Mérleg, 1988 (24. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 1. szám
E SZÁMUNKRÓL Húsvét fényében ez évfolyamkezdő számunk alapeszméje. E címmel ismertetjük a bűn, a szenvedés, a halál, a megváltás és a feltámadás súlyos kérdéseiről újabban megfogalmazott gondolatokat a „Szemlé”-ben és más rovatainkban. Az interjúban G. Martelet kísérel meg válaszolni a megválaszolhatatlan problémára: „Miért hagyja Isten, hogy meghaljunk?” Felvethető, hogy a beszélgetés végén kifejtett véleménye, miszerint a pokol csak mint a megátalkodás lehetősége fenyeget, és összeegyeztethetetlen Isten mivoltával, nem ellenkezik-e az Isten teremtette személyes szabadság tényével. R. Schwager René Girard francia irodalom-és szellemtörténész bűnbakállítási elméletéből kiindulva a következő kérdéseket feszegeti: miért kellett Jézusnak így meghalnia? Megkövetelte-e az igazságosság, hogy Istent saját Fiának szörnyű keresztáldozata engesztelje ki? Isten vagy az emberi gonoszság tette-e bűnbakká Jézust? A borítón a harminc évvel ezelőtt elhunyt Georges Rouault: „Krisztus a kereszten” című, eredetileg színes karcát látjuk 1936-ból. Szívesen reprodukáltuk ezt a képet, mert a fauvistákhoz közelálló Rouault részt vett a renouvau catholique mozgalmában, amely gondolkodásunk - jelen cikkeinkben is kitapintható - zsinati megújulását szervesen előkészítette (vö. Mérleg, 1966/3. 195-196. o., 1967/1. 79-80. o.). Rouault egész művészete tanúsítja a megváltásra szoruló ember nyomorúságát. Erről a nyomorult emberről, tehát jómagunkról és műveinkről szól e számunk többi írása: a fejlődésben elmaradt népek elszegényedéséről (II. János Pál: Sollicitudo rei socialis kezdetű enciklikája kapcsán); a legfejlettebb ipari ország, az Egyesült Államok gazdasági életéről (F. Hengsbach ismerteti az amerikai püspökök vonatkozó pásztorlevelét), az ott élő emberek problémáiról (J. Feeney bemutatja André Dubus amerikai írót), az alkohol rabságáról (J. Godard); századunk egyik legnagyobb filozófusa, M. Heidegger viselt dolgairól a nácizmus idején („Pró és kontra”) és a Orosz Ortodox Egyház viharos ezer esztendejéről („Írások a mérlegen”). Ez az első számunk, amely a szerkesztők kiadásában jelenik meg. Ára változatlan, terjedelme fél évvel bővebb. Nemcsak eddigi házi szedésünk, hanem új kiadási módunk és új nyomdánk is jelentős megtakarítást tett lehetővé. A nyereség szinte teljesen előfizetőinké és olvasóinké. 1