Mindenes gyűjtemény 4. (Komárom, 1790)

1790-05-05 / 10. levél

nak eggyik Földes Ura adott. Ropogtak a’ mozsár ágyúk, Rendeink örömének hir­­detésére, melyet az útszákon álló bámulás­ra ragadott Nép kialtozásával neveit. Ne­vezetes volt az, hogy eggy öreg Nemes em­ber a’ Nemesi sereg által erre rendeltetven, ez izenettel jőve­­ be ő Excellentziájához . Tekintetes Fő Jspolny Uram! Az eggyütt lévő Nemesi lovasság köszönteti Tekinte­­tes Fő Jspolny Uramat,­­ kívánja hogy az Ur Isten élt­es­se a Tekintetes Fő Is­­ilányt Jók hoss­zú időkig mindnyájunknak örömére; ’s ezzel vissza fordulván, Mond­ja valaki, úgy mond, hogy lőjjenek egy­­gyet! — Az emberiséget anny­ira szeret­ö Fő ispány szeméit el futotta a’ könyi­; köszö­­nöm édes Barátom, felele, mind a­ kend fáradtságát, mind a Nemes Sereg jó in­dulatját. Isten éltesse a’ Nemes Sereget is kedves Hazánk’ ditsöségére , ’s meg­töltvén maga . Excellentziája eggy poharat az öregnek kezébe ada, és ámbár maga bort nem iszik , ekkor még is a’ Nemességért va­lamit ivott. — Éjtszakára Forróra jött az egész Sereg, hol a’ Kassai Városi Tanáts , ezen Hely­ségnek Földes Ura . Excellentzi­­áját hasonlóképpen örvendezve fogadta. — Tegnap, az az 16 - dikban, Per­ény helység mellett várta . Excellentziáját a’ Vármegyé­nek Zászlójával a’Seregnek Kapitányja Szir­may

Next