Mérleg, 1973 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
A csúcsforgalom hiteles krónikája Csúcsforgalom volt a javából, hiszen csüngtek a villamosokon, autóbuszokon, a szép kirakatok előtt tömegek, s ugyanígy a pultok előtt is. Az áruházak, szakboltok eladói, vezetői alaposan felkészültek, így hát állták az ostromot. Mondom, állták! Mert bizony estefelé fiatalok, idősebbek, fáradt, de boldog megkönnyebbüléssel tudták maguk mögött a csúcsnapokat. De nemcsak a centrumban, hanem a peremkerületekben is ugyanez volt a helyzet. Az ezüstvasárnapon Lőrincen, Kispesten inkább az apróbb ajándéktárgyakat keresték, míg a Csepeli Áruházban a játékot, a cipőt vették. Újpesten a nagyáruház előtt hatalmas tömeg várta már a nyitást. Szülők gyerekekkel, idősebbek gyerekeikkel készültek a meglepetést jelentő ajándékozásra. Zuglóban, a Bosnyák tér környékén nagy forgalmat bonyolított le a ZÖLDÉRT fenyőfával. — Minden eddigi ezüstvasárnapot meghaladó volt a forgalmunk. No persze a választékunk is bővült. Sokféle a modern kabát, ruha, főleg középkorúak részére — mondotta Pajor Ferencné, a Júlia lányok-asszonyok boltjának vezetője. Nagy volt a forgalom a hanglemezboltban. A Petőfi Sándor utcai Bunda- és Kabátbolt üzletvezetője, Szilas Zoltán. Az ezüstön kevés fogyott el, az aranyvasárnapon már több. A Harris-közi ékszerboltban panaszkodtak: az idén kevesebb aranyórát kaptak, mint tavaly. Lottó Áruház: a Centrum vevőszolgálat telefonja szinte szünet nélkül csengett. Illatszerek, kerékpárok után érdeklődtek, de szóvá tették az eladók: hiánycikk a mappakabát és a panofixbunda. Dr. Bárdos Sándor, az Úttörő Áruház igazgatója nem panaszkodott: mindenünk van. Bőséges a választék a gyermek-, bakfis és bébiruhából éppúgy, mint a babákból és a mechanikai játékokból. A Divatcsarnok — amelyhez tartozik még az Otthon Áruház is — ötmillió bevétellel zárta az ezüstszombatot. A Divatcsarnok slágere, az előre összeállított illatszer ajándékcsomag, no és a harisnyanadrágok férfiak számára is. A Corvinban volt a legnagyobb forgalom. Ez érthető, hiszen a legnagyobb áruházunk. Hát ez történt az ezüstvasárnapon. Jött a következő, az aranyvasárnap! Csepel Áruház: kalauzunk Császár Nándorné szb-titkár, Pruzsinszky Józsefné áruforgalmi osztályvezető. — Örömmel mondhatom, szűkült a hiánycikkek listája. Ezért hát valószínű, hogy aranyvasárnapunk eredményesebb lesz, mint a tavalyi. Most zárás előtt egy órával ellenőriztem a pénztárat, kb. 10—15 százalékos a növekedés a tavalyihoz mérten. A játékosztály és a cipőosztály 8—8 millió forint forgalmat bonyolított le. Nagy keletje van a Centrum központ jóvoltából importált egyiptomi ajándéktárgyaknak — mondja az áruforgalmi vezető. — Létszámunk 200 fő, de hozzánk tartozik még a Calvin téri áruház is. Szociális létesítményeink? Kitűnőek! Egyik legnagyobb gondunk, hogy az óvodák, bölcsődék nyitvatartása nincs szinkronban az áruházi bolti nyitvatartásokkal. Van, akit előbb kell elengedni a gyerekért. Munkánk eredményessége tette lehetővé viszont, hogy 1972-ben 8 százalékos bérjavítást biztosítottunk a dolgozóknak. Ezen túlmenően a szeptemberi 400 forintos segélyt — amelyet a gyermeküket egyedül nevelő szülők kaptak — karácsonyra megtetéztük még 500 forinttal. Cipőosztály, önkiszolgáló rendszerű, Veres Julianna, az „összetartás” szocialista brigád vezetője: — Nemrégiben lettem szakmunkás, illetve eladó és megválasztottak brigádvezetőnek. Jelenleg a szakközépiskola esti tagozatának IV. osztályát járom. Rajtam kívül még hárman tanulnak a szakközépiskolában. Célunk, hogy a vevő elégedetten távozzék. íme a brigád tagjai: Fodor Lászlóné, Dabasi Ottó, Kovács Béláné, Majoresi Györgyné, Szűcs Ferencné, Czene Ibolya, Donka Istvánné, Galambos Júlia, Kulcsár Edit és Molnár Mária. — A közönségünk? Főleg a Csepel Művek dolgozóiból tevődik, de kijönnek hozzánk a Belvárosból is autón vagy a gyorsvasúton. Tiszteljük a vevőket, ők is bennünket — mondja a brigádvezető. Zárás előtt értem a Szivárvány Műszaki Áruházba, ahol Molnár Mihály áruházvezető és Ónodi Zoltán szakszervezeti bizalmi adott tájékoztatást. — Itt, a Keleti pályaudvar környékén főleg akkor nagy a forgalom, amikor a vidéken lakó munkások igyekeznek hazafelé. Egyébként az ezüstvasárnap jobban sikerült, mint az arany, de forgalmunk azért növekedett. Sokan keresték az Orion tv-t, s e napon 40 darabot adtunk el. — Két szocialista brigádunkat is említse meg. A Szabó Endre vezette Petőfi, és a Schreiben László vezette Fidel Castro brigádot. Munkakörülményeink? Megfelelőek. Van hidegmelegvíz, zuhanyozó, ebédlő, és így tovább — mondja a bizalmi. Az ezüst- és aranyvasárnap sajtóvisszhangja kedvező volt. A vélemény: a kiskereskedelem arra törekedett, hogy elegendő olcsó, mégis tetszetős és tartós árukészlet várja a vásárlókat. A Corvinban az aranyvasárnapon csúcs született: 100 ezren csaknem négy és félmillió forint értékű árut vásároltak. A Keravillboltokban nagy keletje volt a Videoton-gyármányoknak. Érthető, hogy a Boy-szolgálat is csúcsforgalmat produkált. 50 gépkocsijuk szüntelenül fuvarozta a nagyobb súlyú ajándékokat, bútorokat, tv-készülékeket, szőnyegeket, háztartási gépeket. A Népszava újságírója megemlíti jellemzőként mind a vevők, mind az eladók részéről az udvariasságot. -s. -gy. Szakszervezetünk arcképcsarnoka Kertész Miklós emlékére Az alkalmazotti mozgalomnak jelentős egyénisége hunyt el nemrégiben Kertész Miklós, a magántisztviselők szakszervezeti mozgalmának évtizedeken keresztül egyik vezetője volt. Munkásságának döntő részét az 1919-es forradalmat követő ellenforradalmi korszak tette ki. A levert munkásmozgalmat és ezen belül az alkalmazotti szakszervezeteket kellett újjászervezni olyan időszakban, amikor szervezett munkásnak vagy alkalmazottnak lenni nem tartozott a polgári társadalom által megbecsült tisztségek közé. Ebben a munkában a fiatal Kertész Miklós, a Magyar—Belga Rt. tisztviselője oroszlánrészt vállalt magára. Később teljes idejét a magántisztviselő mozgalom megszervezésének és vezetésének szentelte. Erre az időszakra esik a nagy világgazdasági válság, amikor naponta százával kerültek ki az irodából a „felesleges” alkalmazottak és gyarapították a munkanélküliek már akkor is nagyszámú táborát. Ezekkel a nehézségekkel megküzdeni nem volt kis feladat. A nagyműveltségű Kertész Miklós vállalta ezt a feladatot. A legnehezebb időkben — 25 éven keresztül — volt a szakszervezet főtitkára és erre az időszakra esik a MABI. önkormányzati választása is, ahol a szakszervezetek vezetői, mint az Igazgatóság vagy Elnökség tagjai nagy segítséget tudtak nyújtani az elesett és segítségre szoruló szakszervezeti tagoknak. Kertész Miklós több nyelven beszélt és jelentős szerepet töltött be a szakszervezet nemzetközi szövetségének munkájában is. Több külföldi kongresszuson tette ismertté nevét és nagy tudását. A felszabadulás után a megújhodó szakszervezet elnökévé választották. Ekkor már sajnos látása egyre gyengült. Az ötvenes évek elején megpróbáltatások érik, majd később teljesen megvakul. De még ebben az állapotában sem szűnt meg érdeklődése a szakszervezeti mozgalom iránt, igaz elvi nézeteiben nem mindenben értettünk vele egyet. Kegyelettel gondolunk rá, emlékét megőrizzük. Béres György Az elnökségi ülések napirendjén: Fontos teendők 1973-ban „Az MSZMP X. kongresszusa határozatainak megfelelően — figyelembe véve a párt Központi Bizottságának 1972. novemberi állásfoglalását — a népgazdaság erősítése, a szakszervezetünkhöz tartozó szakmák dolgozóinak élet- és munkakörülményeinek javítása, a szocialista tudatformálás, a szocialista közgondolkodás erősítése, a dolgozók műveltségének emelése a fő feladatunk ez évben is.” Szakszervezetünk idei programjából, az ezt összegező elnökségi anyagból idéztük a bevezető sorokat. Erről, valamint az Elnökség első félévi ülésrendjéről decemberben hozott határozatot a KPVDSZ Elnöksége. Érdemes néhány fontos, júliusig napirendre kerülő témát külön is kiemelni, annál is inkább, mert jól érzékeltethető ezáltal, mi foglalkoztatja választott szerveinket az elkövetkező hónapokban. Mire lapunk eljut olvasóinkhoz, már megtartották az Elnökség 1973 januári ülését. Ezen vitára bocsátották a tervszerűbb vállalati bérpolitikával, a korszerűbb bérformák alkalmazásával és a jutalékkulcsok rendben tartásával összefüggő szakszervezeti teendőket. Egy érdekes információ a vendéglátó szakma külföldi érdekeltségeiről, a határainkon túl dolgozó éttermi szakemberek munkájáról februárban ad tájékoztatást. Februárban a Központi Vezetőség elé bocsátandó témát, a KPVDSZ-hez tartozó ágazatok dolgozóinak 1973. évi feladatait, a végrehajtásukhoz nélkülözhetetlen mozgalmi-szakszervezeti tennivalókat összegezik az Elnökség ülésén. Ugyanakkor egy bizonyára nagy érdeklődésre számot tartó kérdést is napirendre tűznek: az egyes ágazatokban bevezetésre kerülő rövidített munkaidő feltételeit. Egy tájékoztató jelentés a kereskedelmi hálózat szociális ellátottságáról nyújt majd képet. Márciusban az Elnökség értékeli a múlt esztendő tömegsport tevékenységét és dönt az idei feladatokról. A baleseti helyzetről ugyancsak márciusban tájékozódhatnak Elnökségünk tagjai. Áprilisban fontos kérdésekről, agitációs tevékenységünkről és a szakszervezet nevelőmunkájára gyakorolt hatásáról nyitnak vitát a tanácskozáson. Ugyancsak áprilisi napirend az OVSZT-k eddigi tevékenységének értékelése, ami alkalmat ad bizonyára további működésükhöz néhány jó javaslat megvitatására. Májusban egy korábbi, 1970- ben hozott központi vezetőségi határozatunk alapján a dolgozó nők és az ifjúság helyzetét elemzi Elnökségünk. Ez a téma kerül majd júniusban a Központi Vezetőség napirendjére. Másik, ugyancsak májusi elnökségi téma: az árumozgatással kapcsolatos 1971. évi határozatának végrehajtását elemzi a választott testület, egyszersmind arról is informálódnak, miként alakult a szakszervezetünkhöz tartozó dolgozók bér- és jövedelmi helyzete, s mit várhatunk e téren az idén. Végül idézzünk az Elnökség júniusi napirendjéből. Első téma: jelentés a vendéglátó szakma és dolgozóinak helyzetéről, amit javasolnak vitára az év második felében a Központi Vezetőség számára. Második téma: az olvasó mozgalom és a szakszervezeti könyvtárak helyzetének elemzése. Harmadik: a felvásárló kereskedelemben dolgozók körülményeinek alakulása, figyelembe véve az Elnökség 12/70. és 25/71. számú határozatainak végrehajtását. Végül a júniusi ülésen döntenek az Elnökség második félévi ülésrendjéről. Szakszervezetünk középszervei az Elnökség fenti ülésrendjéhez igazodva készítették el éves programjukat, döntöttek első félévi üléseik témáiról. A program és a vázlatosan ismertetett napirendek alapján elmondható: újabb fontos teendők végrehajtása vár 1973-ban szakszervezetünkre. LENGYELORSZÁG NAGYJAI - ezt a címet adta kiállításának Lázár Sándor festőművész, vendéglátó mutációnk szerkesztő bizottságának egykori tagja. Kisméretű tusrajzokon örökítette meg a lengyel história, az irodalom és a tudomány jeleseit, akik a Lengyel Kultúra Nagymező utcai helyiségében egy sajátos hangvételű, érett művész elmélyült látásmódjáról is híven vallottak. Lázár Sándor nagy sikerű kiállítását Gál György Sándor író nyitotta meg. Képünkön: Nicolas Copernic - amilyennek a művész látta. Diszpécserszolgálatot vezettek be Dnyepropetrovszkban nemrégiben. Nagyvárosokban ugyanis gyakran előfordul, hogy egyes élelmiszerboltokban kifogynak olyan áruk, amelyek a másikban bőven vannak. A jobb ellátás érdekében a városban létrehozták az élelmiszerkereskedelmi vállalatok információs diszpécserszolgálatát. A város minden egyes élelmiszerboltja naponta, meghatározott időben megadja a diszpécserközpontnak az adatokat a vásárlói keresletről, a másnapi rendelésekről. Ennek alapján a diszpécserek egy listát állítanak össze, amelyet még aznap megküldenek az igazgatóknak és a boltoknak. A közeljövőben ezt a szolgálatot bevezetik az iparcikk-kereskedelemben is. Európában is egyedülálló korszerűbb lesz a Nagyvásártelep Hatalmas terület a Soroksári út és a Duna holtága között. Húsz hektáron raktárak, irodaépületek, műszaki berendezések, s még sok más létesítmény. Ez a Nagyvásártelep. Évente átlagosan 20 ezer vagon áru fordul meg itt. Sőt! Egy részük nemcsak fordul, hanem szinte forgolódik. Hiszen az áru kezelése, a célszerű tárolás, a kiszállítás érdekében többször is meg kell mozgatni. Ebben nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget a gépek. Jelenleg 36 szovjet emelővillás, 52 bolgár és 60 magyar gyártmányú elektromos targonca könnyíti a munkát. Valamennyihez akkumulátortelepek szolgáltatják az energiát. Ezek feltöltése, karbantartása nem kevés gondot okozott a ZÖLDÉRT műszaki gárdájának. Most már azonban nemcsak remény, hanem jogos várakozás, hogy a gondok nagy része rövidesen megoldódik. Épül a Nagyvásártelepen az új akkumulátortöltő állomás. Dr. Ruffy István műszaki igazgatóhelyettes ad tájékoztatást: — Tudomásom szerint ez a létesítmény a maga sajátos technológiai lehetőségeivel egyedülálló lesz Európában. A tervezés időszakában még csak homályos elképzeléseink voltak, hogy is lehetne műszaki és szociális téren is a legkorszerűbbet létrehozni. Több nyugati és szocialista országban érdeklődtünk, tapasztalatcserén vettünk részt, de a nekünk legmegfelelőbbet mégis csak a vállalat műszaki gárdája dolgozta ki. A terveket a SZÖVTERV mérnökeivel készíttettük el. — Miben jelent újat, jobbat a jelenlegi módszernél? — Eddig a targoncákkal beálltak a telephelyre, s úgy fogták fel töltésre az akkumulátorokat. Ennek az volt a nagy hátránya, hogy a töltés idejére — ami általában 8—10 óra — a gépek kiestek a munkából. Emiatt a géppark kihasználtsága optimális esetben is csak 30 százalékos volt. Az új módszerrel kiemeljük a targoncából a kimerült telepet, helyére feltöltöttet teszünk, s a gép máris folytathatja a munkát. Így várhatóan legalább 90 százalékos kihasználtságot érhetünk el. — Milyen újat hozott a korszerű technológia? — A telepek kiemelésére, mozgatására gépi emelő, úgynevezett futómacskás rendszert építünk ki. A padozatot saválló burkolattal láttuk el. A géppark fejlesztésével számolva akkora töltőteret létesítettünk, amelyben egyidejűleg 160 telep töltése lehetséges. A fűtést alulról meleg levegővel oldottuk meg. A savval és ólommal telített szennyvizet ülepítőbe vezetjük, ahol vegyileg közömbösítjük a káros anyagokat. Ezzel elérjük, hogy nem szennyezzük a Duna vizét. — Milyen költségekkel jár az új töltőállomás építése? — Saját erőből, 23 millió forintos beruházással építkezünk. Járatlan utakon indultunk el, valamennyien tudjuk, hogy merész vállalkozás ez. Műszaki gárdánk, s a 21. sz. Építőipari Vállalat éppen ezért fokozott gondossággal dolgozik. Remélhetőleg júliusban már átadják az épületet. Már eddig is több nagyvállalat érdeklődött az új módszer iránt. Tóth Elemér, a ZÖLDÉRT szakszervezeti bizottsága nevében egyéb előnyökről is említést tesz: — Sokat panaszkodtak dolgozóink, akik a régi töltőállomáson dolgoznak. Korszerűtlen, egészségtelen körülmények között voltak kénytelenek végezni a munkájukat. Az új létesítmény rendelkezik majd azokkal a berendezésekkel, amelyek biztosítják az egészséges munkakörülményeket, a minimálisra csökkentik a balesetveszélyt. Korszerű zuhanyozó, 50 személyes öltöző is helyet kap itt. Valamennyien nagyon várjuk már az átadást. Reméljük, nem kell sokáig várni! Kurucs Gyula