Felvidéki Népszava, 1946. január-június (2. évfolyam, 1-144. szám)
1946-03-23 / 68. szám
A suttogok Utcán, társaságban mellédszegődik egy-egy úriember: remek nadrágja életre vasalt, cipőjét nemrég készíttette, szeme körül is monokli nyoma, szivarzsebéből illatos zsebkendő kandikál ki. Konokul nekedezegzi a kérdést, mivelhogy te újságíró vagy s mivelhogy ő irányodban mindig lojálisan viselkedett s ezért reméli, most bizalommal lehet irántad: „Hallottad, kérlek alásgam“ S mert tudod, hogy ezek a kérdések tendenciózusan terjesztett rémhírekből táplálkoznak, a mondat közben félbeszakítod őt és mogorván kijelented: „nem igaz . ” Egyetlen szó sem igaz. Nem iasz, hogy háborúra készülődnek és nem igaz, hogy ismét lebélyegzik a pénzt, egyszóval: semmi sem igaz. Semmi sem igaz abból, amit lehalkitolt hangon, a bizalmasság és a jólértesültség jelbeszédével közölnek veled. A titkos fasiszták, aktív gyilkosok és lelki hídrombolók módszeres, rágcsálókra valló kitartással a békénkre törnél Anyagi békénkre, szellemi békénkre, biztonságérzetünkre. Ezt azért teszik, mert jól tudják, hogy már nem vonulhatnak ki tüntetésre, egyetlen zászlósúr vagy kegyúr védelme alatt sem, s mert jól tudják, hogy nemsokára megszűnnek patkányfészkeik a közhivatalokban is.„A parasztság nem adja vissza a földet a „sosem halunk meg“ világnézet képviselőinek s ők maguk lelki meg fizikai halálnak érzik: munkával polgárjogot nyerni az ország megújhodó életében. S így suttogással, rémh írekkel, nyugtalanság keltésével igyekeznek annyi pszichológiai hitelt szerezni maguknak, amennyi egyegy ilyen rémhír felröppenése és gyétpukkanása közé elfér. Konokul, reménykedéssel leülnek a rádióhoz, meghallgatni a londoni magyar hírszolgálatot. Tudják kívülről a hullámhosszat ,az időpontot; gyermekeik pedig ismertlá- Sferként dúdolják az amerikai rádió szünetjelét. Mintha az angolzász híradás a magyar haladás kerékkötőinek szólna! Mintha az angol nép nem tudná, hogy újsütetű híveik azok közül kerülnek ki, akik Hitler utolsó lehelletéig hű ég és szolgái voltak a nácizmusnak , akik lelki németségükben rávetemültebb odaadással szidták az angolokat, mint amennyire gazdájuk és zsoldjuk kötelezte őket. Ezek a „hallot-' tad, kérlek alássan“ figurák, az elbukott tébolyult gonoszság e még megmaradt kreatúrái, akik a magyar nép ekélybehullását okozták, akik hajlongó statisztériát adtak a gázkamrákhoz, — ezek most Lan- Halálraítélték Sztójayt, Rátzot, Reményi-Schnellert és Szászt Elkészült a B.lista rendelet Szovjet-misgírói józisi egyezmény Ellenőrzés alá kerülnek a malorok - Vámmentesen lehet gépkocsikat behozni — Visszavonják a „nyugatos" közjegyzők megbízatását Budapest, március 22 A pénteki minisztertanácson a pénzügyminiszter előterjesztette a magyar-szovjet hajózási egyezményt, amelyhez a minisztertanács hozzájárult Bárányos Károly közellátási miniszternek a malmok közellátási miniszteri ellenőrzésére és a közellátásügyi igazgatás szabályozására vonatkozó rendelettervezetét a minisztertanács elfogadta. Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszter rendelettervezetet, terjesztett elő a gépjárművek behozatalának 1947 december 31 ig tartó vámmentessége tárgyában. A minisztertanács a rendelettervezethez hozzájárult Elfogadta a minisztertanács Rónai Sándor elvtárs kereskedelmi miniszternek azt az előterjesztését, hogy a bank és pénzváltóüzlet iparengedélyének kiadása a kereskedel-mi minisztérium hatáskörébe tartozzék. ..Ugyancsak elfogadta a minisztertanács Bán Antal elvtárs iparügyi miniszternek az iparoktatási főigazgatói állás szervezéséről szóló ren- ■ delettervezetet, majd hozzájárult Siós István elviére igazságügy-miniszternek két rendelettervezetéhez, amelyek közül az egyik a „háborús vagy népellenes eljárásokban a hivatali titoktartás felfüggesztésére, a másik a nyugatra távozott közjegyzők megbízásának visszavonására vonatkozik. Moszkva véleménye : Magyarország politikai életének megtisztulását jobb gazdasági helyzet követi A kooHeré Msiesitfalse arssetf 2&parfolom fejlődését Moszkva, március 22 Mihail Mihajlov, a moszkvai rádió munkatársa a keleteurópai demokráciáról szólva elmondotta, hogy az utóbbi időben különösen sokat támadták a kelet-európai államok berendezését. Azt állították, hogy ezekben az országokban nincs igazi demokrácia. Lengyelország borzalmas vérveszteség után most építi újjá államát és gazdasági életét. Jugoszlávia most támadt fel poraiból és indul el a maga útján anélkül, hogy erre bárkitől a nemzetközi reakciósoktól engedélyt kérne. Románia annak idején mélyen bennült ,a németbarátságban és a fasizmus erős volt még a felszabadulás utáni időkben is. Az igazi nagy változás csak 1945. március 1-án következett be, mikor Groza Péter helyes irányba kormányozta az ország hajóját. Bulgária talán a legkevesebbet szenvedett a háborútól és a felszabadulás után nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Magyarország a felszabadulás után a múlttal szakítva, határozottan és kifejezetten indult el a demokrácia útján. Természetesen ez a még meglévő belső reakciónak nem tetszik, de a nép tömegei és vezetői ezzel édeskeveset törődnek. Magyarország éppen, ezért remélheti, hogys a politikai normalizálódás után minden bizonnyal bekövetkezik a gazdasági normalizálódás is. A mai magyar kormány a négy nagy demokratikus párt koalíciójára épül és éppen ezért biztosítja majd 12 ország zavartalan fejlődését a jövőben.1 . dón felé vetik véreres, hályogos tekintetüket és alkoholizmustól rekedt hangjukon háborúról, válságról suttognak. Ezek a nyugatról visszacsörgedező hazafiyak, földjüket vesztett feudális jobbágytartók, íróasztalukat vesztett hatalmaskodó közhivatali személyiségek, most úgy hallgatják a londoni magyar híradást, mint két esztendővel ezelőtt az igazi hazafiak, demokrácia és a szabadság hívei. Csakhogy akkor börtön járt ezért be internálás. Csak annyit üzenünk e titkos fasisztáknak, a dicstelen nácizmus e méhenkívüli terheseinek . London nem nekik és nem hozzájuk szól, mint ahogy a demokráciának nem lehet szava a náci gyilkosokhoz. IS a vágyaik szerint hallgassák Londont, mert így fájdalmas csalódás éri őket s ezt érzékeny lelkük hogyan is viselné el? Tildy elnök nyilatkozata egy román lapban: Mindent el kell követnünk a két nemzet testvériségének kimélyítésére Bukarest, március 22 A Gazeta Sporturiolor című román sportújság hosszabb cikket közöl Tildy Zoltán köztársasági elnökről. A köztársasági elnök a román-magyar sportkapcsolatokról a következzőket mondta: " Meggyőződésem, hogy a sport segítségével még jobban ki tudjuk mélyíteni kapcsolatainkat romániai barátainkkal- Mint két jó szomszéd akarunk élni egymás mellett. A két nép fiatalságának meg kell egymást ismerni és meg kell egymást szeretni. Minden el kell követnünk, hogy kimélyítsük a két nemzet testvériségét. Ara 30.,660 pengő töl£I0. évfolyam - 68 szd.-n m Miskolc, 1946 március 23. szombat NÉPSZAVA A SZOCUI.BS V5 O K IRAT_A^_AJST »APU APA