Mezőgazdasági Értesítő, 1959 (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-03 / 22. szám
r 246 1959. június 3. MEZŐGAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ (2) Közfogyasztás céljára tilos forgalomba hozni: a) tokaji esszencia kivételével a 9 térfogatszázaléknál alacsonyabb szesztartalmú bort; b) hibás, beteg és romlott bort, továbbá ecetesedésnek indult olyan bort, amelynek illósav-tartalma — ecetsavban kifejezve — literenként a szúbornál a 2 grammot, vörös- és sillerbornál az 1,4 grammot, egyéb bornál pedig az 1,2 grammot meghaladja. 18. §. (1) Aki bor forgalombahozatalával foglalkozik, köteles a pincéjében, raktárában és kimérő helyiségében lévő italok tartályán az italok fajtáját, minőségét, illetőleg a jogszabályban meghatározott elnevezését feltüntetni. (2) Palackozott borok címkéjén csak a jogszabálynak megfelelő megjelölést szabad alkalmazni és ezen felül fel kell tüntetni a termelő vagy palackozó üzem elnevezését és a palackozás helyét is. Megtévesztésre alkalmas szöveg vagy ábra használata tilos. (3) Aszúborok címkéjén az aszú megnevezéssel azonos nagyságú betűvel az aszú származási helyét is fel kell tüntetni. 19. §. (1) Bort csak arra a borvidékre, helységre, bortermőhelyre, csak olyan szőlőfajtára, minőségre és csak annak a termelőnek a nevére vagy pincéjére utaló megnevezéssel szabad forgalomba hozni, amely a must, illetőleg a bor valóságos származásának jellegének és előállítási módjának megfelel. (2) Meghatározott nemes borfajtákat csak állami ellenőrző jegy (márkajegy) alkalmazásával szabad forgalomba hozni. 20. §: Bor forgalombahozatalával foglalkozó kereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalat, földművesszövetkezet és termelői borkimérés nevében valamely borvidékre, helységre, bortermőhelyre utaló megjelölést csak abban az esetben használhat, ha legalább 60%-ban az illető borvidékről, helységből vagy bortermőhelyről származó italokat árusít. 21. §: Közvetlenül termő szőlőből származó bort vagy ilyen borral kevert bort csak meghatározott célra szabad forgalomba hozni és felhasználni. 22. §. (1) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a külföldi származású borra is. (2) Külföldi csemege- és ürmösbort akkor szabad behozni, ha annak minősége a származási helyén hatályos jogszabályoknak megfelel. Az ilyen bort mind készletben (pincében, raktárban stb.) tartása alatt, mind a forgalombahozatal során a külföldi származási fajtát, és a minőséget feltüntető megjelöléssel kell ellátni. 23. §. (1) Bor elnevezéssel csak a jogszabály rendelkezései szerint előállított bort szabad forgalomba hozni. Gyümölcsből szeszes erjedés útján nyert ital csak az illető gyümölcsre utaló megnevezéssel (almabor, meggybor stb.) hozható forgalomba. Egyéb italt borra utaló megnevezéssel forgalomba hozni nem szabad. (2) Csemegebort, csak kifejezetten csemegebor * ürmösbort csak kifejezetten ürmösbor, vagy ürmös* habzóbort pedig csak kifejezetten habzóbor elnevezéssel szabad forgalomba hozni. Italmérési jogosítvány, 24. §. Az italmérési, italárusítási és termelői bor- kimérési tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének módját — a termelői borkimérés tekintetében a földművelésügyi és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben — a belkereskedelmi miniszter szabályozza. III. A TOKAJI BORRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK. 25. §. A bor forgalmazása tekintetében a tokajhegyaljai borvidék zárt terület. 26. §. (1) Tokaji, vagy tokajhegyaljai borvidékre, odatartozó helységre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel csak olyan bort szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék zárt területén fekvő, meghatározott jellegű hegyi szőlőben termett. (« (2) A tokaji borok a következők: Tokaji pecsenyebor, Tokaji szamorodni, Tokaji máslás, Tokaji aszú és Tokaji esszencia. (3) Tokaji bor csak Furmint, Hárslevelű, vagy Sárgamuskotály fajtájú szőlőből vagy azok keverékéből állítható elő. v (4) Tokaji szamorodnit, Tokaji máslást, Tokaji aszút és Tokaji esszenciát a tokajhegyaljai borvidék zárt területén kívül közfogyasztás céljára csak palackozva és csak állami ellenőrző jeggyel (márkajeggyel) ellátva szabad forgalomba hozni. IV. GYÓGYBOROK. 27. §. (1) A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok (gyógyszeresborok) készítésére és forgalombahozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasításai az irányadók. (2) A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe fel nem vett gyógyborok készítésére és forgalombahozatalára a földművelésügyi és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben az egészségügyi miniszter adhat engedélyt. (3) A gyógyszereket tartalmazó gyógyborokat csak gyógyszertárakban szabad árusítani. jz (4) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezései a gyógyborokra annyiban irányadók, hogy azok készítéséhez alap- vagy nyersanyagként csak a jelen törvényerejű rendeletnek megfelelő természetes bort szabad felhasználni. V. PÁRLATKÉSZÍTÉS, 28. §. A pálinkafőzés és borpárlatkészítés feltételeit a földművelésügyi- és az élelmezésügyi