Miskolczi Estilap, 1913. július (22. évfolyam, 94-120. szám)

1913-07-01 / 94. szám

XXII. évfolyam. Kedd, július 1. 94-ik szám. Miskolczi Estilap­­ ellenzék ■ POLITIKAI NAPILAP ■ szabadság­­ ünnepnap kivételével min­­i | ———————■ , i­­­dennap délben 12 órakor.­­ Felelős szerkesztő: SASSY CSABA, a Kiadó laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS. 5 Szerkesztőség és kiadó, hivatal: Széchenyi­ u. 36. Szelényi és Társa nyom­dája. Telefon 62. szám. Az aradi választás lezajlott és amint az előre látható volt, a Tisza István gróf győzelmével végződött. Az állami tisztviselők százaitól nem is lehet rossz néven venni, hogy egzisztenciájukat féltve, lesza­vaztak a kormányelnökre. A ro­mán köznépen sem lehet csodál­kozni, hogy százszámra adta el magát csengő pénzért, pálin­káért. Az ellenzéknek az is elég­tétel, az is nyereség, hogy ez alkalommal kevesebb szavazatot kapott Tisza, mint 1910-ben. Pedig akkor csak egyszerű köz­katonája volt a pártjának, míg most az ország mindenható miniszterelnöke. Az aradi választás izgalmai a szombati nappal elmúltak. Az országban azonban még csak most kezdődik az izgalom. A munkapárt, az aradi választás mámorából fel nem ocsúdottan, most már minden törvényható­ságtól bizalmat akar szállítani Tisza István grófnak. Díszpolgár­­ságot, elsőosztályu bizalmat, váll­­veregetést, biztatást. A mai nap különösen kriti­kus nap lesz ebben a tekintet­ben. Ma három törvényhatóság tartja közgyűlését: Zemplén vár­­megye, Kassa és Miskolcz tör­vényhatósága. Ma három helyen akarják majd keresztülerősza­kolni egyes vérmesebb reményű, a hatalmi láztól elkapott munka­párti korifeusok a nagyszerű bizalmat. Különösebb érdeklődéssel te­kintünk éppen azért Miskolcz thjf. város közgyűlése felé, mert a városnak eddig az volt az álláspontja, hogy nem politizál. Kérdés, hogy a kormányelnök bemutatkozást és támogatást kérő leiratának alkalmából nem fogja-e ma néhány munkapárti kitűnő­ség ezt az alkalmat arra fel­használni, hogy megkísérelje fel­vetni a pártpolitikai megnyilat­kozás kérdését? Nagy Ferenc dr. polgármester ez ügyben nagyon helyes állás­pontot foglalt el. Ő nem úgy tekinti a kormány kinevezéséről szóló leiratot, mint a munka­párti többségből alakult kormány leiratát, hanem mint az állam­kormány, a legfőbb adminisztrá­ció képviselőinek, birtokosainak leiratát, amely nem alkalmas pártpolitikai megnyilatkozások ki­erőszakolására. A polgármester nézete szerint — amit van szerencsénk ismerni — a törvényhatósági bizottság­nak tisztelettel tudomásul kell vennie a leiratot, mint a hivatali felsőbbségnek, a legfőbb állami adminisztráció intézőinek pusz­tán udvariassági formákból eredő ténykedését. Hogy a tudomásul vétellel egy­idejűleg a város a saját ügyei iránti jóindulatot kéri a bemu­tatkozó kormánytól, abban nem találunk semmi különöset. Hiszen nincsen olyan hét, hogy a város egy és más dolog­ban a kormányhoz intézett fel­irataiban, felterjesztéseiben ne Szombatról vasárnapra virradó éj­jel Juszticz Lajos vízvezetéki sze­relő, Régiposta­ utca 14. szám alatti lakos, jelentette a rendőrségen Gom­bos Ferenc ügyeletes rendőrtisztvi­­selő előtt, hogy a Rozmaring-utcán halálos végű verekedés történt. A verekedésben a jelentést tevő Juszticz Lajos, továbbá Horváth Ist­ván kocsigyártó, Heinemann Gusz­táv szerelő és Schwarz József bá­dogos vettek részt az egyik táborban, kérné egyik vagy másik szak­­miniszter jóindulatát. Ha más alkalmakkor tehát úgyis megteszi, akkor úgy is meg­teheti anélkül, hogy ezzel meg­törné a semlegessége álláspontját. A mai közgyűlésen tehát — ha a polgármester álláspontját fogják magukévá tenni a bizott­sági tagok — úgy nem lesz po­litikai véleménynyilvánítás. A vá­ros akkor megőrizheti eddigi semlegességét. Ha azonban néhány túlbuzgó munkapárti előkelőség nem elég­szik meg a tudomásul vétellel és mindenáron bizalmat akar szállítani, akkor meglepetések történhetnek. Szükség van tehát éppen azért arra, hogy az ellenzéki párt­­állású bizottsági tagok teljes számban megjelenjenek a köz­gyűlésen. Ne maradjon el egy sem ! Akkor aztán nem érhetik kínos meglepetések az ellenzé­ket. Akkor Miskolcz nem fog azok közé a városok közé sora-­l­kozni, akik beállottak a kor­ I­mány házi bizalomszállítói közé. Miskolcz, június 30. Az ellenfeleket — akik a rövi­­debbet húzták — Juszticz, Lajos nem emerte, csak annyit tud, hogy azok is négyen voltak. A verekedés a térparancsnokság háta mögött, a Rozmaring­ utcán tör­tént s az ismeretlenek közül egy a helyszínen meghalt az oldalába ka­pott mélyreható szúrás folytán be­állott elvérzés következtében. Heinemann Gusztáv és Schwarz József is megsérült. A hullát a Szent István kórházba, a két sérültet az Erzsébet kórházba szállították. A hullát a helyszínen dr. Pfliegler Imre tb. városi főorvos vizsgálta meg. Eddig szól a vasárnap éjjel tör­tént sajtókönyvi bejegyzés. Azóta az esetre teljes világosságot vetett Horváth Károly tb. rendőrfőkapitány által megejtett nyomozás és kihall­gatás. Az esetet most már minden felderített részletével együtt a követ­kezőkben közölhetjük: Szombat éjjel a Langerné-féle nyilvános házban mulatott Schwarz József, Justicz Lajos, Heineman Gusztáv, Horváth István és Molnár Gyula vasgyári lakatos. Már ott elkezdtek duhajkodni. Később pedig elhatározták, hogy kimennek az utcára és akit először elölállólnak, felpofozzák. Az ötletet általános helyesléssel fogadták. Ki­vonultak mind. A véletlen Mareczky Dezső szíjgyártó segédet hozta elé­jük, akit ígéretükhöz képest ala­posan fel is pofoztak, úgy, hogy ez rendőrért kiáltozott, ők pedig tovább mentek a Város­ház tér felé. Molnár Gyula azonban közben meggondolta magát és vissza­ment az örömtanyára. A társasága pedig körü­lment a Széchenyi-utcán, befordult a Kossuth-utcára, majd innen ismét a Rozmaring-utcára tér­tek be. Itt találkoztak azzal a másik négy tagú társasággal. Természete­sen belekötöttek ezekbe is. Hama­rosan elcsattant itt is egy pofon. Majd egy revolverlövés is hallat­szott és pár pillanat alatt teljes lett a kavarodás. A vége az lett, hogy Schwarz József egy 85 milliméter hosszú és 16 milliméteres pengéjű zsebkéssel szívén szúrta Nagy József 20 éves, Forrásvölgy­ utca 37. szám alatt lakó napszámos fiút, özv. Nagy Istvénné kofaasszony egyetlen fiát és tá­maszát. Schwarz József azután a véres késsel visszaszaladt a Langerné­­féle örömtanyára és odaadta a kést Fedelem Anna kéjnőnek, hogy rejtse el. A kést a leánytól másnap dél­előtt Schwarz József öcscse, Sándor I Halálos Verekedés. Legények, ha találkoznak. Éjjel a Rozmaring-utcán. — Saját tudósítónktól. — NAGY ENDRE CABARET­JA hétfőn, június 30-án és kedden, július hó 1-én tartja előadásait a „KOROHA“-szállóban kezdete este kilenc órakor. Helyárak: 3*20 és 2*20 kor.

Next