Mezőgazdasági Szövetkezetek, 1988 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1988-02-01 / 1-2. szám
r A MI LAPUNK írta: Héry László, a TESZÖV elnöke "Cilökségünk úgy döntött, hogy önálló, a mezőgazdasági szövetkezeteket jobban szolgáló lapot jelentet meg. A határozat most tetté vált, a tisztelt olvasó kezében tartott újsággal útjára indítottuk — a következőkben havonként megjelenő — Mezőgazdasági Szövetkezetek című lapot. Szeretnénk új lapunkkal a mezőgazdasági szövetkezetek, társulások közel százezer főt számláló tagságát, alkalmazottait, nyugdíjasait az eddiginél jobban tájékoztatni. Gyorsan változó világunkban az országos érvényű törvények, határozatok mellett — az önállóság fokozódásával, a demokrácia szélesedésével — a megyei, helyi kezdeményezéseknek, módszereknek egyre nagyobb szerep jut a vezetésben, a gazdálkodásban. Ezt elmélyültebben, időszerűen hírül adni, ismertetni csak egy speciális helyi lap vállalhatja fel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy olykor egy-egy országos érvényű intézkedésre, rendeletre is ne hívjuk fel a figyelmet. Lapunkban ismertetni akarjuk a szövetkezetek vezetésében, belső szervezeti életében, bizottságainak működésében újat hozó, bevált módszereket. Feladatunk támogatni, közreadni az újításban, versenymozgalmakban elért eredményeket. Foglalkozni kíván a lap az egyes rétegek — nők, ifjúság, nyugdíjasok — életével, gondjaival. "Nagy teret nyújtunk a gazdálkodás, termelés, értékesítés ” eredményeinek ismertetéséhez, a problémák felszínre hozásához. Nagyobb hangsúlyt adva az olyan szabolcs-szatmári tájjellegű tevékenységeknek, mint az alma-, a burgonya- és a dohánytermesztés. Jelentőségének megfelelően többet szeretnénk foglalkozni az országosan is számottevő kérődző állatok tenyésztésével, takarmányellátásával, a nagy volumenű rét-, legelőgazdálkodással. Megyénk természeti feltételei kedvezőtlenek, ennek ellenére egyre több termelőszövetkezet gazdálkodik eredményesen. Ebben jelentős szerepet játszik az élelmiszer-feldolgozásban jó ütemben fejlődő vertikális integráció. Felerősödött a kooperáció, egymás után jönnek létre a szövetkezetek társulásai. Igen sok a helyi kezdeményezés, amelyeket közkinccsé kívánnak tenni. Külön nagy terület a kiegészítő tevékenység, a termelési rendszerek, a közös vállalkozások, a szerződések eredményei, gondjai, vagy a belső önelszámolás, bérezés, általában az érdekeltség növelése, amiről írni akarunk. Sorolhatnánk tovább a háztáji gazdálkodást, a bérleteket, a szakcsoportokat és a kisszövetkezeteket. Helyet követelnek lapunkban a munka- és életkörülményeket befolyásoló intézkedések, jó módszerek, eredmények, más szavakkal a szociális, kulturális és sporttevékenység. Az eddigieknél célratörőbben kell tudósításokat adni a szövetség munkájáról, a küldöttgyűlésekről, elnökségi, bizottsági ülések határozatairól. A dióhéjban ismertetett sokrétű programunk folyamatos teendő. A vázolt munka szétágazó volta, a termelőszövetkezeti gazdaságok nagy száma, az egész megyét behálózó területi elhelyezkedése szükségessé teszi, hogy a szűk körű szerkesztői gárdát nagy számú tudósító-, levelezőhálózat segítse. Szerkesszük együtt lapunkat, írjanak gazdálkodásukról, életükről, fogalmazzák meg kívánságaikat, mit várnak saját lapjuktól, s egyben kérjük segítő bírálataikat is. Teméljük, összefogással, nyílt, rendszeres tájékoztatással*•*’ valóban a mi lapunk lesz a Mezőgazdasági Szövetkezetek, s betölti azt a szerepét, amelyért szövetségünk elnöksége létrehozta. Legyen ez a lap olyan eszköz, amely szerény lehetőségeivel hozzájárul nagy céljaink jobb megvalósításához, a közös gyarapodáshoz, az egyén boldogulásához! v--------------------------------------------------------------------------------------------a A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LAPJA I. ÉVFOLYAM, 1—2. SZÁM ÁRA: 10.— FT 1988. FEBRUÁR—MÁRCIUS TW Ülésezett az elnökség A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége elnöksége február 11-én ülést tartott. Tájékoztatót hallgatott meg az elnökség a termelőszövetkezetek 1987. évi gazdálkodásáról, illetve előterjesztést vitatott meg az új szabályzórendszer várható hatásáról a megye termelőszövetkezeteire. (Mindkét előterjesztésről lapunkban önálló cikk jelenik meg.) Az elnökség az előterjesztéseket vita után elfogadta, majd bejelentéseket és egyéb kérdéseket tárgyalt. Tanácskozás a tsz-törvényről Az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács, a Teszöv, a mezőgazdasági területen dolgozó országgyűlési képviselők és meghívott tsz-elnökök február 23-án a szövetség székházában tanácskozást tartottak a termelőszövetkezeti törvény módosításának javaslatairól. A közeli napokban a Parlament elé kerülő törvénymódosítással kapcsolatos szövetségi javaslatokat dr. Nyitrai Zoltán, a Teszöv főmunkatársa ismertette. A javaslatok, illetve a mélyreható vitában elhangzottak hasznos érveket adtak a képviselőknek a parlamenti tárgyaláshoz. Zárszámadásokról jelentjük Megyénk 117 mezőgazdaságii szövetkezetében készítettek zárszámadást, a könnyűnek egyáltalán nem mondható 1987-es esztendő gazdálkodásáról. Egy évvel ezelőtt — március derekán — még kétszámjegyű mínuszok dermesztették a határt. A késői tavaszodást egy nyár elején kezdődő hosszú aszály követte. Kijutott a jégverésekből, tovább keményedtek a szabályzók, nőttek az ipari árak. Mindezek ellenére, hogy kevesebb lett a gabonánk, a burgonyánk, a nyereség összegét tekintve a második legjobb évet zárták szövetkezeteink. A mezőgazdasági termények kész-, vagy félkész termékké való feldolgozása, a társulások, a jobb szervezés, a belső tartalékok feltárása meghozta gyümölcsét. Lapunk más helyén — szövetségünk titkárának nyilatkozatában — számszerű megyei összesítést is közlünk. Külön összeállításban — a hatodik oldalon — néhány szövetkezet zárszámadásáról adunk tájékoztatót. A kisvárdai Rákóczi Tsz zárszámadó közgyűlésének résztvevői. -‘•ír Új év-új tervek Bővül a Medicor-kapcsolat A múlt év végén az új szabályzók és adók tükrében úgy látszott, hogy a nagyecsedi Rákóczi Tsz és a Medicor közötti több mint 100 milliós értékű bedolgozói kapcsolat megrendült. Az utóbbi hetek tárgyalásai eredményre vezettek, nemcsak marad, de tovább fejlődik az egyszerhasználatos orvosi tű gyártása. Az egyéb orvosi műszerekkel együtt 1987-ben 115 milliós anyagmentes termelést végzett 400 nagyecsedi dolgozó ebben a kooperációban. Az 1988- as tervben mintegy 40—50 fős munkahelybővítéssel 135—140 millió forint értékre növelik az orvosiműszer-gyártást Nagyecseden. Egy másik — bedolgozói főágazat néven szereplő — tevékenység is bővül, amelynek kapcsán a legkülönbözőbb alkatrészeket, apró cikkeket gyártják. Az 1987-es teljesítésük 60 millió forint volt, ez évi tervük 75 millió. Az árbevételt növeli a társulásban létesített húsfeldolgozó üzem is, amely a múlt évben néhány hónapos termeléssel , 25 millió forintos értékkel szerepelt az év végi zárszámadásban. Ebben az esztendőben már végig üzemel a feldolgozó és mintegy 70—80 milliós árbevétellel számolnak. Az eddig is kiválónak számító, több mint 700 darabos tejelő tehenészetükben az 5500 literes darabonkénti éves hozamot 5700 literre tervezik. Ennek megvan a realitása, tavaly még sok volt az előhasi üsző, most második-harmadik ellés után szakszerű gondozás, takarmányozás esetén természetes a hozamnövekedés. Néhány tevékenységet említettünk csak az 1988-as tervből. Azokat elsősorban, amelyek ellensúlyozzák a többletköltségeket, a bérbruttósítást és egyebeket. Ha valami nagyobb elemi kár nem éri az alaptevékenységet, abban az esetben az 1987. évi 25 millió forintos nyereséget az idén 10 millióval megfejelik. Alapozzák a jövedelmező juhászátót A nyírmihálydi Új Élet Tsz elnöke, Kereki Tibor egy kissé öniróniával rangsorolja a megye termelőszövetkezeteit, azok lehetőségeit, magukat a „futottak még’’ kategóriába számolja. A beszélgetés további mondatai azonban arról győznek meg, hogy a valóság, a tetteik újulásra, felzárkózásra mutatnak. A nehéz 1987-es esztendő eredményei, nyereségük aránya a jó közepesek közé sorolja őket. De ennél többre vágynak. Terveikből egyetlen ágazatról, a juhászatról néhány szót. Az 1800 hektáros gazdaság jelenleg 2000 anyajuhra alapozza tenyészetét. A múlt esztendőben öt és fél milliós beruházással teremtettek jobb feltételeket. Megépült egy új hodály takarmánytárolóval, ellátták a telepet vízzel, villannyal, elkészült a fürösztő, a fertőtlenítő. A takarmánybázis növelésére 40 hektár gyepet telepítettek. A 2000 darabos tenyészállományt folyamatosan — a selejtezés arányában — saját szaporulatból kívánják fenntartani. Szerintük az önellátással sokkal nagyobb hasznot érnek el, mintha pecsenyebárányként adnák el a tenyésztésre alkalmas terkéket. A beltenyészet ellen idegenből vásárolt kosokkal védekeznek. A tenyészetben fő cél a teljesítőképesség. Jelenleg kétirányú hasznosítással — gyapjú és hús — foglalkoznak. A közeli jövő terveiben szerepel a tejtermelés is, de ennek a feltételeit meg kell teremteni. A tartástechnológiában nagy szerepe van az olcsó legelőnek. Kora tavasztól novemberig legeltetnek. Készletből csak az ellések, a téli hónapok idején etetnek. A juhászok bérezése teljesítményérdekelt, a hús- és gyapjúhozamhoz kötött. A jövedelmezőségért saját erőből minden lehetőt megtesznek, de javulást várnak állami szintről is, árban vagy támogatásban. (cs.) Változó vetésszerkezet A milotai Új Élet Termelőszövetkezet az elmúlt évi kedvezőtlen tapasztalatokból kiindulva módosította a növénytermesztés szerkezetét. 55 hektárra csökkentette az őszibúza-, 75 hektárra a kukorica-vetésterületet. 131 hektár lesz a napraforgó területe, mivel az a növény az elmúlt évben is jó eredményt hozott. Új növényként 90 hektár lóbabot vetnek. 302 hektár lesz a takarmánynövények összterülete. Folytatják a diótelepítést, tavaly 5, az idén további 15 hektár dióültetvényt telepítenek és 8 hektár szilvát. Növelik az állatállományt, év végére 391 db szarvasmarhát és 801 db juhot állítanak be. Ez évre 1,2 millió forint összegű nyereség elérését tervezik.