Mélyépítéstudományi Szemle, 1980 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1980-07-01 / 7. szám

XXX. ÉVFOLYAM. 7. SZÁM 303 nás átlagértékét tekintettük a szilárdságbecsléshez használandó középgörbe egy ellenőrző pontjának, és ezen keresztül, a korábbi vizsgálatok figyelembe­vételével, megszerkesztettük a szilárdságbecslés­­hez használandó középgörbét. Összehasonlításul felrajzoltuk a korábbi mérésekből kapott küszöb­görbéket és a Schmidt-cég által megadott közép­illetve küszöbgörbét is. A 10% valószínűségnek megfelelő küszöbgörbét a kockavizsgálati ered­mények figyelembevételével szerkesztettük meg. A 19. ábrán feltüntettük a Schmidt-kalapácsos vizsgálatból számított szilárdságértékeket. Az ábra alkalmas a hídbeton hídtengely irányú homogeni­tásának a megítélésére, egyrészt feltüntettük az egyes zömök korát, másrészt néhány korábban, roncsolásmentes vizsgálattal becsült szilárdsági eredményt és a 28 napos kockaszilárdságot. Egyrészt megállapítható, hogy az egyes zömök szilárdsága között van eltérés, ez volt a kockaszi­lárdságban is, de a beton szilárdsága a vizsgált időpontban 50 MN/m 2-nél nagyobb volt. A beton utószilárdulása a vártnál nagyobb volt és a­ szilárd­ságban is meglátszik a korban mutatkozó különb­ség. A fazsalu és a fémzsalu hatását a 20. ábrán szem­léltettük. A két felületen kapott értékek közötti átlagos visszapattanás-különbség 1979. májusában 2,87 volt, a vaszsalus felület javára, ugyanez 1978 nyarán csak 0,6 volt. Az eltérést a karbonizá­­ció hatásával magyarázzuk. Reológiai vizsgálatok a hídon A hídban is elhelyeztünk két rugós (tartós ter­helést biztosító) készüléket, az egyiket 4, a másikat 90 napos korban terheltük meg. A 90 napos korban terhelt hasábok kúszási tényezőinek számított értékeit is a 13. ábrán tüntettük fel, a tartós ter­helés ez esetben is a hasábszilárdság harmada volt. A híd tartós terhelés alatti alakváltozásának a vizsgálatára mérőcsapokat helyeztünk el a bal híd Cl, a C4 a C7, a Cll és Bll, valamint a jobb híd Cll és Bll jelű zömeiben. A mérőcsapokat úgy helyeztük el, hogy a zöm végének feszítése már ne befolyásolja a feszültségeloszlást a kereszt­­metszet mentén. A mérések folynak. Annak az értékelésére, hogy a számításban feltételezett alak­­változások a hídban valóban úgy játszódnak-e le, ahogy a tervező feltételezte, csak később kerülhet sor, példaként egy keresztmetszetnek az alakválto­zását mutatjuk be (21. ábra). Ehhez az alábbiakat kell hozzáfűzni: a CB12 jelű zárózömöt 1978. IX. 12-én betonozták, a betonozás előtti mérés jelenti 19. ábra. Roncsolásmentes vizsgálattal becsült szilárdságok változása a híd hossza mentén (1979. májusi mérések alapján) 20. ábra. A visszapattanások a kétféle zsaluzat esetén a hídtengely irányában

Next