Mélyépítéstudományi Szemle, 1975 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
XXV. ÉVFOLYAM 1975. 1. SZÁM 37 Átkelési szakaszok A korszerűsítés másik fontos célja volt az átkelési szakaszok megjavítása, illetve kiiktatása. A 2. táblázatban már áttekintést adtunk a teljes útvonalak átkelési szakaszairól. A kimutatásban 107,6 km az átkelések hossza, ha ehhez hozzávesszük a már megszüntetett karcagi és csökkentett püspökladányi szakaszokat, 122,2 km hossz adódik ki, ami a teljes útszakasz egyharmada. A korszerűsítés után ez 86 km-re csökken. A rendkívül sok átkelési szakasz részletes ismertetésétől eltekintünk, csupán azt jegyezzük meg, hogy a 2x3,50 m forgalmi sávot mindenütt biztosították. A tervezési sebesség 60—80 km/óra. Részletesebben csak a nagyobb városokkal foglalkozunk. Cegléd és Kisvárda a korszerűsítés befejezése után kikerül a 4. sz. főút vonalából. Karcagot már a 60-as évek elején elkészült korrekció kikapcsolta. Szolnokon lényegében a régi nyomon marad az út. Az 50-es évek elején végzett kisebb korrekciók egyelőre megfelelnek. Új nyom csak aránytalanul nagy áldozatok árán lenne megvalósítható. Feladat a burkolat megerősítése, csomópontok javítása a lehetőség szerint. A város bejáratánál levő Kolozsvári-híd újjáépítése miatt kisebb vonalkorrekció készült. Debrecen az útvonal legnagyobb városa. Mint minden régi városon, itt is a városmagon megy keresztül a főforgalom minden útja. Itt ágaznak ki, illetve csatlakoznak a 4. sz. főúthoz a 33. sz. füzesabonyi, a 35. sz. polgári, 47. sz. berettyóújfalui, szegedi, a 48. sz. nyirábrányi, 471. sz. mátészalkai főutak. A 4. sz. út jelenlegi nyomvonala az István utca, Széchenyi utca, Kossuth Lajos utca, Fürst Sándor utca, Szabadság útja útvonalon halad. A forgalmi igények 4 nyom kiépítését kívánják, megfelelő leállósávokkal. Ez 20 m széles útpályát igényel, mely a felsorolt utcákban még árkádosítás árán sem oldható meg a legtöbb helyen. Új nyomvonal lehetőségét vizsgáló tanulmányok feltárták a lehetőségeket, melyek közül járhatónak az István—Szoboszlai—Erzsébet—Wesselényi— Hajnal—Fürst Sándor—Szabadság út vonalvezetés bizonyult. A Wesselényi—Hajnal utcai szakasz építését előtérbe hozta az ún. Homokkerti felüljáró, mely hosszú idő óta tartó tervezés és építés után 1973. évben megvalósult. Időközben megépült a Fürst Sándor utcai szakasz, építés alatt áll a Szabadság útja és tervezés alatt az Árpád tér, Attila tér. Az István út—Petőfi tér közötti szakasz tervezése is hamarosan megindul. A tervezett új nyomvonalon számos csomópont kiépítése szükséges jelzőlámpás szabályozással (4. ábra). A Nyíregyházán áthaladó szakasz korszerűsítése a legnehezebb feladat. A közel 5 km hosszú átkelés a város forgalmi főütőere. Ez máris telített, szélesítése lehetetlen. Új nyomon való vezetésre a meglevő városrendezési terv jelölt ki helyet, ennek végrehajtásához azonban mintegy 180 épület lebontása lenne szükséges. Ezért ez a szakasz a jelenleg folyó munkákból kimarad és csak 1975 után kerülhet sorra. Ennek az átépítésnek meg kell oldania a 36. sz. polgári út, a 38. sz. miskolci út, a 41. sz. vásárosnaményi út csatlakozásainak kérdését is. Nagyobb vonalkorrekciók Azokon a helyeken, ahol a régi nyom megtartása nem bizonyult gazdaságosnak és ésszerűen megoldhatónak, ott új nyom tervezése vált szükségessé. A régebben megépült karcagi, püspökladányi korrekciótól, valamint az egyes helyi jelentőségű kisebb nyomvonal módosításoktól eltekintve az útvonalon 4 nagyobb hosszúságú vonalkorrekció készül. Az első a ceglédi, mely Albertirsa—Abony között közel 30 km hosszban halad az új nyomon (5. ábra), elkerülve Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd belsőségét. Vonalvezetésben és műszaki jellemzőinek kiválasztásánál a tervezők mint az M—4 gyorsfor 4. ábra. Debreceni átkelési szakasz 5. ábra. 4. sz. főiít Ceglédet elkerülő szakaszának helyszínrajza