Mezőgazdasági Szövetkezetek, 1988 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1988-02-01 / 1-2. szám

r A MI LAPUNK írta: Héry László, a TESZÖV elnöke "Ci­­lökségünk úgy döntött, hogy önálló, a mezőgazdasági szövetkezeteket jobban szolgáló lapot jelentet meg. A határozat most tetté vált, a tisztelt olvasó kezében tartott újsággal útjára indítottuk — a következőkben havonként megjelenő — Mezőgazdasági Szövetkezetek című lapot. Szeretnénk új lapunkkal a mezőgazdasági szövetkezetek, társulások közel százezer főt számláló tagságát, alkalmazot­tait, nyugdíjasait az eddiginél jobban tájékoztatni. Gyorsan változó világunkban az országos érvényű törvények, határo­zatok mellett — az önállóság fokozódásával, a demokrácia szélesedésével — a megyei, helyi kezdeményezéseknek, mód­szereknek egyre nagyobb szerep jut a vezetésben, a gazdál­kodásban. Ezt elmélyültebben, időszerűen hírül adni, ismer­tetni csak egy speciális helyi lap vállalhatja fel. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy olykor egy-egy országos érvé­nyű intézkedésre, rendeletre is ne hívjuk fel a figyelmet. Lapunkban ismertetni akarjuk a szövetkezetek vezeté­sében, belső szervezeti életében, bizottságainak működésében újat hozó, bevált módszereket. Feladatunk támogatni, köz­readni az újításban, versenymozgalmakban elért eredménye­ket. Foglalkozni kíván a lap az egyes rétegek — nők, ifjú­ság, nyugdíjasok — életével, gondjaival. "N­­agy teret nyújtunk a gazdálkodás, termelés, értékesítés­­ ” eredményeinek ismertetéséhez, a problémák felszínre hozásához. Nagyobb hangsúlyt adva az olyan szabolcs-szat­­mári tájjellegű tevékenységeknek, mint az alma-, a burgo­nya- és a dohánytermesztés. Jelentőségének megfelelően töb­bet szeretnénk foglalkozni az országosan is számottevő ké­rődző állatok tenyésztésével, takarmányellátásával, a nagy volumenű rét-, legelőgazdálkodással. Megyénk természeti feltételei kedvezőtlenek, ennek elle­nére egyre több termelőszövetkezet gazdálkodik eredménye­sen. Ebben jelentős szerepet játszik az élelmiszer-feldolgo­zásban jó ütemben fejlődő vertikális integráció. Felerősö­dött a kooperáció, egymás után jönnek létre a szövetkezetek társulásai. Igen sok a helyi kezdeményezés, amelyeket köz­kinccsé kívánnak tenni. Külön nagy terület a kiegészítő tevékenység, a termelési rendszerek, a közös vállalkozások, a szerződések eredményei, gondjai, vagy a belső önelszámolás, bérezés, általában az érdekeltség növelése, amiről írni akarunk. Sorolhatnánk to­vább a háztáji gazdálkodást, a bérleteket, a szakcsoportokat és a kisszövetkezeteket. Helyet követelnek lapunkban a munka- és életkörülmé­nyeket befolyásoló intézkedések, jó módszerek, eredmények, más szavakkal a szociális, kulturális és sporttevékenység. Az eddigieknél célratörőbben kell tudósításokat adni a szövetség munkájáról, a küldöttgyűlésekről, elnökségi, bizott­sági ülések határozatairól. A dióhéjban ismertetett sokrétű programunk folyamatos teendő. A vázolt munka szétágazó volta, a termelőszövetke­zeti gazdaságok nagy száma, az egész megyét behálózó te­rületi elhelyezkedése szükségessé teszi, hogy a szűk körű szerkesztői gárdát nagy számú tudósító-, levelezőhálózat se­gítse. Szerkesszük együtt lapunkat, írjanak gazdálkodásuk­ról, életükről, fogalmazzák meg kívánságaikat, mit várnak saját lapjuktól, s egyben kérjük segítő bírálataikat is. T­­eméljük, összefogással, nyílt, rendszeres tájékoztatással­­*•*’ valóban a mi lapunk lesz a Mezőgazdasági Szövetkeze­tek, s betölti azt a szerepét, amelyért szövetségünk elnöksé­ge létrehozta. Legyen ez a lap olyan eszköz, amely szerény lehetőségei­vel hozzájárul nagy céljaink jobb megvalósításához, a közös gyarapodáshoz, az egyén boldogulásához! v--------------------------------------------------------------------------------------------a A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA I. ÉVFOLYAM, 1—2. SZÁM ÁRA: 10.— FT 1988. FEBRUÁR—MÁRCIUS TW Ülésezett az elnökség A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége elnöksége február 11-én ülést tartott. Tá­jékoztatót hallgatott meg az el­nökség a termelőszövetkezetek 1987. évi gazdálkodásáról, illetve előterjesztést vitatott meg az új szabályzórendszer várható ha­tásáról a megye termelőszövet­kezeteire. (Mindkét előterjesz­tésről lapunkban önálló cikk je­lenik meg.) Az elnökség az előterjesztése­ket vita után elfogadta, majd bejelentéseket és egyéb kérdé­seket tárgyalt. Tanácskozás a tsz-törvényről Az MSZMP megyei bizottsá­ga, a megyei tanács, a Teszöv, a mezőgazdasági területen dol­gozó országgyűlési képviselők és meghívott tsz-elnökök február 23-án a szövetség székházában tanácskozást tartottak a terme­lőszövetkezeti törvény módosítá­sának javaslatair­ól. A közeli napokban a Parlament elé ke­rülő törvénymódosítással kap­csolatos szövetségi javaslatokat dr. Nyitrai Zoltán, a Teszöv fő­munkatársa ismertette. A javaslatok, illetve a mély­reható vitában elhangzottak hasznos érveket adtak a képvi­selőknek a parlamenti tárgya­láshoz. Zárszámadásokról jelentjük Megyénk 117 mezőgazdaságii szövetkezetében készítettek zár­számadást, a könnyűnek egyál­talán nem mondható 1987-es esztendő gazdálkodásáról. Egy évvel ezelőtt — március dere­kán — még kétszámjegyű mí­nuszok dermesztették a határt. A késői tavaszodást egy nyár elején kezdődő hosszú aszály követte. Kijutott a jégverések­ből, tovább keményedtek a sza­bályzók, nőttek az ipari árak. Mindezek ellenére, hogy ke­vesebb lett a gabonánk, a bur­gonyánk, a nyereség összegét te­kintve a második legjobb évet zárták szövetkezeteink. A mező­­gazdasági termények kész-, vagy­­ félkész termékké való feldolgo­zása, a társulások, a jobb szer­vezés, a belső tartalékok feltá­rása meghozta gyümölcsét. La­punk más helyén — szövetsé­günk titkárának nyilatkozatá­ban — számszerű megyei össze­sítést is közlünk. Külön össze­állításban — a hatodik oldalon — néhány szövetkezet zárszám­adásáról adunk tájékoztatót. A kisvárdai Rákóczi Tsz zárszámadó közgyűlésének résztvevői. -‘•ír Új év-új tervek Bővül a Medicor-kapcsolat A múlt év végén az új sza­bályzók és adók tükrében úgy látszott, hogy a nagyecsedi Rá­kóczi Tsz és a Medicor közötti több mint 100 milliós értékű be­dolgozói kapcsolat megrendült. Az utóbbi hetek tárgyalásai eredményre vezettek, nemcsak marad, de tovább fejlődik az egyszerhasználatos orvosi tű gyártása. Az egyéb orvosi mű­szerekkel együtt 1987-ben 115 milliós anyagmentes termelést végzett 400 nagyecsedi dolgozó ebben a kooperációban. Az 1988- as tervben mintegy 40—50 fős munkahelybővítéssel 135—140 millió forint értékre növelik az orvosiműszer-gyártást Nagy­­ecseden. Egy másik — bedolgozói fő­ágazat néven szereplő — tevé­kenység is bővül, amelynek kap­csán a legkülönbözőbb alkatré­szeket, apró cikkeket gyártják. Az 1987-es teljesítésük 60 mil­lió forint volt, ez évi tervük 75 millió. Az árbevételt növeli a társu­lásban létesített húsfeldolgozó üzem is, amely a múlt évben néhány hónapos termeléssel , 25 millió forintos értékkel sze­repelt az év végi zárszámadás­ban. Ebben az esztendőben már végig üzemel a feldolgozó és mintegy 70—80 milliós árbevé­tellel számolnak. Az eddig is kiválónak számí­tó, több mint 700 darabos teje­lő tehenészetükben az 5500 li­teres darabonkénti éves hoza­mot 5700 literre tervezik. En­nek megvan a realitása, tavaly még sok volt az előhasi üsző, most második-harmadik ellés után szakszerű gondozás, takar­mányozás esetén természetes a hozamnövekedés. Néhány tevékenységet emlí­tettünk csak az 1988-as terv­ből. Azokat elsősorban, ame­lyek ellensúlyozzák a többlet­­költségeket, a bérbruttósítást és egyebeket. Ha valami nagyobb elemi kár nem éri az alapte­vékenységet, abban az esetben az 1987. évi 25 millió forintos nyereséget az idén 10 millióval megfejelik. Alapozzák a jövedelmező juhászátót A nyírmihálydi Új Élet Tsz elnöke, Kereki Tibor egy kissé öniróniával rangsorolja a me­gye termelőszövetkezeteit, azok lehetőségeit, magukat a „futot­tak még’’ kategóriába számolja. A beszélgetés további mondatai azonban arról győznek meg, hogy a valóság, a tetteik úju­­lásra, felzárkózásra mutatnak. A nehéz 1987-es esztendő ered­ményei, nyereségük aránya a jó közepesek közé sorolja őket. De ennél többre vágynak. Terve­ikből egyetlen ágazatról, a ju­hászatról néhány szót. Az 1800 hektá­ros gazdaság je­lenleg 2000 anyajuhra alapozza tenyészetét. A múlt esztendőben öt és fél milliós beruházással teremtettek jobb feltételeket. Megépült egy új hodály takar­mánytárolóval, ellátták a tele­pet vízzel, villannyal, elkészült a fürösztő, a fertőtlenítő. A ta­karmánybázis növelésére 40 hektár gyepet telepítettek. A 2000 darabos tenyészállo­­mányt folyamatosan — a selej­tezés arányában — saját szapo­rulatból kívánják fenntartani. Szerintük az önellátással sokkal nagyobb hasznot érnek el, mintha pecsenyebárányként ad­nák el a tenyésztésre alkalmas terkéket. A beltenyészet ellen idegenből vásárolt kosokkal vé­dekeznek. A tenyészetben fő cél a telje­sítőképesség. Jelenleg kétirányú hasznosítással — gyapjú és hús — foglalkoznak. A közeli jövő terveiben szerepel a tejtermelés is, de ennek a feltételeit meg kell teremteni. A tartástechnológiában nagy szerepe van az olcsó legelőnek. Kora tavasztól novemberig le­geltetnek. Készletből csak az el­­lések, a téli hónapok idején etetnek. A juhászok bérezése teljesítményérdekelt, a hús- és gyapjúhozamhoz kötött. A jövedelmezőségért saját erőből minden lehetőt megtesz­nek, de javulást várnak állami szintről is, árban vagy támoga­tásban. (cs.) Változó vetésszerkezet A milotai Új Élet Termelő­­szövetkezet az elmúlt évi ked­vezőtlen tapasztalatokból kiin­dulva módosította a növényter­mesztés szerkezetét. 55 hektár­ra csökkentette az őszibúza-, 75 hektárra a kukorica-vetésterü­letet. 131 hektár lesz a napra­forgó területe, mivel az a nö­vény az elmúlt évben is jó ered­ményt hozott. Új növényként 90 hektár lóbabot vetnek. 302 hek­tár lesz a takarmánynövények összterülete. Folytatják a dióte­lepítést, tavaly 5, az idén to­vábbi 15 hektár dióültetvényt telepítenek és 8 hektár szilvát. Növelik az állatállományt, év végére 391 db szarvasmarhát és 801 db juhot állítanak be. Ez évre 1,2 millió forint összegű nyereség elérését tervezik.

Next