Mélyépítéstudományi Szemle, 1976 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1976-11-01 / 11. szám

488 mélyépítéstudományi szemle 1975. december 4-én megtörtént a kunszent­mártoni Hármas-Körös-híd ünnepélyes átadása, mely Magyarország első előregyártott elemekből készült szabadon szerelt feszítettbeton hídja. Nehéz munka, több vállalat közös erőfeszítése és sok fel­merülő nehézség sikeres leküzdése előzte meg ezt az átadást. Az eredmény olyan, világviszonylatban is korszerű hídépítési rendszer, mellyel 60—140 m nyílású hidak építése gyorsan, állványzat nélkül, szerelőipari jelleggel elkészíthető (1. ábra). A sta­tikai számítás részletei, melyek túlnyomórészt gépi számítással készültek, a Mélyépítéstudomá­nyi Szemle 1975/6. számában kerültek ismerte­tésre. Most csupán azokra a részletekre térek ki, amelyekből a jövőre vonatkozóan hasznos tapasz­talatok vonhatók le. A hídépítési rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A fél hídszerkezet szerelése (44 db elem) 24 nap alatt megtörtént, ami napi 3 méter hosszúságú hídszerkezet (6 méter hosszúságú szekrénytartó) építését jelenti. Ha ezt az ered­ményt már az első hídnál el tudták érni, meg van a reális lehetősége annak, hogy a teljesítményt az elkövetkezendő hídépítéseknél tovább növeljék. A szerkezet ismertetése Az új technológiával készült mederhíd 36,00 + + 70,00 + 36,00 m nyílású, többtámaszú, para­bolikus kiékelésű, utófeszített, előregyártott ele­mekből szabadon szerelt szerkezet (2. ábra). A híd a 12,00 m teljes koronaszélesség átveze­tését biztosítja. A közúti Hídszabályzat szerinti ,,A” jelű terhelésre méreteztük. A szerkezet két szekrénytartóból áll (3. ábra). A szekrény­­­tartó elemek előregyártva készültek és helyszíni betonozást csupán a pillérek, hídfők, a meder feletti zárás és a két szekrényt összekötő pálya­lemez igényelt. A­­ 400 minőségű betonból ké­szült előregyártott szekrénytartó elemek hossza 2,00— 2,50—3,00 és 3,50 m. Az elemek súlya 22,0— 26,5 tonna között váltakozik. A szabadon szerelt hídépítés lényege, hogy az előregyártott elemek az alépítménnyel egyidő­­ben elkészíthetők és ezután a felszerkezet szerelő­­ipari jelleggel gyorsan építhető. Az elemek el­helyezése a pillérektől kiindulva kiegyensúlyozott szereléssel történt, illesztésüket epoxigyanta bá­zisú ragasztóanyaggal terveztük. A ragasztás elkészítése után Dywidag rudakkal ideiglenes rögzítés készült, majd minden szimmetrikus elem­pár szerelése után a végleges rögzítés pászmás kábelek megfeszítésével történt. Ezek a kábelek (első kábelcsalád) mindig végigfutnak az addig elhelyezett összes elemben, így mennyiségük a pillérhez közeledve növekszik, követve a konzolos szerelés negatív nyomatéki ábráját. A fél hídrész összes elemének elhelyezése és a hídfőnél levő monolit kereszttartó elkészítése, valamint a szük­séges pozitív kábelek megfeszítése (második kábel­család ) után a szerkezet kéttámaszú konzolos tartóvá alakul. Mindkét oldali fél hídrész elké­szülte után a középső kereszttartót függesztett állványzaton kell betonozni. A medernyílásban tervezett pozitív kábelek megfeszítésével (har­madik kábelcsalád) kialakul a végleges többtáma­szú szerkezet. Az elemek előregyártása A felszerkezeti elemek gyártása a telephelyen, előregyártó állványon történt, melyet egy híd­­negyed részére kellett készíteni. Itt készült el a hídhoz szükséges összes elem (4. és 5. ábra). A gyártás kontakt módon történt, azaz minden elemet hozzábetonoztak az előzőhöz, így a felü­letek pontos illeszkedése biztosítva volt. Az elemek egymás után való gyártása jól megszervezhető, üzemszerű munkával történt. Az elemek között, a kísérleteknek megfelelően alkalmazott gipszes kenés a könnyű szétválasztást jól biztosította. A homlokfelületeken károsodás (kicsorbulás, ös­­­szeragadás) nem volt tapasztalható, ennek meg­felelően a szerelésnél az elemek jól illeszkedtek egymáshoz. A kábelburkoló csövek jó csatlako­zását felfújható gumicsövekkel (Due Tube csö­vekkel) oldották meg, mely a kábelüregek folya­matosságát minden esetben tökéletesen biztosí­totta. Az utolsó negyed hídág 22 eleme 44 nap alatt készült el. Az elemek tárolóhelyre való szállítását az úgy­nevezett parti daru végezte, mely az elemszállí­táson kívül a zsaluzóelemeket, az acélbetéteket és a betont is szállított. Ezzel a nehéz fizikai munkát a minimumra lehetett csökkenteni. Ugyanez a daru helyezi az elemeket a trailerre, mely azután a szereléshez a mederpillér mellé szállítja azokat (6. ábra). Az első magyar szabadonszerelt feszítettbeton híd építési tapasztalatai REVICZKY JÁNOS 1. ábra. A kunszentmártoni Hármas-Körös-híd

Next