Közlekedésépítési Szemle, 2009 (59. évfolyam, 1-12. szám)

2009-01-01 / 1. szám

2 2009. JANUAR KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 59. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÚJ KÖZÚTI HÍD A DUNVÁN - A MEGYERI HÍD ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE HUNYADI MÁTYÁS1 Tizenöt éves előkészítő munka után elkészült és 2008. szep­tember 30-án forgalomba helyezték Magyarország legújabb, 19. Duna-hídját a Budapest körüli M0 autóút északi szektorán. Azon a környéken épült, ahol már a honfoglaló magyaroknak is átkelőhelyük volt a folyón. Erről Anonymus a Gesta Hungaro­­rumban írt. Az átkelőhelyet Magyar révnek nevezték. Az új híd neve Megyeri híd, ami kézenfekvő elnevezés, mivel a folyam pesti partján lévő Káposztásmegyert köti össze a budai oldali Békás­megyerrel (1. ábra). * VÍZÜGYI ÉS HAJÓZÁSI ADATOK Az M0 északi szektorának nyomvonala a főváros határánál az 1659+70 fkm-szelvényben keresztezi a Duna fő ágát, a Szent­endrei-szigetet és a Szentendrei-Dunát a 2+915 fkm­ szelvény­­ben. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi szempontból előírta, hogy a folyam fő árvédelmi gátjai között töltés nem építhető, az utat magasan épített pilléreken kell át­vezetni. A Duna főágán nemzetközi víziutat kell biztosítani, 180 m legkisebb szélességgel és 9,50 m űrszelvénymagassággal a hajózási nagyvíz (HNV) felett. A Szentendrei-Dunán főleg helyi, kirándulóhajók közlekednek. A hajóút előírt legkisebb szélessége 50 m, a hajózási űrszelvény magassága 7,00 m a HMV felett. A hidak mind a két Duna-ágat átívelik. A két ág vízszállításának átlagos aránya: váci ág 73%, szentendrei ág 27%. Az előkészítés során modellezték a Dunába kerülő mederpilléreknek az áram­lásra, illetve a mederre gyakorolt hatását. A szimulációs vizsgála­tok megállapították, hogy a tervezett mederpillérek elhelyezései áramlási szempontból kedvezőek, jelentős áramlást módosító hatások nem várhatók, a hajózás biztonságát, a meder és a part állékonyságát a pillérek nem veszélyeztetik. A Szentendrei-Du­­na-ági híd környezetében a híd hajózónyílásának biztonságos megközelítése, a hajózóút érdekében kis mértékű szabályozási mederkotrás készül, mely érdemben nem befolyásolja az áramlá­si viszonyokat, a meder- és partállékonyságot. A kivitelezés idején a hajózó forgalom mindkét Duna-ágban üze­melt. A Duna főágában, ahol nemzetközi hajóforgalom van, nem kellett különösebb hajóforgalmi korlátozást bevezetni a pillérek építéséhez. A felszerkezet elemeinek beemelésekor az úszódaru mellett hol balról, hol jobbról szükségessé vált a hajózási űrszel­vény csökkentése. A zárótag elhelyezésének idejére a hajózó for­galmat szüneteltették. Az építés alatti hajózó forgalom részére a Szentendrei-Dunán ütemezett menetrend készült. A szigetre tör­ténő anyagbeszállítás részére nyitható uszályhidat kellett építeni, amely a keresztmetszetet teljesen lezárta. Erre azért volt szük­ség, mert a környezetvédelem és a vízművek üzemelése miatt a szigeten nem engedélyezték az anyagszállítást. A főleg turista, látogató hajóforgalom részére az uszályhidat a turistaszezonban naponta két alkalommal két-két órára kinyitották. A felszerkezet úszóművön érkezett a híd helyszínére. Ennek a pillérekre történő elhelyezésénél a provizóriumot szétnyitották. Az árvédelmi töl­tések mentett oldalán, a hídfők előtti hídnyílásban helyet bizto­sítottak a Váci út távlati (2x2 sávos) szélesítésére, illetve a budai oldalon egy Duna-parti út kiépítésére. A HÍD TANULMÁNYTERVEI Az M0 északi szektor nyomvonalának minisztériumi jóváhagyása után 1993-ban az Unitef'83 Zrt. elkészítette az út engedélyezési tervét. Ezzel párhuzamosan a Céh Zrt. elkezdte a híd tervezését: a Duna keresztezésére elfogadott nyomvonalra több változatban tanulmánytervet készített az úttervvel egyeztetve. Ezek a tanul­mányok, a Hárosi Duna-hídhoz hasonlóan, javaslatot tartalmaz­tak az ütemezett, félszélességű, első ütemre az egyik pálya át­vezetésével, majd a végleges kiépítésre a II. ütemben került volna sor a már meglévő híd szélesítésével, vagy új híd mellé építésével. A szakmai és környezetvédelmi szempontok, a gazdasági vizs­gálatok az egy ütemben történő végleges megoldás kiépítését tartották gazdaságosnak. A továbbiakban már csak a végleges kiépítésnek megfelelő változatokkal foglalkoztunk. A tanulmány­­terveket opponáló negyventagú, szakmai és társadalmi kiválósá­gokból álló zsűri, a főváros meglévő szép hídjainak sorába való beilleszkedést kiemelve, a Duna főágában két pilonnal kialakított ferdekábeles hídszerkezetet javasolta továbbtervezésre, előtérbe helyezve a híd esztétikus kialakítását, megjelenését. Az M0 útgyűrű északi szektorának a Dunán történő átvezetésére a Céh Zrt. tanulmánytervében hat változatot dolgozott ki. Vala­mennyi változatnál öt szakaszból állt a híd. Ez az ötös tagozódás megmaradt a kiviteli terveknél és az elkészült hídnál is. A fel­szerkezetek dilatációs szerkezetekkel csatlakoznak egymáshoz. Aranydiplomás mérnök, Euro-mérnök, a Céh Zrt. hídtervező iroda igazgatója, a Megyeri híd főtervezője, e-mail: hid@ceh.hu

Next