Mérleg, 1958 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1958-05-01 / 5. szám
Ne tűrjünk visszaéléseket a kereskedelemben A KPVDSZ Közgazdasági Szakosztálya május 15-én vitát rendezett a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos egyes kérdésekről. A vita vezetője dr. Rácz István, a BK. M. Főkönyvelőségének vezetője vitaindító előadásában két főkérdéssel foglalkozott: a társadalmi tulajdon védelmével és a társadalmi tulajdon gyarapításával, illetve a takarékossággal. A társadalmi tulajdon helyzetéről a leltárhiányok és a leltártöbbletek adják a legjellemzőbb képet. Az 1954. évi 0,10 százalékos leltárhiánnyal szemben 1957-ben ez a szám 0,05 százalékra csökkent, míg az 1954. évi 0,15 százalékos leltártöbblet 1957-ben 0,21 százalékra emelkedett. Az eredmények látszatra kedvezőek, mögötte azonban csalárd manipulációk, árdrágítások, lopások, sikkasztások és súlycsonkítások bújnak meg, önmagában is sok a 0,05 százalékos hiány és a 0,21 százalékos többlet, hiszen 30, illetve 143 millió forintot jelentenek. I. osztályú áruként számláztak. A zöldség-gyümölcs szakmában napirenden vannak az árváltozásokkal elkövetett visz többség A felsorolt hibák — folytatta az előadó —, elég széles körben fordulnak elő a kereskedelemben. Meg kell azonban mondanunk, hogy mindamellett a kereskedelmi dolgozók nagy többsége becsületes, s távol marad ezektől a cselekményektől. Hiba azonban részükről, hogy a mulasztást, visszaélést elkövető dolgozók személyét nem fedik fel, nem vetik fel felelősségüket, nem közösítik ki maguk közül. Számos vállalati vezető maga is eltűri a társadalmi tulajdon fosztogasraélések. Az árleszállítás esetén nagyobb készleteket, áremelés esetén kisebb készleteket vesznek fel az árváltozási leltárba, becsületes tását, az anyagi értékek pazarlását és elmulasztják a felelős személyek szigorú felelősségrevonását. Befejezésül az előadó vázolta a társadalmi tulajdon fokozotabb védelmével kapcsolatos feladatokat. Először is csökkenteni kell az úgynevezett objektív, vállalaton kívüli okokból keletkező hiányokat, másodszor pedig korszerűsíteni kell az anyagi felelősségről szóló 98/ 1952. MT. számú rendeletet, mert a jelenlegi szabályozás nem védi kellően a társadalmi tulajdont. Ugyanakkor szükséges bevezetni az elismert hiány intézményét, mert ezzel levesszük az anyagilag felelős dolgozók válláról az áruk raktározásárval, kezelésével és forgalombahozatalával együttjáró kockázat viselését. Harmadszor sok a tennivaló az ellenőrzés úgyszólván minden lépcsőjében — elsősorban a boltellenőrzési munka területén — az ellenőrzés hatásfokának növelése érdekében. A társadalmi tulajdon gyarapításáról — a takarékosság kérdéséről szólva — az előadó elsősorban a készletgazdálkodás és a szállítás problémájával kapcsolatban fejtette ki igen részletesen elgondolásait. Az ankét eredményességét bizonyítja, hogy az egyes szakmák képviselőinek hozzászólásai igen értékes javaslatokat is tartalmaztak egyes esetekben. Leltárhiány - A leltárhiányok és többletek számos oka ismert és éppen ezért rendkívül sokrétű feladatot jelent a társadalmi tulajdon helyzetének megszilárdítása is. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekményeket — az előadó— vállalattól független tényezőkre és vállalaton belüli hiányokra vezette vissza. Vállalattól független tényezőkként sorolta fel az original csomagolású áruk súlyhiányait, hiányos küldeményeket, ömlesztve érkezett áruk hiányait, raktározási viszonyokból eredő hiányokat és a még teljes egészében nem rendezett hálókérdést. A vállalattól független tényezők között jelentős a szállítók visszaélése. Ez az utóbbi időben a nagykereskedelemben is kezd lábrakapni. Minthogy bizonyos szakmákban az áruátvétel az áru természeténél fogva úgyszólván lehetetlen, ezt az alkalmat a szállítást végző dolgozók kihasználják és az áru megdézsmálásával megkárosítják a kereskedelmi dolgozókat. A vállalatoktól nem független leltárhiány oka leggyakrabban a leltárfelvétel során elkövetett szakszabálytalanság, pontatlanság és szakértelem hiánya. A leltárból kihagynak tételeket, viszont nem létező áruféleségeket leltárba vesznek. Az ellenőrök éberségét kijátszva, original mennyiségben vesznek fel készleteket, holott a demizsonokba vizet, a szappanosládákba esetleg téglát helyeztek. PL a XX. kerületi KÖZÉRT Vállalat 993. számú boltjának vezetője a háztartási tea, az őrölt fahéj és a vaníliás cukor kartonjait papírhulladékkal tömte ki s azokat anginás kartonként akarta leltárba venni. Három rekesz szappant viszont úgy akart leltárba vetetni, hogy a ládák széleit szappannal rakatta ki, míg a ládák belülről téglát tartalmaztak. Visszaélések nemcsak a leltározásnál fordulnak elő, hanem a felfedezett lopások egész sorát is fel lehetne vetni. Az Extra méretek áruházának egyik eladója pl. másfél hónap alatt több mint 8.000 I’t értékű női fehérneműt, kötöttárut lopott el, anyósával összejátszva. A X. kerületi Vendéglátóipari Vállalat 1675- ös számú üzemének vezetője pedig az esti elszámoláskor a pénztárkönyvet rendszeresen meghamisította, így soktízezer forintot lopott el. A leltárhiányok mellett azok fedezésének egyik eszközeként elég gyakoriak az árdrágítások, súlycsonkítások, ami a nagy- és kiskereskedelem egymásközti forgalmában és a fogyasztók Üdülés Televízió jutalom külföldi utazás Week-end ház Könyvtár Ki ne fogadta volna örömmel a nyereségrészesedés kifizetését? A jól végzett munka megérdemelt jutalma, s nem is kis jutalma volt ez. Azt azonban kevesen tudják, hogy amikor a borítékban átvették a nyereségrészesedési összeget, ezzel még nem kaptak mindent. A vállalatoknál a nyereségrészesedés bizonyos hányadát ugyanis benntartották a dolgozók közös céljait szolgáló intézkedések, beruházások fedezésére. Így vetődött fel bennünk a gondolat, — s nyilván nemcsak bennünk, de olvasóinkban is —, hogy mire költik a szakszervezeti bizottságok a nyereségrészesedésnek közvetlenül ki nem fizetett, bennmaradt részét? Felkerestünk tehát néhány vállalatot ezzel a kérdéssel. Elsőnek talán a Csemege Vállalat Sz. B. elnökének, Barta Józsefnénak a válaszát idézzük: — A mi vállalatunknál 23 napot fizettünk ki nyereségrészesedésként, nagyobb részét betétkönyvben. Ehhez még hozzájött a MT és a SZOT vándorzászlójával kapott külön 87 ezer forint is. Mire költjük a bennmaradt kb. 20%-nyi öszszeget? Hozzáadjuk a jóléti kerethez. Öt üdülőnk van, ahol dolgozóink 45%-át üdültetjük. Személyenként és naponként 29 forinttal járulunk hozzá mindenkinek az üdüléséhez. Ezenkívül támogatjuk a kultúr- és sportmozgalmunkat. Sok pénzt kell költenünk tánccsoportunkra, színjátszóinkra, könyvtárunkra, nagyszerű klubházunkra, valamint a Vörös Meteor Csemege S. K. szakosztályaira, az evezősökre, a futballistákra, a teniszezőkre, stb. Bizonyára ismerik azt a balesetet, ami a szigeti elsülyedt víziházunkkal történt. Ennek a rendbehozása is sokba kerül. S végül, de nem utolsó sorban, jelentős összeget szánunk a munkaverserny jutalmazására. Íme: a konzervversenyre 10 ezret, a 10 éves jubiláns versenyünkre 17 ezret, a kávé-tea-kakaó versenyre 4100 forintot, az ellenőri versenyre 12 ezret, a tanulók vizsgajutalmazására 1600-at, s tetemes összeget még a boltvezetők versenyének díjazására is. És úgy kell ezt számolni, hogy mindez a kiváló címmel járó pénzjutalom összegén kívül van! Nos, hát így költjük el a bennmaradó részt, az idei nagyobb nyereség, tehát a következő nagyobb nyereségrészesedés érdekében. A Cipő Nagykereskedelmi Vállalat Sz. B. elnöke, Tóth Júlia így nyilatkozott: — Nálunk nem maradt vissza túl nagy összeg. Csupán mintegy tízezer forint. Ebből Balatonlellén bérelünk a három nyári hónapra üdülőt. S ebből az összegből kerekítjük ki az üdülésre a dolgozók által befizetett napi 18 forintot 43 forintra, az üdülés költségére. Egyébként nálunk a dolgozóknak 50%-át tudjuk ilyenformán kedvezményes üdüléshez juttatni. Az Állami Könyvterjesztőnél ez a helyzet. — Mi 1 500 000 forintot fizettünk ki, s ezen kívül benntartottunk 240 000-et — mondotta Maiz Sándorné Sz. B. elnök. — Hogy ezt mire költjük? Hát kérem, az üdülési hozzájáruláson kívül, vettünk a Balatonon három panelt week-end házat, a Katalinpusztai üdülőnkbe pedig — ahol más szórakozási lehetőség nem nagyon akad — televíziós készüléket; az első- és másodosztályos, valamint az óvodás gyerekeket elküldjük 3—3 hétre Máriabesnyőre üdülni; s mindent egybevetve, dolgozóink legalább 60—70 százalékának biztosítjuk, hogy a nyáron kedvezményes feltételek mellett pihenhesse ki magát valamelyik üdülőnkben. " Végül mit mondott kérdésünkre a Bizományi Áruház Sz. B. elnöke, dr. Kovács Györgyné? — A mátrafüredi és a római-parti üdülőnk illetve week-end házaink bővítésén, karbantartásán kívül jelentős összeget fordítunk külföldi tanulmányutak költségeihez való hozzájárulásra, a könyvtárunk értékes könyvekkel történő felújítására, a célprémiumokra, a munkaverseny és ötletjutalmazásra. Mindez kétségtelenül találkozik dolgozóink egyetértésével. Olvasóink kérdésére tehát megnyugtató választ adhatunk: a szakszervezeti bizottságok kezében jó helyen van a nyereségrészesedés közvetlenül ki nem fizetett része, mert a legrövidebb időn belül jóléti juttatások formájában — mégis visszatérül dolgozóinkhoz. (—a —ej less a nyereségrészesedés benntartott hányadából ■ leltártöbblet kapcsolatában gyakran előfordul. Például a Csongrád megyei Cipőnagykereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakatához a múlt év III. negyedévében huszonegy panasz érkezett azért, mert IX. osztályú árut Végre megoldódik a szikvíz-üveg robbanások régóta vajúdó problémája nás közben megakadályozza a szilánkok szétrepülé-sét, s ezzel a balesetet. Ha az újítás beválik, nyomban megkezdjük folyamatos bevezetését az egész országban. Ebbe természetesen beletelik még legalább néhány hónap, úgy hogy addig is szükség van fokozott óvatossági rendszabályokra mindazokon a munkahelyeken, ahol szódavizes üvegekkel foglalkoznak. — mondotta az Élelmiszeripari Minisztérium tisztviselője. Az említett óvatossági rendszabályokra vonatkozólag szakszervezetünk munkavédelmi osztálya az alábbi tájékoztatót adta ki: — A töltött szikvizes üvegeket az ütődés elkerülése érdekében szállítani és tárolni mindenkor csak rekeszes ládában szabad. Az erősen felmelegedett, illetve erősen lehűlt üvegeket ne tegyük hirtelen túl hűvös vagy túl meleg helyre, mert ez könnyen robbanást eredményezhet, nemcsak a töltött, hanem az üres üvegeknél, is. Ugyancsak ügyelni kell arra, hogy a kiszolgáláskor semmiféle kemény tárgyhoz, kőhöz, fémhez, betonpadlóhoz ne ütődjenek. A fogyasztónak csak kifogástalanul működő, tehát nem csepegő vagy folyó üveget szabad kiszolgáltatni; erről próbafröccsentéssel lehet meggyőződni. Gyermekeknek töltött szódavizes üvegeket kiszolgálni nem szabad! Az üzletben a fogyasztótól visszakerülő üvegeket minden alkalommal meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e eltörve, s összeragasztva? Végül pedig a szállító részlegeknél nem szabad elmulasztani — ha a hőmérséklet 25 C fokon felül van — a kocsin lévő töltött üvegek vizes takaróval való lefedését. Ez megakadályozza azok túlzott felmelegedését.5 — Végül felhívjuk a szikvizes üvegekkel dolgozó alkalmazottak figyelmét, hogy rosszul töltött, túltöltött üvegeket átvenniük, s eladniuk nem szabad. A szikvíz-gyártás előírásai szerint az a jól töltött palack,, amelyben a víz az üveg váll-domborulatának aljáig ér, tehát a víz felszíne a szifonfej aljától kb. 4 cm-re legyen. (—IIOR) A munkavédelem területén szakszervezetünk újabb eredményéről adhatunk számot a kereskedelmi és a vendéglátóipari dolgozóknak. Már évek óta rengeteg jogos panasz hangzott el amiatt, hogy gyakori a súlyos sérüléseket előidéző szódavizes üveg robbanás. Két esztendővel ezelőtt, szakszervezetünk kezdeményezése nyomán, a SZOT már hozott egy határozatot a veszélyes üvegek kiselejtezésére, ez a határozat azonban a gyakorlatban nem oldotta meg a robbanások problémáját. Most szakszervezetünk újabb javaslatára — egy újítási elgondolással együtt — az Élelmiszeripari Minisztérium megtárgyalta a kérdést és olyan határozatot hozott, amely a mi kívánságunk szerint, s előreláthatóan végérvényesen megoldja a régóta vajúdó problémát. Felkerestük ezzel kapcsolatban a szóbanforgó minisztérium osztályának illetékes tisztviselőjét, Csernok Lászlót. — A minisztérium — mondotta —■ brigádvizsgálatot tartott, s meggyőződött arról, hogy a balesetek megszüntetése érdekében haladéktalanul intézkedni kell. Ezért — egyelőre még csak kísérletképpen elrendeltük, hogy a szóbanforgó újítást egy különösen forgalmas KÖZÉRT fióknál és egy vendéglátóipari üzemnél vezessék be. Az újítás lényege az, hogy a szikvíz-üvegekre drótból készült védőhálót fonnak, amely az esetleges robba