláig. A meder másik részén a sziklát vastag (30 m-t is elérő) nem állandó jellegű iszaphordalék réteg fedte, mely különösen a sebes árvíz idején nagymértékben elmosódott és az árvíz levonulásával újra lerakodott. Ezeken a helyeken a vasbeton csőköpenyeket vibrátorok és külső vízöblítés alkalmazásával süllyesztették le. * Ismertetés a Transzportomé Sztroityel’sztvo 1950. 6. sz.-ból. 318