Állami polgári fiú- és leányiskola, Mezőberény, 1933
a tásügyi minisztérium 1933. évi július hónap 7-én kelt 40.461/1933. Va. 2. sz. rendelettel Kun Aladár r. tanárt saját kérésére és költségére áthelyezte, illetve beosztotta a cinkotai közs.polgári iskolába. Itt működött feljebbvalóinak megelégedésére 1919. január hónap 30-tól 1933. évi augusztus hónap 31-ig. Benne a tanári kar megértő, jó barátot, buzgó és érdemes tanárt veszített. Uj állomás helyére jókívánságunk kiséri. b) A vallás és közoktatásügyi minisztérium fenti rendelettel iskolánkhoz áthelyezte Schranz Vilmos kúnhegyesi áll. polgári iskolai dr. tanárt, ki működését szeptember hónap 1-én megkezdte. Nevezett tanárt ezúttal is örömmel köszöntöm, kinek személyében az iskola kiváló német nyelvszakos tanárt nyert. Alkalmazkodó egyéniségével a tanítványok szeretetét, a kartársak becsülését és rokonszenvét hamar megnyerte. c) Őszinte örömmel vettük, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztérium 1933. évi október 12-én kelt 44.562/933. Va. 2. sz. rendelettel Neupor Iván óradíjas helyettes tanár alkalmazásával a megüresedett XI. tanári állást betöltötte. Működését 1933. évi október hónap 23-án megkezdte. Ezen alkalmazással a tanári testület megértő, figyelmes kortársra, a tanulók pedig őszintén szerető lelkes és ügyes testnevelő vezetőre találtak. 7. Az iskola tanulmányi ügyei, a) Havi értekezletek. Megtartottuk az összes előírt értekezleteket. Ezek jegyzői Györke Lujza és Hantos Kornélia r. tanárok voltak. Az alakuló értekezleten megállapítottuk a tantárgyfelosztást és az évi munkatervet. Ezen csak egyszer Neupor Iván óradíjas helyettes tanár alkamazásakor október hónap végén kellett változtatni. A rendes értekezletek tárgyai voltak : rendeletek tudomásul vétele, nevelő módszertani kérdések, fegyelmi ügyek elintézése. A tanulók magaviseletének, szorgalmának, előmenetelének megvizsgálása. Szakkönyvek és folyóiratok ismertetése. Óralátogatásokon szerzett tapasztalatok közlése. Jelentések meghallgatása. A magyar beszéd és fogalmazás tökéletesebb tanításának megvitatása és a munkaiskola célkitűzései, gyakorlati jelentősége. Az igazgató vigyázott arra, hogy a tanári értekezletek munkái harmonikus egyetértésben folynak s a legújabb pedagógiai eredményekről beszámoló előadások biztosítsák a haladást. Az értekezletek tartalmasak voltak, melyekről a kir. Főigazgatóság is többször elismerésel nyilatkozott. b) Módszeres értekezletek. Az első módszeres értekezleten Özv. Mayerné R. Borbála r. tanár „A számtan-mértan tanítási módszere az I. osztályban a munkaiskola szellemében“ címen tartott előadást. A kir. Főigazgató úr megjegyezte, hogy „helyesen utalt arra, hogy az élesen körülhatárolt eljárások, módszerek könnyen gépiessé, léleknélkülivé tehetik a tanítási óra külső képét és a tanár egyéniségét is megkötik, pedig ép a tanár egyénisége az, ami az iskola átadó munkájába életet, erőt és lelket ad. A középút mértéktartását követi. Az új elvből, eljárásból annyit vesz át, amennyit a tanulók