Miskolczi Kath. Egyházi Tudósitó, 1914 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1914-01-15 / 1. szám

2 KATH. EGYHÁZI TUDÓSÍTÓ Mindezek elsőrangú és nagyfontosságú eszközei a rekatholizálás munkájának. Mindezen eszközöket meg kell ragadnunk bátran, szent lelkesedéssel, nyugalmat nem ismerő munkakedvvel, ha célt érni, ha előre menni akarunk. De van ezen eszközöknél még fontosabb eszköze is a reka­­tholizációnak s ez: a katholikus egyesületi élet, egyesületi tevékenység. Fontosabb azért, mert az egyesületi élet készíti elő az elméket és a sziveket a rekatholizáció egyéb eszközeinek be­fogadására. A kath. egyesületek napjainkban a katholicizmus nevelő intézetei, a katholicizmus jövő hadseregének előkészítő iskolái. Hiszen, mi haszna hangzanak el a legmagasztosabb intelmek templomaink szószékein, ha nem veszi azokat körül hívő nép serege ? Mi haszna tartjuk a legszebb beszédeket, ha a hallgatóság közt nem látjuk épen azokat, kiket meggyőzni óhajtanánk? Mit ér a kath. tudomány, a kath sajtó minden erőfeszítése, munkája, eredménye, ha annak termékei épen azokhoz nem találnak be utat, kiket fel­világosítani, meggyőzni, megtéríteni lenne a feladatunk? A kath. egyesületek minden erőszakosabb rázkódtatás nélkül, szinte észrevétlenül készítik elő mindezen eszközök befogadására az elméket és szíveket. Itt a mindennapi barátságos érintkezésben, hol a szavat nyomon követi a szó, gondolatot ébreszt a gondolat, ébresz­­tődik föl az érdeklődés, a figyelem, a kíváncsiság a kath. ügyek és érdekek iránt, irányzódik, módosul a gondolkodás, a felfogás Itt, hol úgyszólván kezébe adják a tagoknak a kath. sajtó és irodalom termékeit, ismertethetjük, szerettethetjük meg velük a kath. irodal­mat, tehetjük figyelmessé annak vívmányai, eredményei iránt. Itt, a játékszobákban, a kártyaasztaloknál, mulatság közben tehetjük figyel­messé a tagokat oly dolgok iránt, melyek meghallgatására nem jönnek el a templomokba, a hitközségi gyülekezetekbe. És épen ezért, mint külföldi hittestvéreink példája mutatja, a rekatholizáció mindenütt az egyesületi élet fellendülésével, felkarolá­sával vette kezdetét, ez volt alapja minden munkának, minden kezdeményezésnek. És épen ezért nálunk is, a­ki szíve mélyéből óhajtja, hogy Szent István, Szent László hazája továbbra is, ezen ezredéven át, az idők végezetének beláthatatlanságáig keresztény és magyar maradjon, annak fel kell karolnia, elő kell mozdítania a katholikus egyesületi életet, az egyesületi tevékenységet. És van-e magyar, ki nem óhajtaná ezt? A­ki szereti ezt az édes, drága magyar hazát, a­ki szívében élő hittel ragaszkodik a kereszthez, mely a megváltás, a civilizáció és a haladás jelvénye: az tartson velünk Abban a reményben, hogy kedves otthonunkban, a Katholikus Kör meghitt, barátságos hajlékában és a Kör által rendezett össze­jöveteleken az új év folyamán minél többen és minél gyakrabban találkozunk, összes ügybarátainknak kegyelemteljes boldog uj esz­tendőt kívánok. Egy kath. köri tag.

Next