Miskolczi Estilap, 1915. november (24. évfolyam, 250-269. szám)
1915-11-03 / 250. szám
1915 november 3. MISKOLCZI ESTILAP A német főhadiszállás jelentése. (Berlin, november 1.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A Champagneban a franciák Tabura mellett délután ellentámadást kezdtek, visszavertük őket. Rue de Tabure, amelyet csapataink október 30-án rohammal elfoglaltak, szilárdan kezünkben maradt. A két utolsó hónapon ejtett foglyok száma 31 lisztre és 1277 főnyi legénységre emelkedett. Combresbnél közelharc eszközeivel folytatott heves harcokra került a sor. Bölke hadnagy október 30-án Tahuretől északra egy francia kétfedelű lezuhanását idézte elő és ezzel a hatodik ellenséges légijárművet tette harcképtelenné. Belfort környékén számos légiharc volt, amelyek a német repülők sikerével végződtek. Keleti hadszíntér: Hindenburg tábornagy hadcsoportja. — A Tucum—rigai vasútvonal mindkét oldalán támadó csapataink általánosságban a következő vonalakat érték el: Raggasem, Kemmirn (Schloctól nyugatra), Jaunsem. Az ellenség ellentámadásait visszavertük Dünaburgtól nyugatra és délnyugatra, különösen a Swenten és Isen tó között volt heves a harc, amely ott még egyes helyeken tart. A Drysnyaty-tótól északra az ellenség elszigetelt előretörései szintén meghiúsultak, az ellenség nagy veszteségeket szenvedett. Daly mellett, Rigától délnyugatra, leszállásra kényszerítettünk egy orosz repülőt, gépvezetőjét és megfigyelőjét elfogtuk. Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportja: Baranovicétól keletre harc után visszavertünk egy orosz éjjeli támadást. Linsingen tábornok hadcsoportja: Általában változatlan. Az ellenség ellentámadása Komarowtól északra sikertelen maradt. Bothmer gróf tábornok német csapatait Sienikovcenél a Stripa mentén, Burkanovtól északra megtámadták. A csapatok még harcban állanak. Balkáni hadszíntér: Folytattuk támadásunkat és elfoglaltuk a Grin-Milanováctól délre emelkedő magaslatokat. Kragujevác irányában az ellenséget Petrovackaron és a Leperica szakaszon túl vetettük vissza. Kragujevácz a németek kezén van. A Moravától keletre a szerbek szívós ellentállása dacára, elfoglaltuk a Trivinovoz hegyet. Néhány száz foglyot ejtettünk. Bojadjeff tábornok hadserege október 30-án utóvédharcok között ellenséget általában a Planica magaslatok (Zajecsártól délnyugatra), Slatina (Knjazeváctól északnyugatra), Svrjigtól keletre (Bélapalánkától nyugatra), Vlasotinecetől keletre húzódó vonalig követte. A német csapatok által október havában keleten ejtett foglyok száma és az általuk ejtett zsákmány. Hindenburg tábornagy hadcsoportjánánál: 98 tiszt, 11,482 főnyi legénység és 40 géppuska. Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportjánál: 32 tiszt, 4431 főnyi legénység és két géppuska. Linsingen tábornok hadcsoportjánál: 3 tiszt és 1225 főnyi legénység és egy géppuska. Mackensen tábornagy hadcsoportjánál: 55 tiszt, 11,936 főnyi legénység, továbbá 23 ágyú (nem említve azokat a régi ágyukat, amelyeket nagy számmal találtunk) és 16 géppuska. Öszszesen 241 tiszt, 40,949 főnyi legénység, 23 ágyú és 80 géppuska. Legfelsőbb hadvezetőség. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) A szerbek már nem tarthatják magukat. Csak egy útjük van: Montenegró felé. (Budapest, november 1.) Kopenhágából jelentik: A „Politiken*1 katonai munkatársa írja: Hogy a középponti hatalmak támadásának kezdetén háromszázezerre becsült szerb haderőből mennyi még a harcképes ember, nem tudjuk megállapítani. Kétségtelen azonban, hogy ez idő szerint az ötszáz kilométernyi fronton még mindig egyedül kénytelen ellenállni a szerb hadsereg a nagy túlerőnek. Bizonyos, hogy német és osztrák-magyar részről legalább háromszázezer és bolgár részről ugyanennyi számú katonaság áll velük szemben. A szerbiai hegyes harctéren a védelem sokkal könnyebb ugyan, mint az észak-francziaországi lapályos vidéken, de mégis lehetetlen, hogy a szerbek csak még rövid ideig is tarthassák magukat. A bolgárok a keleti fronton az összes hegyszorosokból egyszerre intéztek támadást a szerbek ellen s az egész vonalon fel- A Vörös Kereszt Egylet közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Miskolcz, november 2. A Vörös Kereszt Egylet miskolczi választmánya vasárnap délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését dr. gróf Haller József elnöklete alatt. A megnyitó beszéd után elnök meleg hangon emlékezett meg Miskolcz város áldozatkész közönségének nemes pártfogásáról, amelylyel az Egylet iránt mindenkor viseltetik, majd beszámolt az Egylet életéről, kifejlett munkásságáról és közölte, hogy egy sebesültszállító gépkocsit is vásároltak. Ennek költségeihez a központ 6000 koronával, Horváth Árpád takarékpénztári igazgató gyűjtése 6000 koronával, dr. Tullidge Kilbourne amerikai orvos 3000 koronával járult hozzá, a még hiányzó és 6000 koronát meghaladó összeg gyűjtését dr. Nagy Ferencz polgármester vállalta magára. Említést tett az elnök a legközelebb megtartandó Vörös Kereszt Hétról s azt a reményét fejezte ki, hogy annak sikere fényes lesz, ami Vidats János választmányi tag buzgó tevékenysége alatt működő előkészítő bizottság munkálkodásából már most következtethető. Az elnöki megnyitó után a választmányi tisztikart a következő tagokkal egészítették ki: Elnök: Dr. gróf Haller József, elnöknő: özv. Kubacska Istvánná, társelnök: dr. Köllner Károly, társelnöknő: Koós Sománé, alelnök: Lichtenstein László, alelnöknő : Markó Lászlóné, főgondnok: Tury József, főgondnoknő: dr. Resofszky Emilnél gondnok: dr. Köllner Lajos, gondnoknr. Weszter Emma, főtitkár : Csók György, titkár: Sziles Jenő, főjegyző: Márczy Emil, jegyző: Nagy János, főpénztárnok: Pfliegler Bertalan, pénztárnok : Fleitscher Ernő, orvosok: dr. Sassy János, dr. Halmos Géza, dr. Steinfeld Zsigmond. A választmányba a közgyűlés újraválasztotta, illetőleg kiegészítésül beválasztotta Gencsi Samunát, Horváth Árpádnét, Singer Henriknét, Vidats Jánosnét, dr. Bornemissza Józsefet, Kissházy Bélát, Koós Somát, Kun Viktort, Oláh Gábort, dr. Szánthó Bertalant, Szombathy Sándort és dr. Szöllősi Móricot. A felügyelő bizottság alelnöke Horváth Árpád lett, új tagjai: Lővy Nándorné, Rieger Vilmosáé, özv. Varga Lászlóné, Hercz Jenő, Mandula Mór és Mank Samu. Az itt felsoroltakon kívül az egyletnek több régi választmányi és felügyelő bizottsági tagja, a jótékony hölgyek és urak nagy csoportja buzgólkodik tiszteletreméltóan a Vörös Keresztes eszme dicséretes szolgálatában, 3 tartózhatatlan erővel nyomulnak előre. Már most megállapíthatjuk, hogy a bolgár seregek ugyanolyan erővel haladnak előre, mint az első balkáni háborúban Törökországgal szemben. Meglátszik, hogy a bolgár hadvezetőség az utolsó két évet alaposan felhasználta a hadsereg újjászervezésére. Különösen, ami a megerőltető meneteléseket illeti, nincs talán egész Európában katonaság, amely az izmos és edzett parasztból lett bolgár katonával felvehetné a versenyt. Nyilvánvaló, hogy a szerbek ellen való hadjárat egységes haditerv alapján történt. Hogy a német és osztrák-magyar seregek északról még nem nyomultak mélyebben az ország belsejébe, valószínűleg azért történt, hogy a szerbeket mindaddig az ország északi részén tartsák, ameddig a bolgárok a déli részen azokat megverik s igy a vert szerb hadakat az északon álló középponti seregek karjaiba kergetik. A szerb hadsereg kettős tűz közé kerül s vagy a megsemmisítés, vagy az elfogatás veszélyének van kitéve. Ebből a kelepcéből csupán délnyugati irányban a Montenegró falé való menekülés lehetősége van most még meg. Azonban a szövevényes hegyrendszer, mely ebben az irányban vezet, nagyobb haderők részére ilyen visszavonulást majdnem lehetetlenné tesz. A szövetségesek eddig értékkel bíró segítséget Szerbiának nem nyújtottak. Nagyobb számú angol és francia csapatok Szerbia területére még nem léptek. Olaszország továbbra is némán szemléli az eseményeket, Oroszország pedig, amely bizonyára szívesen segítene szláv testvéreinek, egyelőre csak manifesztumok és proklamációk kibocsátására és a bolgárok megfenyegetésére képes. — Önkéntes árverés. A napokban hirdetett villamos motor, vízszivattyú, viztartány és ágyasak november hó 8-án délelőtt 10 órakor fognak a Kun József utcai áll. polg. fiúiskolában készpénzért elárvereztetni. Az igazgatóság A szerkesztésért ideiglenesen FÖLDES GUSZTÁV felelős.