Mérleg, 1976 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1976-11-01 / 11. szám

Munkahelyi és gyermekétkeztetés # Elavultak a jelenlegi normák # A jobban dolgozók becsülése A KPVDSZ Vendéglátó és Ide­genforgalmi Titkársága első őszi ülésén a munkahelyi és gyer­mekétkeztetés helyzetével, prob­lémáival foglalkozott. Megálla­pította, hogy jelenleg a munka­helyi étkeztetést 1,25 millió fő, tehát a dolgozók 37%-a veszi igénybe, ami az 1970. évhez ké­pest közel 50%-os emelkedést jelent. Ezt az étkezési formát döntően előfizetéses rendszer­ben veszik igénybe. A munka­helyi étkeztetést biztosító vál­lalatok az eddigi 12%-os állami támogatás helyett 20% állami juttatásban részesülnek. A kereskedelmi dolgozók a munkahelyi étkezést csak 30"li­bán veszik igénybe ami elmarad a 37"o-os országos átlag mögött, mert igen sok vállalatnál nin­csen megfelelő étterem, büfé, amelyeknek kialakítását sok he­lyen a vállalati egységek szét­szórtsága nehezíti. Az étkezési hozzájárulás а IV. ötéves terv idején a kereskedelemben átla­gosan 2,50 Ft volt. A gyermek­­étkeztetés, melyhez a diákellátás is hozzátartozik, gyorsan fejlő­dik, így pl. а IV. ötéves terv­ben az óvodákban étkezők ará­nya az­­1970. évi 57,7%-ról 75,5° %-ra, az általános iskoláso­ké 21,1%­nyról 35,7%-ra, a közép­fokú iskolákban 48%-ról 55,7%­­ra emelkedett. Változatlanul megoldatlan kérdés az általános iskolások szélesebb körű ellátá­sának biztosítása: az e korcso­portba tartozók csak a napközis rendszerben részesülhetnek ellátásban, mert a többieknek nem jut kellő számú férőhely. A napközi otthonos ellátásra mintegy 75—80'%-os igény je­lentkezik, de ezt az ellátást el­sősorban az alsó tagozatos tanu­lók részére biztosítják, így fenn­áll az a probléma, hogy azok a tanulók, akik az alsó tagozato­kon kapnak ellátást, a felsőkben ezt már nem élvezhetik. Meg­nyugtató viszont a vizsgálatnak az a megállapítása, hogy a böl­csődékben, óvodákban elhelye­zett gyermekek ellátását teljes egészében megoldották. A jelenlegi helyzet a gyermek­­étkeztetés terén sok területen igen feszült, mert az üzemek túlterheltek, zsúfoltak. Így pl. a legnagyobb mértékű étkeztetést végző budapesti Gyermekétkez­tetési Vállalatnál naponta 8—10 000 adaggal főznek többet, mint amennyit a hivatalosan engedélyezett kapacitás lehető­vé tesz. Az is megállapította a­ Titkár­ság vizsgálata, hogy a jelenlegi étkezési normák többségükben elavultak, további emelésre volna szükség, mert a nyers­­anyagárak a normák megállapí­tása óta tovább emelkedtek. Ne­hezíti a fejlesztést az is, hogy kevés a szakszerű gyermekétkez­tetéshez szükséges, a modernebb táplálkozást elősegítő, kellően képzett szakember, illetve a speciális szakismeret és emiatt bizony sok helyen nem mond­ható éppen korszerűnek a gyer­mekek ellátása. A munkahelyi és gyermekét­keztetést a népességpolitikai, családvédelmi és párthatároza­tok, valamint az ipari munká­sok helyzetének javítására ki­adott minisztertanácsi határozat értelmében ebben az ötéves tervben is tovább kell fejleszte­ni. Bővíteni kell az étkezési le­hetőségeket (üzem, étterem stb.), javítani kell az étkeztetés szín­vonalát, hogy ezzel is segítsük a munkavégzés, illetve a tanulás nyugalmát, biztonságát. Több önkiszolgáló étteremre van szük­ség, de emelni kell ezek kultu­ráltságát is. Ezekkel az intéz­kedésekkel tovább kell emelni a munkahelyi és gyermekétkezte­tésben részt vevők számát. A tervek szerint 1980-ig további negyedmillió fiatalnak kell le­hetővé tenni ennek az ellátási formának az igénybevételét. Javasolta a Titkárság, hogy a munkahelyi étkeztetésben reális, a jelenlegi helyzetet figyelem­bevevő normaminimumot álla­pítsanak meg. Figyelemmel kell arra is lenni, hogy a nyers­­anyagárak változásait automati­kusan vegyék figyelembe az anyagnormák megállapításánál. Szociálpolitikai célkitűzéseinket is jobban szolgálná, ha a válla­lati hozzájárulások tekintetében valamilyen egységes rendszer, irányvonal alakulna ki és így főleg az alacsonyabb jövedelmű dolgozóknál a hozzájárulásokat tovább lehetne, a kollektív szer­ződések szellemében növelni. A Titkárság vitája során az az álláspont alakult ki, hogy jobban meg kell becsülni a helytálló, az átlagosnál jobban dolgozó embereket, főleg a ter­melés területén. Értékelni kell a kezdeményezéseket, a vállal­kozási készséget — több anyagi, erkölcsi elismeréssel. A munka­­körülmények javításával a munkahelyi légkört is kedve­zőbbé lehet tenni. A színvona­las szolgáltatás viszont az igény­be vevő dolgozók élet- és mun­kakörülményeit jelentősen javít­ja, kihat a végzett munkára is. Rudnay János MÉRLEG • Divat az üzletekben a „lepontozás99 ” Nincs kivel... • Jobb a vegyes, mint a csorba AZ OSZTÁLYBA SOROLÁSRÓL Időnként szükséges, hogy­­ a vendéglátó vállalatok az érvény­ben levő rendelet alapján felül­vizsgálják üzleteiket, azok szín­vonalát, hogy mennyiben felel meg az osztálybasorolási elő­írásoknak. Az utóbbi években igen gyakran fordul elő, hogy a vizsgáló szervek kifogások alapján „lepontozzák” az üz­letet, határidőt szabnak a rendbehozásra, ugyanakkor a követelmények be nem tar­tásáért az üzlet forgalmából tisztességtelen haszon címén a két osztály közötti különb­séget befizettetik a vállalat­tal. Ez időnként tetemes összeget tesz ki, ami végeredményben a vál­lalat dolgozóit is sújtja. Az osztálybasorolási követel­ményeket azonban időnként a lehetőségeket is figyelembe véve az élethez kell igazítani. Termé­szetesen mindig szem előtt tart­va a kulturáltság, a higiénia stb. maximális lehetőségeinek kihasz­nálását. Jó néhány tapasztalat bizo­nyítja, hogy a pontozásos elbírá­lásban a szubjektivitás háttérbe szorítja a tárgyilagos megítélést, eltér a realitástól. Konkrétabban kellene megfogalmazni például a „tartósan visszaesett színvonal’­ meghatározását. Nem biztos, hogy jó az a gyakorlat, ha azonnal elmarasztalják a látottak alapján a vállalatot. Célravezetőbb lehet­ne esetleg 45 nap múlva az el­marasztaló megállapításokra visz­­szatérni és akkor meghozni a döntést. Az egységekben az egyre na­gyobb forgalom velejárója a gyorsabb elhasználódás. A két tatarozás közötti időszak leszű­kül és majdnem általános jelen­ség, hogy nincs kivel rendbeho­zatni az üzleteket. Nem egy üzlet van például a fővárosban, ahol napi 10 ezer vendég fordul meg. Helyes volna a vállalatok véle­ményét is figyelembe venni, vagy jobban figyelembe venni indoko­lásaiknál. A rendelkezéshez a bí­rálat tárgyi alapjait kellene job­ban megteremteni. Gyakori az észrevétel a mel­lékhelyiségek állapotának elbírá­lásánál : a W. C.-k elhanyagolt­sága, hiányos felszereltsége. Job­ban figyelembe kellene venni, hogy a vendéglátóipar vette át — a fővárosi nyilvános W. C.-k hiányában — több mint 50 szá­zalékban azt a rendeltetést, mely­re nem hivatott. Vajon számol­nak-e ezzel az elbírálásnál? Van­nak olyan bisztrók, büfék, esz­presszók, ahol két autóbusz-vég­állomás is van a bejárat előtt, ugyanakkor egy takarítót sem kap az üz­let, mert nincs, aki vállalja. Fegyelembe kellene venni azt is, hogy az ilyen üzletek „vendégei” mit törnek, rongálnak, lopnak ezekben a mellékhelyiségekben. Az osztálybasorolás feltételei között szerepel a fogyóeszközök minősége, egyöntetűsége. Jobban figyelembe kellene venni, mit kap és mennyit a vendéglátóipar például poharakból, van-e lehe­tőség folyamatos pótlásra azonos készletből. A gyakorlat azt mu­tatja — alig. Hasonló a helyzet evőeszközökkel, amit némely he­lyen nem győznek pótolni, vagy a textíliánál. Lehet, hogy eszté­tikailag nem rosszabb az ízléses és vegyes felszereltség. Végül a szakképzettségi elő­íráshoz a tapasztalatokból. Előírás a szakképesítés, de kevés a szakképzett dolgozó. Még a gyakorlati időnél keve­sebb a probléma, de az étter­mekben az esti műszakban alig van szakács, néhol még képesí­tett kézilány sincs a főzéshez, tá­laláshoz. Csupán néhány, a mai helyze­tet bemutató példa és szemben vele az osztálybasorolási előírá­sok — fele ellentmondással. Béla János KALEIDOSZKÓP A Komárom megyei Dolgozók Lapja megemlékezett arról, hogy az „Egy brigádtag — egy könyv” akcióban — mely országos mére­tűvé vált — részt vett brigádok között kiemelkedő helyet foglal el a Kristály Vendéglátó Válla­lat 30 szocialista brigádja, akik 7800 Ft-ot gyűjtöttek iskolai könyvtárak létesítésére. A KPVDSZ kisbéri szervezete 2000 Ft-tal járult hozzá a mozgalom sikeréhez. A Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat három városban 30 üzletet tart fenn és évi forgalma eléri a 253 millió forintot. A forgalom 35—37 százalékát a saját készítésű étel teszi ki. Fürst József igazgató szerint a vál­lalatnál számoltak azzal, hogy növek­szik az előfizetéses ebédre jelentke­zők száma, s ez a várakozás beigazo­lódott, mert éttermeikben fél év alatt több mint 600 ezer adag előfizetéses menüt adtak el. Hogy minél finomabb és válto­zatosabb legyen az üzemi ebéd, a Csepel Vendéglátó Vállalat a kö­zelmúltban új receptkönyvet adott ki a főzőkonyháknak. A recept­könyvben tej, tojás, burgonya, zöldség, gomba, szárnyashús és hal alapanyagok felhasználásá­val készülő ételek leírása talál­ható, ötletek a korszerű, fehérje­­dús, egészséges menük összeállí­tásához. A vállalat mindent meg­tesz, hogy félszáz konyháján, melyeken kb. 500 üzemnek, vál­lalatnak, naponta sok ezer em­ber részére főznek, ízletes, táplá­ló ételek készülhessenek. A cél érdekében nemrég valamennyi partner vállalattal leültek a nyers­anyagnormák rendezésének meg­tárgyalására, s a vállalat mindent elkövet, hogy esetenként a helyi igényeket is ki tudja elégíteni. Ismerve a vendéglátóipar mun­kaerőhelyzetét, mely náluk is problémát okoz, a legnagyobb el­ismerés hangján kell megemlé­keznünk arról a hatalmas erőfe­szítésről, melyet a gyárak, üze­mek dolgozóinak megelégedésre történő ellátása terén tesznek. Az Észak-budai V. V. a jól beindí­tott KPVDSZ kulturális napok prog­ramjaiból mindazokat, melyek az ipa­ri tanulók oktatását is szolgálják, a szocialista brigádok tagjain kívül a vállalat ipari tanulói is megtekintet­ték. Ellátogattak a Vendéglátóipari Múzeum októberi kiállítására, Regős Györgyné oktatási felelős vezetésével megnézték az Intercontinental magas színvonalú hidegkonyhai és cukrásza­ti bemutatóját, közben készülnek sa­ját házi cukrász- és szakácsversenyük­re is. Várpalota hat munkahelyi ét­termében több mint hatezer adag ételt készítenek és szolgálnak ki. Az ellátás színvonalára jellemző, hogy az éttermek többségében ét­lap szerint is választhatnak a dolgozók az előfizetéses étkezé­sen felül. Jelentős a vállalat te­vékenysége a gyermekétkeztetés területén is, kétezer várpalotai iskolás számára főznek naponta. Minden évben rendszeres tovább­képzést szerveznek a gyermek­­élelmezésben dolgozó szakácsok, felszolgálók és ételkiosztók szá­mára. Európa egyik legelegánsabb szállo­dája nyílt meg Varsóban, az Inter­continental- szálló luxus kategóriájá­ba sorolt Victoria. A Győzelem terén álló üveg- és arany színű fémleme­zekkel burkolt hotel, amelyet egy svéd cég épített, 742 vendéget fogad­hat, 144 kétágyas szobájában, 184 apartmanjában és a 31 úgynevezett elnöki lakosztályban, amelyeknek ára napi 37 dollártól egészen 300 dollárig terjed. Valamennyi szoba légkondicio­nált, telefon, rádió, televízió és kis há­zi bár áll a vendégek rendelkezésére. Három étterem és bárok várják a lá­togatókat, s felkészültek a Lengyelor­szágban is fellendülő konferencia-ide­genforgalomra — a szálló ezerszemé­lyes bankett-terme megfelelő színhe­lyet ad majd a nemzetközi kongresz­­szusoknak. Zökkenőmentes a lakosság vasárnapi tej- és péksütemény­ellátása. A vendéglátóipar kije­lölt üzletei jól szolgálják a la­kosság érdekeit. A Belkereske­delmi Minisztérium és a Főváro­si Tanács gondos előkészítő mun­kája, valamint a vállalatok veze­tőinek és dolgozóinak nagyszerű helytállása a lakosság elismeré­sét érdemelte ki. Budapesten és az ország valamennyi nagy­vá­rosában vasárnapi felügyeletet tartanak a központok, hogy az esetleges újabb igényeket ki tud­­ják elégíteni. Megkezdte működését a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Főiskola szol­noki kihelyezett tagozata. A szolnoki tagozat a Szolnok megyei hallgatókon kívül további négy megye hallgatói­nak biztosítja az oktatásban való részvétel lehetőségét. Itt tanulnak Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Bé­kés, Csongrád megye I. éves — majd folyamatosan a többi évfolyam — le­velező hallgatói is, így amellett, hogy a résztvevők lakóhelyükhöz közelebb és magasabb óraszámban tanulhatnak, bizonyos mértékig tehermentesíteni lehet a budapesti főiskolát. A levele­ző tagozat az I. évfolyamos kereske­delmi és vendéglátó hallgatók részére rendszeresen heti egy alkalommal konzultációkat tart. A kereskedelmi karon 28, a vendéglátón tizennyolc hallgató kezdte meg tanulmányait. A tantestületben a főiskola tanárai mel­lett szolnoki nevelők is szép számban helyet kaptak, akiknek a budapesti tanszék minden segítséget megad ah­hoz, hogy a főiskola követelmény­rendszerét érvényesíteni tudják. Re­méljük, hogy a szolnoki tagozat is sok nagyszerű szakembert ad majd a magyar vendéglátásnak. Eredményes, jó munkát kívánunk a tantestületnek és a hallgatóknak egyaránt. A Csongrád megyei Vendég­látó Vállalat tizenhatodik alka­lommal rendezte meg Vásárhe­lyen, az őszi vendéglátó napokat. Ezeken bemutatták többek kö­zött azokat az újdonságokat, ét­keket, melyek a modern táplál­kozás követelményeinek megfe­lelő nyersanyagból készülnek. A hidegkonyhai, a kímélő ételek mellett azért sor került a Tisza­virág eszpresszóban tejszínes, gesztenyés készítmények bemuta­tójára is, s aki egyáltalán nem számolta a kalóriákat, az fo­gyaszthatta a Béke étterem bog­rácsban főzött birkapörköltjét, de választhatta a pacalt is, vagy a Sportban disznótoros vacsorát és más ínycsiklandozó ételt ehe­tett. A vásárhelyiek ügyesen kap­csolták össze a rendezvénysoro­zatot üzletpolitikai céljaik meg­valósításával, mert a sikeres be­mutatók elősegítették saját étel­forgalmuk jelentős emelkedését. Megszépülve fogadja vendégeit a du­naújvárosi Kiscsillag söröző. A Hun­­garhotels mindent megtett, hogy az üzlet jellege megváltozzon. Felújítot­ták a berendezést, nőtt a hűtőkapaci­tás, új konyhavezetőt helyezett a konyhába, hogy az új környezet, új ízek vonzóereje ugyanakkor arra ösz­tökélje a betérő vendégeket, hogy vi­selkedésük színvonala a szép üzlet kö­vetelményeinek megfeleljen, hogy a nagy költséggel korszerűsített üzlet sokáig kedvelt étkező- és szórakozó­helyük lehessen. összeállította: Füzy Pálné Magyar hetek az Aranyhomokon A Pannónia Vállalat 16 dolgo­zója részvételével az Aranyho­­mok legrangosabb szállodájá­nak, a saját uszodával is rendel­kező Internacionálénak a 15. emeletén levő étteremben szep­tember 1. és október 15. között, magyar heteket rendeztek. A turisták mellett elsősorban a közeli Várnából, Druzsbából, Al­benából és más Fekete-tenger parti turistaparadicsomból sok bolgár szakember is felkereste a magyar éttermet. A részben már Budapesten elkészített, ka­locsai motívumokkal ellátott bolgár, francia, német és ma­gyar nyelvű étlapon 28-féle ma­gyar ételkülönlegesség szere­pelt.

Next