Mérleg, 1977 (13. évfolyam, 1-4. szám)
1977 / 1. szám
2 PONTOS JEGYZETEK • SELYE JÁNOS HETVEN ÉVES Január 26-án töltötte be a „sztressz felfedezője“ hetvenedik életévét. Az osztrák-magyar közös hadsereg magyar katonaorvosának a fia Bécsben született. Komáromban a bencéseknél járt gimnáziumba. A prágai, párizsi és római egyetemen végezte orvostudományi tanulmányait. 1929-ben orvostudományból, 1931-ben szerves kémiából doktorált. 1931-ben kutató ösztöndíjjal Amerikába ment, egy évre rá Kanadába költözött át. Azóta ott él, ott gyűjti a sztressz létezésésének kísérleti bizonyítékait. 1946 óta a montreali egyetemen tanszékvezető professzor. A Stuttgartban megjelenő bild der Wissenschaft természettudományi folyóiratnak egy beszélgetés keretében így mondotta el első alapvető meglátását az „általános adaptációs szindrómával“ kapcsolatban: Selye: „Úgy hiszem, nagyon fontos, hogy az embernek bizonyos sztresszben kell lennie ahhoz, hogy új szempontot tárjon fel. Izgatottnak, feszültnek kell lennie. Prágában nagyon megfogott, hogy meghatározott kórtünetek alapján specifikus diagnózist lehet felállítani. Miután meggondoltam, hogy tulajdonképpen miért is hat ez a felismerés annyira rám, még egy gondolatom támadt: a professzorom mindenféle különös kórtünetet említ, de sohasem beszél arról, amit én már kezdőként is megláthattam, hogy ti. minden páciens, akármi is legyen a betegsége, betegnek néz ki és panaszkodik is amiatt, hogy betegnek érzi magát. Az első diagnózist a beteg állapítja meg, még mielőtt elmegy az orvoshoz." bild der Wissenschaft: „Nem banalitás ez? Kollégái nyilván kinevették, amikor ezt elmesélte nekik.“ Selye: „Ők mindig nevetnek, ez tényleg nagyon elgondolkodtató. De éppen ebben áll a titok. Ezért nem írták le sohasem. Azon, ami evidens, nem gondolkozunk. Mert mindaz, amit láttam, makroszkópikusan is észlelhető volt. Nem volt szükség ehhez különleges kémiai ismeretekre és modern orvosi segédeszközökre. Hippokratész is felfedezhette volna már a sztressz-szindrómát.“ Annál is inkább, mert Selye szerint a sztressz minden élőlénynél megtalálható, nemcsak az emberben pl. az ideges izgalom állapotában. A sztressz lényegében az élő szervezetek azo-