Mezőgazdasági Szövetkezetek, 1989 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Nehéz helyzetben A gazdaságilag elmaradt tér­ségekben működő termelőszö­vetkezetekben dolgozó nők helyzetének átfogó elemzése időszerű, mivel ott az átlagos­tól lényegesen kedvezőtleneb­bek az élet- és munkakörülmé­nyek, alacsonyabbak a jövedel­mi viszonyok. Megyénk gazdaságilag elma­radt térségei nagyjából egy ös­­­szefüggő területet alkotnak, amelyek a Tiszaháton, a Szamos mentén, továbbá a megye keleti és délkeleti részén helyezked­nek el. E térségben 125 telepü­lés, a megye községeinek több mint a fele található, 59 tsz mű­ködik és 150 ezer ember él, me­gyénk népességének közel egy­negyede. Az említett 125 település kö­zül csak nyolcban nem csök­kent a népesség száma. Maga­sabb eltartási kötelezettség: 100 aktív keresőre 146 nem kereső és eltartott jut. Az aktív keresők 63 százaléka talál helyben mun­kalehetőséget. Közel 24 ezer fő viszont naponta ingázik a mun­kahelyére. A helyben történő foglalkoz­tatásban a mezőgazdaság szere­pe a meghatározó, ugyanis a keresők 47,1 százalékát ez a szektor foglalkoztatja. A terme­lőszövetkezetek többsége azon­ban alacsony színvonalon gaz­dálkodik, az országos átlagtól alacsonyabb a földterület átla­gos aranykorona-értéke, és nagy az ár- és belvíz-veszélyeztetett­ség Növeli a gondokat, hogy a megyei átlagnál rosszabbak a mezőgazdasági adottságok. Ugyanakkor a megyei nagyüze­meknek mintegy fele itt talál­ható: 59 tsz és 3 állami gazda­ság. Az országos átlagnál 40 száza­lékkal alacsonyabb aranykoro­na-értékű földeken gazdálkod­nak. A terület 25 százaléka rendszeresen belvízkáros. A hely­adottságok miatt nagy a diffe­renciáltság, ami hat a művelési ágak arányára, a vetésszerkeze­tére, a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelési arányaira. A termelőszövetkezetek többségé­ben alacsony a jövedelemszín­vonal. A hátrányos helyzetű terme­lőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetét elemezve mindenek­előtt a foglalkoztatási problé­máról kell szólni. A termelőszövetkezetek alap­­tevékenységére jellemző, hogy a növénytermesztésben tért hódí­tott a gépesítettség, emiatt ki­szorult az élőmunkaerő foglal­koztatása. A nők a növényter­mesztésen belül a kertészeti kultúrákban találnak munkale­hetőséget. Az állattenyésztési ágazatokban nem számottevő a foglalkoztatás bővülése. A nők örömmel fogadták eze­ket a lehetőségeket, a nőbizott­ságok aktívan közreműködtek a munkaerő-szükséglet felméré­sében, a betanító tanfolyamok szervezésében. A nők munkába állításával egyidőben számos más problémát is meg kellett oldani, a gyermekek napközis elhelyezését, a munkába be és hazajárás megszervezését, az üzemi étkeztetést, valamint a szociális és egészségügyi ellá­tást. A halmozottan hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére hozott minisztertanácsi határo­zat alapján az érdekelt közös gazdaságok éltek az adott lehe­tőséggel. A megye gazdálkodó szervei összesen 400, ezen belül a termelőszövetkezetek közel 300 pályázatot nyújtottak be a megyei tanácshoz. A szövetség konkrét segítséget nyújtott a pályázatok elkészítéséhez, in­formációkkal segítette a dönté­sek meghozatalát. Munkahely­teremtő támogatásra 21 közös gazdaság nyújtott be pályázatot és azokban több mint 1000 fő foglalkoztatása szerepel. Eddig 13 pályázatot elfogadtak, egyet elutasítottak, 7 pályázat pedig elbírálás alatt van. Bihari Julianna TESZÖV A sikerek egyik legnagyobb forrása Erisöm­ a szövetkezeti demokrácia December 14-i ülésén a ter­melőszövetkezeti önkormányza­ti szervek munkájáról, és tevé­kenységük továbbfejlesztésének feladatairól tárgyalt a TESZÖV elnöksége. A napirend előadója Csonka Zoltán, a szövetség tár­sadalompolitikai titkárhelyette­se volt, akit arra kértünk, hogy foglalja össze a tanácskozáson elhangzottakat lapunknak. MEGHATÁROZÓ ÖNIGAZGATÁS — Az önkormányzati szervek, mint köztudott, a szövetkezeti demokrácia legfontosabb eszkö­zei — kezdte összefoglalóját Csonka Zoltán. — Hiszen a tag­ság maga dönt működésének, gazdálkodásának és társadalmi tevékenységének kérdéseiben. S ennek az önigazgatásnak adnak keretet, fórumot az önkormány­zati szervek. — Az önkormányzati szervek tevékenysége a szövetkezeti mozgalom fejlődése során ter­mészetesen folyamatosan válto­zott, meghatározó szerepe nőtt, és a magyar mezőgazdaság nemzetközileg is elismert sike­reinek egyik, ha nem a legna­gyobb forrásává vált. Azt is el kell azonban mondani, hogy az utóbbi évtizedben a szabályozás szűk határok közé szorította az önigazgatást, a közgazdasági és pénzügyi beavatkozások nagy­mértékben növekedtek, így a hatáskörök gyakorlása helyen­ként formális lett. — A termelőszövetkezeteknél a legfőbb és a legfontosabb ön­­kormányzati szerv a közgyűlés. A működésre és a gazdálkodás­ra legnagyobb hatással bíró jogköröket gyakorolja, így pél­dául az alapszabály elfogadása, a tisztségviselők megválasztása, felmentése, sőt az esetleges egyesülés, szétválás, vagy meg­szüntetés eldöntése tartozik — a többi között — hatáskörébe. A VEZETŐI MUNKA KONTROLLJA — Az a tapasztalat, hogy a közgyűlések eleget tesznek a rá­juk háruló feladatoknak. A megjelenési arány, az aktivitás dicséretes. Egyre több közgyű­lés tűzi napirendjére a további önkormányzati szervek elszá­moltatását is, ez pedig a de­mokrácia erősödését szolgálja és szolgálhatja. A tagság egyéb­ként igényli az általa megvá­lasztott testületek beszámolóját, s ez egyúttal a vezetői munka kontrollja is.­­ A termelőszövetkezeti tör­vény módosításával létrejöttek a küldöttgyűlések is. Ez a kép­viseleti alapon működő, vezető testületi szerv a tagok által vá­lasztott küldöttekből és a tiszt­ségviselőkből áll. Ez a fórum a gyakorlatban a rugalmasság és aktivitása miatt igen jól hasz­nosítható.­­ A küldöttek egyébként kö­telesek a napirendi pontokkal kapcsolatban kikérni a dolgo­zók véleményét, javaslataikat, észrevételeiket a fórumon is­mertetni. A határozatokat — a küldöttgyűlés után — ugyan­csak kötelesek 8 napon belül a dolgozókkal ismertetni. Me­gyénk tsz-eiben egyébként kö­zel 5500 küldöttet választottak a munkahelyi közösségek. Az ös­­­szetétel kifejezi a tagság össze­tételét. Itt a különböző rétegek­re gondolok. — Az önkormányzat szerve­zeti rendszerében jelentős he­lyet foglalnak el a már említett munkahelyi közösségek, a szö­vetkezeti demokrácia közvet­len fórumai. A tanácskozásokon a tagok, az alkalmazottak és rendszeresen dolgozó családtag­jaik vesznek részt. Megtárgyal­ják és véleményezik a küldött­­gyűlés elé kerülő beszámolókat, állást foglalnak a közösség tag­jainak munkavégzéssel, munka­díjazással, szociális juttatások­kal, kitüntetésekkel kapcsolatos kérdéseiben. Megyénkben közel ezer ilyen munkahelyi közösség található. TÖREKVÉS A KITELJESEDÉSRE — A termelőszövetkezetek ál­talános testületi szerve a veze­tőség, amely a közgyűlés — és a küldöttgyűlés — határozatainak megfelelően teljes felelősséggel, önállóan szervezi és irányítja a tsz működését és gazdálkodá­sát. A testület mindenütt jól látja el feladatait, összetétele tükrözi a tagság összetételét. Helyenként azonban a tagjai között kevés a nő, esetenként túlzott, vagy kevés a szakveze­tők aránya is.­­ A szövetkezeti demokrácia fontos fórumai a különböző bi­zottságok is. A kötelezően létre­hozandó ellenőrző- és döntőbi­zottság, valamint a szakmai bi­zottságok: munkavédelmi, tűz­védelmi, rehabilitációs, vala­mint a társadalombiztosítási ta­nács. A tapasztalat hogy a bi­zottságok összetétele az utóbbi időszakban jelentősen javult, rendelkeznek azokkal a feltéte­lekkel, amelyek elengedhetetle­nül szükségesek az eredményes munkához.­­ Elnökségünk után az ön­­kormányzati szervek munkájá­ról, tevékenységük továbbfej­lesztésének feladatairól a me­gyei küldöttközgyűlés is tárgyal majd­ a közeljövőben. Ez is bi­zonyítja azt a törekvést, hogy a termelőszövetkezetekben to­vább erősödjön a demokrácia, kiteljesedhessen a tagság ön­igazgatása — mondta Csonka Zoltán. B. D. Csonka Zoltán, a TESZÖV tit­kárhelyettese. Díjátadás a TESZÖV-ben A legjobb kombájnosok és újítók December 22-én díjátadási ün­nepséget tartottak a TESZÖV- ben: a legjobb kombájnosok és az újítók kaptak elismerést. A kukoricabetakarítási verseny, valamint az újításokra és talál­mányokra kiírt pályázat ered­ményét Csonka Zoltán, a szö­vetség titkárhelyettese hirdette ki, majd átadta a helyezettek­nek a jutalmat. A kukoricabetakarítási ver­seny legjobbjai, I. kategória E 512, E 511-es kombájn : 1. Szemán Gábor, 2. Makkándi Ferenc mindkettő Újfehértói Vörös Hajnal Tsz , 3. Sztároszta Ferenc­ Kölesei Kossuth Tsz , 4. Borbély Lajos, 5. Hegyaljai Béla mindkettő Fehérgyarmati Zalka Tsz . II. kategória E 516-os kom­bájn : 1. Dalanics Sándor, 2. Berki György mindkettő bako­nyi Kossuth Tsz , 3. Papp Lász­ló Kölesei Kossuth Tsz , 4. Czimm György, 5. Vakler Ist­ván mindkettő Újfehértói Vö­rös Hajnal Tsz . III. kategória CD és JD kom­bájn : 1. Mándi Zsigmond Szat­­márcsekei Haladás Tsz , 2. Csá­szár Ferenc Kölesei Kossuth Tsz , 3. Vágner István Gáva­vencsellői Szabadság Tsz, 4. Sikorszki István Vasmegyeri Micsurin Tsz, 5. Póti János Szatmárcsekei Haladás Tsz . Az újítási verseny legjobbjai: 1. Komáromi István Kékesei Új Élet Tsz , 2. László Béla Fe­hérgyarmati SERKÖV , 3. Czik­­né Mikulás Judit, Fancsalszki Attila, Czink Béla Sényői Zöld Mező Tsz , 4. Kálmánházi Rá­kóczi Tsz Ady Endre szocialista brigádja, 5. Borbély Lajos Fe­hérgyarmati Zalka Máté Tsz . Különdíjban részesült a Csen­­geri Lenin Tsz Március 15. szo­cialista brigádja. Díjazásban részesült még: Czink József, Berliner István, Dancs László Mándoki Új Élet, Tsz . Fényes György Sényői Zöld Mező Tsz . Bagonyi László Fehérgyarmati SERKÖV A díjátadási ünnepségen részt vett kombájnosok és újítók. íj tevékenységek A MEZŐBANK mérlege Tavalyelőtt, 1987. október 1- jén nyílt meg a MEZŐBANK Részvénytársaság nyíregyházi fiókja. Induláskor Szabolcs- Szatmár megyén kívül megkap­ta a lehetőséget az üzletkötésre Borsod-Abaúj-Zemplénben és Hajdú-Biharban is. Eddig azon­ban egyedül Borsodban tudta erősíteni a pozícióját, Hajdú­ban csak az előkészítő tárgya­lásokig juthatott el. Dr. Rozgonyi József fiókveze­tőtől megtudtuk: a működés rö­vid időszaka alatt az üzleti élet valamennyi területén sikerült előbbre lépniük. Tevékenységü­ket betétgyűjtéssel, rövid távú kihelyezésekkel és banki alap­­juttatás folyósításával indítot­ták. Valamennyinél jelentős ál­lományt értek el. 1987-ben ered­ményesen tevékenykedtek a váltóleszámítolásban és viszont­­leszámítolásban. Az 1988. janu­ár 1-jén bevezetett korlátozás viszont a­z utóbbit visszavetette. A váltóforgalom 1987-ben több, mint 100 millió forint volt. Az elmúlt év háromnegyed évé­ben pedig meghaladta a 150 milliót. Banki alapjuttatásra a fióknak 1987. december 31-ig volt lehetősége. A kihelyezett összeg 67,5 millió forint volt. A fejlesztési hitelállomány 1988. december 15-én megha­ladta a 66 millió forintot. A rö­­vidle­járatú hitelé 1988. október 30-án pedig a 220 milliót. Az összes rövidhitel-folyósítás 88- ban több, mint 500 milliós volt. Tavaly viszonylag kis összegű volt a vásárolt követelés — 17 millió forint —, aminek az oka: csak akkor éltek faktoring-szer­ződéssel, ha a kihelyezés biz­tonsága azt megkívánta. Új tevékenységként kezdték el — az igényekkel összhangban — az év közepétől a garancia­­vállalási, váltókezesség-nyújtási szolgáltatásokat. Év végéig eb­ből 3,5 millió forintos árbevételt értek el. A MEZŐBANK RT nyíregy­házi fiókja — megalakulásával egyidőben — együttműködési megállapodást kötött a szövet­séggel. Kölcsönösen ellátják egymást információval, segítik egymás munkáját. A kapcsolat­ban zavaró körülmény eddig nem merült fel. A fiók 1987. október 1-től együttműködik a Területi Köl­csönös Támogatási Alappal is. Ellátja az alap teljes körű ügy­intézését, a KTA-hitelek folyó­sítását és beszedését, a könyvek és nyilvántartások vezetését. Az alap ellenőrző bizottsága 1988 májusában vizsgálta a szerző­désben leírtaik megtartását, és hiányosságot nem tapasztalt. Megkezdte a fiók a felkészü­lést a számlavezetésre is. Első­sorban olyan ügyfelek megszer­zésére és megtartására törek­szik, akik várhatóan hosszabb ideig stabilan gazdálkodnak, hi­teligényük minimális, és csak az év egy részére korlátozódik, az év további részében jelentős nagyságú betét elhelyezésére képes. Jelenleg — 1989. elejétől még termelőszövetkezet, egy vállalat és a KTA számlájának vezetésére látnak lehetőséget. Sajtónap A három szövetkezeti ágazat koordinációs bizottsága decem­ber 20-án, a KISZÖV székházá­ban tartotta meg a közös sajtó­­napi megemlékezést, amelyre meghívta a szövetségeknél fog­lalkoztatott újságírókat, és a szövetkezeti lapok külső tudósí­tóit. A meghívottak a sajtónapi ünnepség alkalmából pénz és tárgyjutalomban részesültek.

Next