Miskolczi Estilap, 1914. április (23. évfolyam, 74-98. szám)

1914-04-22 / 91. szám

XXIII. évfolyam. Szerda, április 22. 91-ik (335.) szám. Miskolczi Estilap Egyes szán ára 2 fillér. Megjelenik vasárnap és Innepilap kivételével min­­dennap délben 12 órakor. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: SASST CSABA. ■ Kiadó laptulajdonos: SZELÉNYI LAJOS. $ Szerkesztőség és kiadó­hivatal : Széchenyi­ u. 36. Szelényi és Társa nyom­dája. Telefon 62. szám. Egy év választ el még bennünket a par­lament jövő­képének kialakulá­sától s az egész ország már most érthető izgalommal készü­lődik a választásokra. Ha valaha, úgy most volna legégetőbb szükségünk arra, hogy a nemzet érdekét, életét szívén viselő kormány igazgassa Ma­gyarország lakóinak a sorsát. E helyett összeveszik a katonaságot a polgársággal, az államalkotó és fentartó magyarság jogait elkobozza, hogy a történelem tanúsága szerint is a haza ellen­ségeinek, a nemzetiségeknek adja azokat. Az állami maiestas decorumá­­val ékeskedő férfiak közül töb­ben közhivatali állásukat egyéni érdekek kielégítésére és legyez­­getésére használják fel s meg­rendítik a lakosságban a közéleti tisztességbe vetett hitet. A nemzet pedig, úgy látszik, hasztalan igyekszik lerázni tes­téről a betegség mikrobáit. Szív­ják a vérét, kipréselik még a kenyere árán is a milliókat a hadseregnek. A kultúra pedig nem tarthat lépést a megvont anyagi erők hiányában az idő s a fejlődés természetes követel­ményeivel. Ebben a kétségbeesett jelen­ben­­ aggódva és vigaszt kérve fordítjuk tekintetünket a jövőre. Egy év múlva felelhet a nemzet arra a kérdésre, hogy a biztos pusztuláshoz vezető mostani kor­mányzatot akarja-e fentartani, vagy fejlődni és haladni akar a régi, tiszta erkölcsök és politikai elvek irányításával. E tekintet­ben fokozott kötelesség vár min­den társadalmi és minden vallá­sos egyesületre. A tisztesség helyreállításának jelszavát kell megvalósítani. Tisz­tességet a politikában, tisztessé­get a társadalomban s ennek megvalósításáért fel kell hasz­nálni a gyűléseket, a társadalmi érintkezést, sőt a szószéket is. Nem szabad visszariadni semmi­féle törvényes és megengedett eszköztől. Egy nemzet megmen­téséről van szó s egy év múlva fog eldőlni, hogy élni fog-e ez a nemzet, vagy lassú és dics­telen halállal fog Lengyelország sorsára jutni. Róma elbukott, mert megvetette a tiszta erköl­csöt, Magyarország élni akar s ezért vágyik sóvárgással a tisz­Április hó 30-án összeül Miskolcz város közgyűlése, hogy az új vá­lasztójogi törvény szerint szükséges adminisztratív intézkedéseket meg­tegye és többek között a közigazga­tási bizottságot utasítsa, hogy a legrövidebb idő alatt alakítsa meg azt a bizottságot, amely az irni­­olvasni tudást lesz hivatva meg­állapítani. Micsoda kálváriajárást kell ren­­deztetni a dolgozó, robotoló embe­rekkel, akiknek véletlenül nincsen zsebükben a negyedik vagy hatodik elemi iskolai osztály sikeres elvégzé­­séről szóló iskolai bizonyítvány. Mert kálváriajárás lesz az. Mint ahogy a mai kormány minden tette, reformja és rendelete burkolt és fedetlen bal­lasztok súlyától terhes, amint a vá­lasztójogról van szó, úgy ez az utó­lagos vizsgáztatásáról szóló rende­let is bővíti a kanyargós, nehezen járható utakat. A választói jogosultság igazolá­sára szolgáló utólagos bizonyítványt a rendelet szerint csak oly előme­neteli naplószerű rendszeres és egy­kori iskolai feljegyzések alapján szabad kiállítani, melyekből meg­állapítható az érdekelt személy­­azonossága és amelyből megállapít­ható, hogy az illető az elemi iskola negyedik vagy hatodik osztályát si­kerrel végezte. Már most, aki ilyen bizonyítványt akar, annak ahhoz az iskolához kell fordulnia, melyet annak idején láto­gatott, vagy ha ez már megszűnt, a város polgármesteréhez, illetve a köz­ségi elöljárósághoz. A másodlatot az előmeneteli napló alapján az iskola, illetve a polgármester, vagy a köz­ségi elöljáróság nevében a bíró, vagy a jegyző állítja ki. Az iskolai feljegyzések elkallódása, vagy hiá­nyossága esetén az iskola, illetőleg tesség politikája után, mely ez­­időszerint elsősorban a gróf Andrássy Gyula politikája, a gróf Andrássy Gyula programmja. Miskoloz, április 21. a polgármester, vagy a községi elöl­járóság értesíti a bizonyítványt ké­rőt, hogy másodlatot nem adhat ki, de egyben figyelmezteti, hogy írni­­olvasni tudását a választótörvény értelmében az összeíró küldöttség, vagy az állandó bizottság előtt iga­zolhatja. Akinek tehát nem sikerült mey megszereznie utólagos bizonyítványán kezdheti vándorútját azokkal, akik irni-olvasni tudásukat akarják iga­zolni az összeíró küldöttség, vagy az állandó bizottság előtt. A rende­let szerint az irni-olvasni tudás iga­zolására a járási székhelyeken, a rendezett tanácsú városokban a tör­vényhatósági joggal felruházott vá­rosokban az elsőfokú közigazgatási hatóság kebelében állandó bizott­ságot kell szervezni. Az állandó bizottság elnöke a járásban a fő­szolgabíró, a rendezett tanácsa és a törvényhatósági jogal felruházott városban a polgármester. Ha a vizs­gálatra jelentkezők száma nagy, akkor több albizottságot kell ala­kítani, a közigazgatási bizottság által kijelölt elnök vezetése alatt. Ugyancsak a közigazgatási bizottság jelöli ki a közigazgatási tisztviselők sorából két év tartamára a bizott­sági tagokat, akik egyik felerészének tényleges vagy nyugdíjas tanerőnek kell lennie. Az állandó bizottság háromtagú vizsgát kitevő albizott­ságai 1914. május havában tartják a vizsgálatokat. Ezeknek idejét és helyét ki kell hirdetni. A vizsgálat ingyenes. Vizsgára bocsátható minden magyar állampolgár, aki a huszone­gyedik életévét betöltötte. A vizs­gálatra bocsátás kérdésében az első­fokú közigazgatási hatóság ha­tároz, felebbezésnek nincs helye. Hogy a vizsgán aztán mi fog történni, ha már odáig eljutott a szavazati jogért küzdő ember, a nyilvánosság arról már keveset fog tudni. Mert a rendelet szerint a vizsgálat rendszerint nyilvános. Csak rendszerint. A miniszteri rendelet nagyon széles, sok helyen korlátlan hatalommal ruházza fel a közigaz­gatási hatóságokat. A nyilvánosság mértékét, különös tekintettel a helyi­ség befogadóképességére, az elnök állapítja meg. Ki is zárhatja a nyil­vánosságot, ha­­ valaki kéri. Az írni és olvasni tudás igazolása a vizs­gát kivevő albizottság elnöke, vagy valamelyik tagja által megjelölt nyo­matott szöveg legalább öt sorának az albizottság előtt való elolvasá­­ból és a nevezettek által tollba mondott két sor szövegnek az al­bizottság előtt való leírásból áll. Az írni-olvasni tudás az albizottság előtt más olyan nyelven is igazol­ható, melyet az illető helyen töme­gesen használnak. Más élő nyelven a fél írni és olvasni tudását csak az esetben igazolhatja az albizott­ság előtt, ha annak legalább két tagja az illető nyelvet érti. Más­különben a féllel közölni kell, hogy írni-olvasni tudását az összeírás alkalmával az illető nyelvre jogo­sított valamelyik hites törvényszéki tolmács bizonyítványával igazolhatja. A vizsgázó tudásáról elsősorban a bizottságban levő tanerő nyilat­kozik a rendelet szerint, csak az­után a közigazgatási tisztviselő, de az elnök dönt. Felebbezés nincs. Aki megbukott, ugyanaz évben még je­­lentkezhetik az összeíró küldöttség előtt. Aki pedig megkapta a bizo­nyítványt, az bárhol az országban és mindenkor használhatja igazolásai. Golgotajárás a szavazati jogért. A­­togy Holt levizsgázni a Választásnak? — Az irni-ogasni tudás igazolásának Kálváriája. — Saját tudósitónktól. — HADVAD NAGY !MOZGÓSZINHÁZ WEIDLICH-PALOTÁBAN Ma színre kerül: Ki a tettes? Izgalmasan érdekfeszítő bűnügyi dráma 4 felvonásban. Előadások kezdete délután fél 6 és este fél 9 órakor. Rendes helyárak.

Next