Mélyépítéstudományi Szemle, 1958 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1958-04-01 / 4-5. szám
A tokaji Tisza-híd és ártéri hidak újjáépítése ANGYAL ANDOR Bevezetés A tokaji Tisza-hídon és ártéri hídjain már 1949. július 3-a óta robognak a vonatok, amelyek az ország nehézipari vidékének — Borsodnak — az életszükségletet jelentő nyersanyagot és élelmiszert szállítják, ellenkező oldalra pedig az ipari termékeket és szenet. E nagy volumenű helyreállítási munkáról most megjelenő ismertetés a műszaki élet krónikájában mutatkozó hézagot kívánja pótolni ha késve is, mert ez az újjáépítésnek olyan korszakából ad képet, amikor a második világháború dúlásainak helyreállításában a hősi rohammunkát már az előrelátó tervezés és a gazdaságos munka váltotta fel. A tokaji Tisza-híd a Tisza-hidak között a forgalom megoszlása szempontjából mindjárt a szolnoki Tisza-híd után következik. Hogy helyreállításban mégis megelőzzék fontosságban utána következő Tisza-hidak, annak oka az, hogy bár a többi hidak is nagy rombolást szenvedtek, a tokaji hidak rombolásának mértéke azokét sokszor felülmúlta — hisz itt tulajdonképpen nem egy, hanem hat hídról van szó — és az ország a felszabadulást követő nehéz gazdasági viszonyok között nem vállalkozhatott az erejét meghaladó munkára. A stabilizáció és az ennek következtében beállott gazdasági megerősödés lehetővé tette, hogy e munkákat a hároméves terv keretébe beillesszék és megvalósítsák, valamint helyreállítsák a közel öt évig megszakadt összeköttetést a Nyírség és a borsodi medence között. Történeti áttekintés Világhírű koráról a világ minden részén ismert Tokaj városa a Tisza és a Bodrog folyók összefolyásánál fekszik. A helység ősrégi település, a középkorban virágzó város volt, ma kb. 5700 lakosa van. Valamikor virágzó létét részben az itt összefutó vízi és szárazföldi közlekedési utaknak köszönhette, amelyek éppen olyan régiek, mint maga a város. A Tokaj mellett elvonuló közúton és vasúti vonalon, melyek a folyó bal partján, a várossal átellenben levő ártért is átszelik, részben a régi árvízvonulat, részben a Tisza szabályozása után kialakult ártér és meder miatt a hidak egész sorozatát kényszerültek megépíteni. A Széchenyi által kezdeményezett Tisza-szabályozást ugyanis — amíg rá nem eszméltek a hibákra — Tokaj környékén, a lángeszű magyar mérnök Vásárhelyi Pál terveinek mellőzésével, Paleocapa a híres olasz mérnök elgondolása szerint hajtották végre. Később ugyan az alsóbb folyásnál Vásárhelyi tervei kerültek kivitelre, de a kezdetben végrehajtott szabályozás módján már nem változtattak, így maradt meg az óriási ártér, mely Rakamaztól Tokajig terjed és amelyben az árvíz, mint egy tenger hömpölyög, a víz folyási irányát megváltoztatva, hullámaival támadva meg az útjába eső akadályokat. Nagyobb árvíznél még Tokaj város egyes részeit is elönti a víz és a helyzet a tervezett Tisza-bodrogzugi ármentesítés következtében csak rosszabbodhat, mivel a ter I, ábra. A régi Tokaji Tisza-híd helyreállítása 1931-ben 171