Mélyépítéstudományi Szemle, 1976 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1976-11-01 / 11. szám
488 mélyépítéstudományi szemle 1975. december 4-én megtörtént a kunszentmártoni Hármas-Körös-híd ünnepélyes átadása, mely Magyarország első előregyártott elemekből készült szabadon szerelt feszítettbeton hídja. Nehéz munka, több vállalat közös erőfeszítése és sok felmerülő nehézség sikeres leküzdése előzte meg ezt az átadást. Az eredmény olyan, világviszonylatban is korszerű hídépítési rendszer, mellyel 60—140 m nyílású hidak építése gyorsan, állványzat nélkül, szerelőipari jelleggel elkészíthető (1. ábra). A statikai számítás részletei, melyek túlnyomórészt gépi számítással készültek, a Mélyépítéstudományi Szemle 1975/6. számában kerültek ismertetésre. Most csupán azokra a részletekre térek ki, amelyekből a jövőre vonatkozóan hasznos tapasztalatok vonhatók le. A hídépítési rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A fél hídszerkezet szerelése (44 db elem) 24 nap alatt megtörtént, ami napi 3 méter hosszúságú hídszerkezet (6 méter hosszúságú szekrénytartó) építését jelenti. Ha ezt az eredményt már az első hídnál el tudták érni, meg van a reális lehetősége annak, hogy a teljesítményt az elkövetkezendő hídépítéseknél tovább növeljék. A szerkezet ismertetése Az új technológiával készült mederhíd 36,00 + + 70,00 + 36,00 m nyílású, többtámaszú, parabolikus kiékelésű, utófeszített, előregyártott elemekből szabadon szerelt szerkezet (2. ábra). A híd a 12,00 m teljes koronaszélesség átvezetését biztosítja. A közúti Hídszabályzat szerinti ,,A” jelű terhelésre méreteztük. A szerkezet két szekrénytartóból áll (3. ábra). A szekrénytartó elemek előregyártva készültek és helyszíni betonozást csupán a pillérek, hídfők, a meder feletti zárás és a két szekrényt összekötő pályalemez igényelt. A 400 minőségű betonból készült előregyártott szekrénytartó elemek hossza 2,00— 2,50—3,00 és 3,50 m. Az elemek súlya 22,0— 26,5 tonna között váltakozik. A szabadon szerelt hídépítés lényege, hogy az előregyártott elemek az alépítménnyel egyidőben elkészíthetők és ezután a felszerkezet szerelőipari jelleggel gyorsan építhető. Az elemek elhelyezése a pillérektől kiindulva kiegyensúlyozott szereléssel történt, illesztésüket epoxigyanta bázisú ragasztóanyaggal terveztük. A ragasztás elkészítése után Dywidag rudakkal ideiglenes rögzítés készült, majd minden szimmetrikus elempár szerelése után a végleges rögzítés pászmás kábelek megfeszítésével történt. Ezek a kábelek (első kábelcsalád) mindig végigfutnak az addig elhelyezett összes elemben, így mennyiségük a pillérhez közeledve növekszik, követve a konzolos szerelés negatív nyomatéki ábráját. A fél hídrész összes elemének elhelyezése és a hídfőnél levő monolit kereszttartó elkészítése, valamint a szükséges pozitív kábelek megfeszítése (második kábelcsalád ) után a szerkezet kéttámaszú konzolos tartóvá alakul. Mindkét oldali fél hídrész elkészülte után a középső kereszttartót függesztett állványzaton kell betonozni. A medernyílásban tervezett pozitív kábelek megfeszítésével (harmadik kábelcsalád) kialakul a végleges többtámaszú szerkezet. Az elemek előregyártása A felszerkezeti elemek gyártása a telephelyen, előregyártó állványon történt, melyet egy hídnegyed részére kellett készíteni. Itt készült el a hídhoz szükséges összes elem (4. és 5. ábra). A gyártás kontakt módon történt, azaz minden elemet hozzábetonoztak az előzőhöz, így a felületek pontos illeszkedése biztosítva volt. Az elemek egymás után való gyártása jól megszervezhető, üzemszerű munkával történt. Az elemek között, a kísérleteknek megfelelően alkalmazott gipszes kenés a könnyű szétválasztást jól biztosította. A homlokfelületeken károsodás (kicsorbulás, összeragadás) nem volt tapasztalható, ennek megfelelően a szerelésnél az elemek jól illeszkedtek egymáshoz. A kábelburkoló csövek jó csatlakozását felfújható gumicsövekkel (Due Tube csövekkel) oldották meg, mely a kábelüregek folyamatosságát minden esetben tökéletesen biztosította. Az utolsó negyed hídág 22 eleme 44 nap alatt készült el. Az elemek tárolóhelyre való szállítását az úgynevezett parti daru végezte, mely az elemszállításon kívül a zsaluzóelemeket, az acélbetéteket és a betont is szállított. Ezzel a nehéz fizikai munkát a minimumra lehetett csökkenteni. Ugyanez a daru helyezi az elemeket a trailerre, mely azután a szereléshez a mederpillér mellé szállítja azokat (6. ábra). Az első magyar szabadonszerelt feszítettbeton híd építési tapasztalatai REVICZKY JÁNOS 1. ábra. A kunszentmártoni Hármas-Körös-híd