Mezőgazdasági Szövetkezetek, 1990 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1990-01-01 / 1. szám

SZEKTOROK RÉSZESEDÉSE A FONTOSABB TERMÉNYEK, TERMÉKEK TERMELÉSÉBŐL 1988. ÉV (Folytatás az 1. oldalról) résnek és a nehezen megtakarított pénzünket nem idézőjelbe tett luxuscikkek, hanem a termelő magánvagyon — föld, gépek, berendezések — vásárlására fordítják. Jelenleg az ellenkező folyamat az igaz. Kavar van az emberek fejében. Nemcsak az egyszerű tagok vannak megzavarva, hanem a vezetők is, mert összekeveredtek a döntési szintek és a hozzátartozó feladatok. A döntések egy részét társadalmi szinten, egy részét pedig nekünk termelőszövetkezeti szinten kell meghozni, különkülön nem pedig vegyesen. A tulajdonnal kapcsolatosan egyetértek a miniszter úrral — ahol tulajdon van, ott tulajdonos is és ezt nem lehet vitatni. Más dolog a múlttal kapcsolatos sérelem tisztázása, melyet társadalmi szinten kell rendezni. Leglényegesebbnek tartom, hogy a kongresszus javaslatával társadalmi szinten új törvényt kell alkotni a szövetkezésről. Ez a törvény a jelenleg konzultációra javasolt tervezettel szemben csak a szövetkezés kereteit kell, hogy szabályozza, hasonlóan a társasági törvényhez. A szövetkezés tartalmára vonatkozó döntéseket a szövetkezeti önkormányzatra kell bízni maradéktalanul. Ha valóban megújulást akar a társadalom, felnőttként kell, hogy kezelje a termelőszövetkezetek tagságát és vonuljon ki az állam a szövetkezetekből. Társadalmi szinten kell biztosítani a vagyonvédelmet, mert már nemcsak a nagyüzemekből, hanem a kistermelőktől is lopnak és a köztudatban az kezd kialakulni, hogy lopni még jobban megéri, mint termelni. A rendőri feljelentések 95 „-ban úgy zárulnak le, hogy a tettes ismeretlen. Ha nyugat-európai szövetkezési formákhoz akarunk közelíteni, akkor a fogyasztói ár és jövedelemszintet is olyanná kell tenni. Hogy lehet úgy felszabadítani az árakat, hogy nincs hozzáemelve a fizetőképes kereslet? A köznép szemével nézve ez egyenlő azzal, mintha a mezőgazdaság lenne a bajok forrása. Ez így igazságtalan és apolitikus. Versenyegyenlőséget kérünk a termelőszövetkezeteknek. Ha fejlesztik belső érdekeltségüket és egyéni adózóvá teszi tagjait, a jelenlegi szabályozás szerint járjon részükre is a kamatmentes újrakezdési és a kedvezményes világbanki hitel. Minden működési formára jár csak a termelőszövetkezeten belüli belső vállalkozásokban dolgozók részére nem. A visszarendezés minden esetben sokkal nehezebb, mint egy új létrehozása. Nekünk mai tsz vezetőknek ez a feladat jutott. Ehhez a nehéz munkához hangulati és pszichológiai segítséget kérünk a külöböző pártoktól, ha valóban azt akarják, hogy sikeres legyen ez a vállalkozás. Ne ellenünk hangolják a környezetet, hanem észérvekre épülő stratégia kidolgozásában vegyenek részt és biztosítsák a benne eredményesen résztvevő vezetők társadalmi megbecsülését. Jelenleg a termelőszövetkezetekben a vezetői munka is leértékelődött, hisz nem több és nem szakszerűbb munkával bármilyen gazdálkodási formával lényegesen nagyobb jövedelmet szerezhetnek. Ez egy kontraszelekciót eredményezhet. Tudomásul kell venni viszont, hogy csak a gyakorlati munkát végző tsz vezetők képesek az átalakulás legrövidebb és leggazdaságosabb formáját megvalósítani. Társadalmunkban ha nem célpontként, hanem partnerként kezelik vezetőinket, akkor a mezőgazdasági nagyüzemi forma előnyeinek megtartásával tagjaink igazi tulajdonossá, ha úgy tetszik valódi kisgazdává válhatnak. Nem félünk mi attól, hogy más is akar földet művelni. Ellenkezőleg az átalakuláshoz a jelenlegitől lényegesen több valódi vállalkozóra lenne szükségünk. Társadalmi szinten ki kell alakítani azt az oktatási és kutatási formát és gyakorlatot, mely a termelőszövetkezetekben alkalmazott eredményes, gyakorlati szervezési és vezetési módszereket alkalmazott tudományi szintre emeli és mindenki számára hozzáférhetővé teszi azt. Jelenleg a gyakorlatban azt látom a legnagyobb hibának, hogy sok esetben a termelőszövetkezetek felkészületlenül és felkészítetlenül nagyobb változást hajtanak végre, mint amire környezetük fogadóképes. A kistermelői tagi tulajdonra épülő új szövetkezeti modellre való átállás is csak szerves fejlesztés eredménye lehet. Addig is míg nem alakul ki eredményesebb megoldás, központi forrásból a megyei szövetségek részére célirányos alapot kellene kialakítani, melyből biztosítanák a termelőszövetkezeteknek gyakorlatban már bevált módszereket és megoldásokat. Még mindig a szellemi fejlesztés a leghatékonyabb beruházás. Kérem Miniszter úr ezirányú személyes támogatását. Megítélésünk szerint termelőszövetkezetünk alkalmazott vagyonérdekeltségi rendszere is alkalmas más megye hasonló adottságú gazdaságaiban az átalakulás szakszerűbb meggyorsítására. Ezirányú munkánkkal is szeretnénk hozzájárulni a kongresszus új határozatainak eredményes gyakorlati megvalósulásához. A harmadik napon a vita lezárása után elfogadták a kongressszusra beterjesztett dokumentumokat és megváltoztatták a szövetség nevét. Az új név: Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. Megválasztották az új tisztségviselőket. A szövetség elnöke Nagy Tamás, a gyáli Szabadság Tsz elnöke, elnökhelyettese, Hegedűs Lajos, a hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke, Pallér Endre, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke és Szaniszló Sándor, a sárospataki Kossuth Tsz elnöke. Az ellenőrző bizottság elnöke Hetyei János az abonyi Március 21. Tsz elnöke. A szövetség főtitkára Eleki János. A kongresszus határozata : A kongresszus megerősíti, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységben a vagyonarányos nyereség érje el az ipar vagyonarányos nyereségszintjét. A kongresszus megbízva egy új érdekképviseleti szervezetet, hogy ennek érdekében minden törvényes eszközt vegyen igénybe. A kongresszus azt követeli, hogy a mezőgazdaság igényelt jövedelmezőségét a paraszti jövedelmeket három évnél rövidebb idő alatt oldja meg a kormány. A kongresszus leszögezi, hogy a szövetkezeti tulajdonban lévő földterületeket a szövetkezetek az államilag előírt módon és áron váltották meg. Ezért nincs törvényes, sem erkölcsi alap arra, hogy kényszermegváltással a szövetkezeti tulajdonba került földet, vagy annak feltételezett értékét a szövetkezettől bárki követelje. Az állam által elkövetett korábbi igazságtalanságokat nem a szövetkezeteknek, hanem a társadalomnak kell jóvátenni. Ennek megfelelően a szövetkezeti közös tulajdonban lévő föld a szövetkezeti vagyon szerves részét képezi. Felette a rendelkezés joga minden korlátozás nélkül a szövetkezeti tagság, mint önkormányzati tulajdonos hatáskörébe tartozik. Ennek alapján a szövetkezeti tagság maga dönti el, hogy közös tulajdonban lévő földtulajdonát a tagok között milyen feltételekkel és milyen arányban nevesítik. A kongresszus a mai napon fennálló tulajdoni állapotot törvényesnek tekinti. A parasztság erkölcsi rehabilitálásával egyetért. Az anyagi kártalanítás lehetőségéről törvény döntsön. A kártalanítás teljes egészében a társadalom feladata. Követeljük, hogy az állami tartalék földek megvásárlásának törvényes lehetőségét ne akadályozzák az államigazgatási szervek. Követeljük, hogy a már megváltott, de tulajdonjogilag még át nem vezetett földek szabályszerűen, de a lehető leggyorsabban átvezetésre kerüljenek. A kongresszus leszögezi, hogy a szövetkezeti vagyon a tsz-tagok tulajdona. Egyetért azzal, hogy a közgyűlés akár a teljes vagyon mértékéig is a szövetkezeti vagyont a tagok között a jelenlegi jogi szabályozás feltételeivel nevesíthesse. A tulajdonreformmal kapcsolatos vagyonváltozások adó- és illetékmentesek legyenek. Támogatjuk a nyereséget is tartalmazó, garantált árrendszert és javasoljuk, hogy annak érvényesülését az érdekképviseleti szervek bevonásával szükség szerint vizsgálják. O Követeljük, hogy az élelmiszeripari vállalatok átalakulása gyorsuljon fel. A mezőgazdasági miniszter a termelői érdekeltségi átalakulásokat azonnal rendelje el. Az átalakulás bármely társadalmi formában (rt., kft. stb.) csak akkor engedélyezhető, ha a termelők részaránya legalább az 50 százalékot eléri. Javasoljuk, hogy a tartalékalap képzését adómentes úton tegyék lehetővé. A tartalékalap mértéke az alaptevékenység árbevételének évente 3—5 százaléka legyen. Elengedhetetlen, hogy minden munkadíjat és az ehhez kapcsolódó munkajövedelmet egységes forrásból, a költségek terhére lehessen kifizetni, függetlenül a kifizetés időpontjától. Szükségesnek tartjuk, hogy az állami vagyon valós tartalmát és fogalmát tisztázzuk. A szövetkezetek ezt állami támogatásként és nem tőkejuttatásként kapták. Ezért nem terhelhetők járadékfizetési kötelezettséggel. A fel Követeljük, hogy több mint 30 éves , eredménytelen harc után a számviteli rendszer egyszerűsödjön. A legszükségesebb ökonómiai követelményeknek feleljen meg. Az új érdekképviselet a lehető leggyorsabban dolgozzon ki ilyen egyszerű rendszereket. A bürokrácia csökkentése érdekében támogatjuk, hogy a deregulációs program emelje ki a mezőgazdaság és élelmiszeripar adatszolgáltatási kötelezettségét és a szükségteleneket helyezze hatályon kívül. A kongresszus felszólítja a szövetkezeteket, hogy csatlakozzanak a Békés megyei szövetkezetek adatszolgáltatását megtagadó bojkott mozgalmához. Ezzel is támogatni kívánja a kormány deregulációs programjának megvalósítását. A meghirdetett adósságrendezési pályázatba az új, reálisabb feltételek alapján még egyszer kerülhessenek be az egyszer már korábban felülvizsgált szövetkezetek is. t . A hibás gazdaságpolitika miatt a felszámolás küszöbén álló szövetkezetek esetében 1990. január 1-től érvényesüljön hitelvisszafizetési moratórium és a kamatterhek törlése. A kormány gyorsítsa fel a Tisza—II. térségében lévő termelőszövetkezetek kártalanítását, illetve kezdje el a Bős— Nagymaros miatti károk felmérését és szükség szerinti rendezését. Támogatjuk, hogy a forint-leértékelések miatt az öntözés fejlesztését végrehajtó gazdaságok jövedelmezőségi problémáit vizsgáljuk felül. Javasoljuk, hogy a magyar gazdaságot finanszírozó alapokból legyen lehetőség arra, hogy a szövetkezetek segíthessék a szövetkezeteken belüli új típusú vállalkozásokat, magánvállalkozásokat is. Biztosítani kell az átalánydíjas vállalkozási rendszer további fenntartását, valamint szektorsemlegességet a földadófizetési kötelezettség megállapításánál. A szövetkezeten belüli érdekeltség és vállalkozás élénkítését, tagi tulajdonosi pozíció megteremtését a szabályozás ösztönözze azzal, hogy kamatmentes újrakezdési és kedvezményes világbanki hitelekből tsz-tagi vállalkozók is részesüljenek. Támogatjuk, hogy az új vállalkozók élvezzenek adókedvezményt. A kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek lehetővé kell tenni, hogy adózatlan nyereségükből 25 százalékig Iparfejlesztési Alapot hozhassanak létre. A halászati jog olyan reformját kiírvánjuk, amely törvényes garanciát ad a halászatra jogosultak számára, hogy e joggal önállóan, időbeli és hatósági korlátok nélkül élhessenek. Az új halászati törvény útján is elő kell segítenünk a halászati irányítás társadalmasítását, a halászati szakmai önkormányzat létrehozását, a halászat és a horgászat konszenzusát. A kongresszus állást foglal új vadászati törvény megalkotása mellett. Az az álláspontja, hogy a vadászati jog a jövőben földtulajdonhoz kapcsolódjon. « A kongresszus kiemelt programnak is tekinti a szövetkezetpolitikai dokumentumban szereplő korkedvezményes nyugdíjlehetőségek megvalósítását. Támogatjuk az állami gazdaságok dolgozóinak azon törekvését, hogy legyen joguk saját gazdaságuk vagyonának és földjének jövőbeni sorsáról való döntésben részt venni. € jk A kongresszus javasolja, hogy az új érdekképviselet érje el, hogy a társadalom kapjon reális képet a mezőgazdaságról, a szövetkezetekről. A kormány adjon lehetőséget arra, hogy a nemzeti tv és rádió felügyeleti bizottságába az agrár- és szövetkezeti ágazat kapjon képviseletet. Az új érdekképviseleti szervezet vizsgálja felül a szövetkezeti mozgalom sajtókiadványait és az elhangzott javaslataiknak megfelelő tartalmi követelmények szerint fejlessze azokat tovább. A kongresszus egyetért az agrártelevízió és az agrárrádió létrehozásával. Javasoljuk, hogy az új érdekképviseleti szövetség, az Agrárszövetség és a Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt kölcsönösen képviseltessék magukat egymás testületeiben. Közösen szervezzék országgyűlési képviselők jelölését, ezt az érdekképviselet anyagilag is támogassa. Támogatjuk, hogy az új szervezet kezdeményezze a jelenleg működő és ezután alakuló érdekképviseleti szervezetek összefogását és együttes fellépését. A kongresszus a „Milyen agrárpolitikát támogatunk?”, „A szövetkezés jövője a mezőgazdaságban” című dokumentumokat, és e határozatot a mezőgazdasági termelők és szövetkezők politikai és gazdasági programjának tekinti. Javasolja az Országgyűlésnek, a Minisztertanácsnak, a Nemzeti Agrár Kerekasztalnak, hogy e dokumentumokat tekintse tárgyalási koncepciónknak A túristvándi Kistúr citeraegyüttes a Haladás Tsz. támogatásával működik. M. K. felv.