Miskolczi Estilap, 1916. szeptember (25. évfolyam, 200-223. szám)

1916-09-02 / 200. szám

XXV. árfolyam. Szombat, szeptember 2. 200-ik (1040.) szám. Miskolczi Estilap Ejyes szin­­tra 2 fillér. t­eolab­alk vénárpap és tisnapnap kivételével mindennap délután 1 órakor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rozmaring a 2. sz. Szelényi és Társa könyvnyomdája. Telefon 62. szám.­­ Felelős szerkesztő: FÖLDES GUSZTÁV. Kiadó laptulajdonos: SZELÉNTI LAJOS. f Előfizetési árak helyben i egész évre 10 korona, félévre 5 korona, negyedévre 2 korona 50 fillér. — Vidékre i egész évre 12 korona, ♦♦ félévre 6 korona, negyedévre 3 korona. ♦♦ Egy kézszoritás. Szomorú kép, a szívünket fogja és szorítja. Egy órával múlt éjfél, már elcsitulni ké­szül a nagyváros lármája s unott eltörődéssel, mit a bő­ség ad, pihenni készülnek a dúsak, a boldogok, kiknek ve­tésében ez az ítéletidő sem­­ tesz kárt. És a budapesti ke­leti pályaudvar Üregtetős bol­tíve alá befutnak az erdélyi menekültek hosszú vonatai. Az ívlámpák remegő sárga fényt szórnak alá az elgyö­tört utasokra, apákra, kik öl­ben hozzák alvó gyermekei­ket, fiukra, akik átért fáradt­sággal támogatják elgyötört édesanyjukat. És a pályaudvar előtt a vá­rakozónak hosszan elnyúló vo­nala. Egy hang, egy pissze­nés nem hallatszik, a szót meg­fojtja a meghatottság, az üd­vözlés kiáltását a néma dac és a szivekben tomboló há­­borság. Magyarok fogadnak igy magyarokat, szikrázó szem­mel, szikkadt torokkal és kéz­­szoritással, melyben a részvét­nél és szánalomnál is több az ígéret, a fogadalom. Ti sze­gény, szenvedő és megtépá­zott testvéreink — így beszél az a kézszorítás —, kiket ki­vetett magából az erdélyi falu, város, kik ma földönfutók vagytok a magunk hazájában, bízzatok bennünk és ne félje­tek. Nagy megpróbáltatása a sorsnak, hogy jönnötök kel­lett, sebtében kendőkbe takart apró holmitokkal s bitangjára hagyni kedves hazaitokat. De legyen meg a ti vigasztalás­tok és tűrő bizakodással vár­játok az idő múlását. Házai­tokban ma talán móc legény abrakoltatja lovát s a kertet, az udvart, a réteket, hová ti­teket ifjuságtok emléke fűz, egy utált ellenség jelenléte szentségteleníti meg; de úgy legyen hozzánk kegyes ez a haragvó végzet, mint hogy viszünk mi még vissza titeket harsogó diadalmenetben. Egy kézszorítás s néma fo­gadalom mindössze az, ami ma, a kínos várakozásban, a ro­mán háború előkészítő per­ceiben tőlünk telik. De aztán be fognak fejeződni a felvo­nulások, a katonai elhelyez­kedések s akkor magyar szív­ből, magyar korból ki fog rob­banni a gyűlölet, a megvetés, az utálat, mit az okosság s a parancs ma önuralomra kész­tet. Nem a gyönyörű, a ma­gasztos Erdélyt, de ennek a hazának egyetlen fűszálát sem fogja elorrozni a ragadozó tol­vajkéz, nem renyhe oláhoktól, de megvédte e földet a ma­gyar fegyver ereje a világ el­ső hatalmától is. Az oroszt ki­vertük innen, huzamos és nyílt harcokban. Az oláh számára korbácsunk van. S ti mene­külök, fogjátok még látni lám­pák fényében ragyogni a pá­­­­lyaudvar csarnokát s indulók ütemes szava fog visszhang­zani az üvegtető alatt, mikor a vonat újból megindul vele­tek. Mészáros Győzői vizsgázott fogtechnikus modernül fölszerelt, asep­­tikus műterme Miskolcson, Csabai kapu 2. szám alatt ímindszenti templom mellett) van.­­ Platina- és aranykoronáit, aranyhidak, csapfogak, kallósok és aranyleulli­ OH fogsorok, valamint arany-,­­ ezüst- és cementtömések, s jótállás mellett, mérsékelt­­ áron készülnek.­­ • Foghúzás és szaktanács teljesen In-­­ I gyen. Fogjavitások saját laborató­riumomban 3 óra alatt elkészülnek ! Erdélyi menekültek Miskolczon.­ ­ Saját tedő­lténései. — Miskolcz, szeptember 1. A románok elől menekülő erdélyiek egy része a Dunán túl, más része a felvidéken fog ideiglenes hajlékot találni s valószínű, hogy Miskolczra is érkeznek menekülők. Hogy ér­kezésük a várost ne találja ké­születlenül, dr. Nagy Ferenc polgármester ma délelőtt 11 órára rendkívüli tanácsülést hívott egybe, amelyen minden előkészületi intézkedést meg­tettek, hogy ha a menekülők megérkeznek, elhelyezésük és ellátásuk fennakadás nélkül megtörténhessék. A világháború hires Hofer hivatalos jelentése. Nagy harcok Herkules­fürdőnél. (Budapest, augusztus 31. — Hivatalos.) Keleti harctér: A Herkules­­fürdőtől keletre fekvő magas­latokon román támadásokat visszavertünk. A csíki hegyekben küzdő cs. és kir. csapatok a Csík­szeredától nyugatra fekvő ma­gaslatokon lévő új állásokba vonultak. Egyébként a magyar harc­vonalon a helyzetben lénye­ges változás nem állt be. Az orosz harcvonalon az ellenség tüzérsége számos he­lyen fokozott tevékenységet fejtett ki. Olasz harctér: Nincs neve­zetesebb esemény. Délkeleti harctér: Nincs ne­vezetesebb esemény. Höfgr al­tábornagy, a vezérkar főnöké­nek helyettese. (A miniszter­­elnökség sajtóosztályától.) A német főhadiszállás jelentése. Heves harcok nyugaton. (Berlin, augusztus 31.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Armentié­­res felett és alatt húzódó arc­­vonal-szakaszon az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki. Heves tüzeléssel megkísérelt rajtaütéseik kapcsán előremenő felderítő osztagaikat vissza­utasították. Balincourtnál (Ar­­rastól északra) egy német járőr az angolok árkaiban több fog­lyot ejtett. A Somme mind­két oldalán a tüzérharc to­vábbra is nagy hevességgel folyik. Utólagos jelentés szerint teg­nap reggel Martinpuchtól délre elveszett az ellenséges állások felé előugró egyik árkunk. A Maas területén — Fleury mellett vívott kisebb kézigrá­nátharcoktól eltekintve — nyu­galom uralkodik. Keleti harctér: Rigától nyu­gatra, a dünaburgi hídfőnél, a Stochod­ivben, Koweltól dél­keletre, Lucktól délnyugatra és Bothm­er gróf tábornok had­seregének egyes szakaszain élénk tüzérségi harcok folytak. A Kárpátokban a Kukus­­hegy elfoglalásánál egy tiszt és 199 főnyi legénység jutott fogságunkba. Az ellenség ellentámadásait itt vissza­vertük. A lucki és toreyni katonai telepek ellen légi támadásokat intéztünk, melyek alkalmával repülőink három ellenséges re­pülőgépet lelőttek. Egy har­madikat augusztus 29-én Lis­­topooynál (a Berezina mellett) tettünk harcképtelenné. Balkáni harctér: Jelentős esemény nem történt. Luden­­dorff, első főszállásmester. (A miniszterelnökség sajtóosztá­lyától.) A román betörés. (Budapest, augusztus 31.) Tábori­­ csekély késéssel érkezett oda, sőt Kornél, a­­Pesti Napló­ tudósítója­­ még Kolozsváron túl is hosszú ideig jelenti lapjának a határszélről: s nem láttunk komoly említésre méltó A gyorsvonat, amely a hadüzenet­i epizódot, napján Brassóba indult velünk. Ez-­j Ami Kolozsváron túl történt, annak déli fővárosáig teljes rendben haladt,­­ a nyilvánosság elé bocsátható részre-

Next