Magyar Élet, 1939. november (1. évfolyam, 209-232. szám)
1939-11-03 / 209. szám
MAGYAR ÉLET [Előfizetési ára egy hónapra 2 pengő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, negyedévre 6 pengő. Postatakarék- KKR. POLITIKAI NAPILAP Rákóczi u. 7. Szerkesztőségi telefon 17-12, pénztári befizetési lap száma 15714 éjfél után 25 69. Kiadóhivall telefon 17-13. Miskolc, 1939. november 3. Szerda I. évfolyam, 209. szám Kiéleződött a finn-orosz helyzet , félbeszakadtak a tárgyalások Molotov moszkvai beszéde a német, finn és°török kérdésben Chamberlain heti nyilatkozata a helyzetről és a Molotov-beszédről Megszüntette Amerika a fegyverkiviteli tilalmat Moszkva, november 2 A legfőbb szovjet tanács ötödik rendkívüli ülésszakát kedden este nyitották meg a Kreml nagytermében. Az első szónok Molotov, a népbiztosok tanácsának elnöke s a külügyi népbiztosság vezetője volt, aki másfélórás beszédében többek között ezeket mondotta: A Szovjet és Németország kapcsolata — A világhelyzetet az utóbbi hónapokban három fontos tényező módosította: 1. Németországhoz való viszonyunk teljes átállítása, ami Európának e két legnagyobb állama között a maradandó barátság helyreállítására vezetett. 2. Lengyelország katonai megsemmisítése és a lengyel állam széthullása. 3. A háború folytatása egyrészről Németország, másrészről Anglia és Franciaország között. Szovjet-Oroszország viszonya Németországhoz alapjában megjavult. A gyakorlati együttműködést kiegészítette a német béketörekvéseknek orosz részről történő politikai támogatása. A Szovjet mély megértéssel kíséri Németország harcát a versaillesi rendszer ellen, mert véleménye szerint az erős Németország Európa békéjének mellőzhetetlen előfeltétele. A nyugati hatalmak kísérlete, hogy Németországot egy újabb ilyen rendszerbe kényszerítsék, veszélyes és a nyugati hatalmak számára is romlással végződhetik. A Szovjet céljai Finnországban — A balti államok úgyszólván a Szovjetunió keleti tengeri bejáratát alkották, a Szovjetnek tehát ezen a téren biztosítani kellett érdekeit. A segélynyújtási szerződésbe tisztán és határozottan belefoglalták a balti államok szuverenitásának sérthetetlenségét és azt az elvet, hogy az államok belső viszonyaiba nem történik beavatkozás. Molotov ezután áttért a szovjetorosz —finn viszony taglalására és azt fejtegette, hogy Moszkva számára ez a proléma nem csekélyebb jelentőségű, mint a Baltikum kérdése. A legjelentősebb orosz kikötővárosnak, Leningrádnak biztonsága függ a megoldástól. A Szovjetuniónak nincsenek sem Viborgra, sem az Aaland szigetekre vonatkozó aspirációi, nem akar nyomást gyakorolni sem Svédországra, sem Norvégiára, amint azt egyes híresztelések állítják. Eredetileg a balti államokkal kötött szerződéshez hasonló segélynyújtási egyezményt javasolt Moszkva Helsinkinek. Később a szovjet kormány javaslatait a finn tengeröböl néhány szigetének átadására, valamint arra korlátozta javaslatait, hogy Leningrádtól északra az országhatár pár tucat kilométerrel északabbra legyen, mint most. Cserébe Szovjet-Karélia területén kétszer akkora területet ajánlottak fel Finnországnak. Ezenfelül egy kis finn területet tengerészeti bázis céljára bérbe akar venni a Szovjet Finnországtól. Ugyanekkor Moszkva visszavonta az Aaland-szigetek megerősítése ellen többször kifejtett elvi kifogásait, csupán azt kötötte ki, hogy Finnország egymaga hajtsa végre az erődítési munkálatokat és Moszkva megígérte határerődeinek eltüntetését. — Tartani lehet tőle — fejezte be erre vonatkozó fejtegetéseit Molotov külügyi népbiztos —, hogy az erre vonatkozó szovjetorosz tervek elutasítása Finnországra komoly hátrányokkal járna. Az orosz-török viszony kiéleződése — A Szovjetuniónak — tért át új témára Molotov — eredetileg az volt a szándéka, hogy a Fekete-tengerre és a tengerszorosokra korlátozott segélynyújtási szerződést kössön Törökországgal. A Szovjet a német birodalommal szemben követett barátsági politikájának megfelelően azt javasolta Törökország a Fekete tenger parti államait kivéve, minden hatalom hadihajói elől zárja el a szorosokat. Törökország a nyugati hatalmak irányában már elvállalt kötelezettségeire hivatkozva, ezeket a javaslatokat elutasította, a lefolytatott eszmecsere mégis elősegítette a kölcsönös politikai álláspontok tisztázását. Törökország azzal, hogy a semlegességpolitika helyett inkább a nyugati hatalmak háborús politikájával kapcsolta össze sorsát, komoly döntést vállalt magára. Meg fog még mutatkozni, nem lesz-e később oka arra, hogy ezt a lépését megbánja. A Szovjet mindenesetre gondosan figyeli a feketetengeri veszélyövezetben az eseményeket és olyan politikát követ, amely megfelel a maga és a vele barátságban levő népek érdekeinek. Beszéde végén Molotov, miután megemlítette Japánnal folyó kereskedelmi tárgyalásokat, nyomatékosan rámutatott az angol dugáru rendelkezések ellen emelt szovjetorosz kifogások jelentőségére. Aggodalmakat és kételyeket hangoztatott az amerikai fegyverkiviteli tilalom megszüntetésével kapcsolatban. Ez az intézkedés a szovjet nézete szerint az európai háború kiéleződését és további kiterjedését idézheti fel. Molotov beszéde után a legfelsőbb szovjettanács vita nélkül olyan határozati javaslatot fogadott el, amely a kormány külpolitikáját helyesli. Rendezik a szovjet-japán kapcsolatokat Molotov beszédének egyik legérdekesebb része a szovjet—japán viszonyról tett kijelentés. Római diplomáciai körökben megjegyzik, hogy a Szovjet felajánlotta Japánnak a szovjet—japán kapcsolatok általános rendezését. Most már a további lépések Japántól függnek. (MTI) Tokai, november 2 Jól értesült tokiói körökben úgy tudják, hogy Japán és Oroszország a legközelebbi jövőben megbeszéléseket kezdeményez a közös függő kérdések tisztázására, így olaj- és szénkérdés, valamint a japán állampolgárokkal való bánásmód tárgyában. (MTI) Finnország Karinában kapna kárpótlásul területeket A Havas-iroda értesülése szerint Finnországot felszólították, fogadja el a legminimálisabb orosz követeléseket és ne engedje magát a szovjetellenes oldalról befolyásolni. A Szovjet által kívánt területek ellenében Karinában engednének át területeket Finnországnak. Finnország bizonyos tekintetben hajlandó tovább tárgyalni, de még mindig ellenzi azt, hogy a finn öböl északi bejáratánál Oroszország támpontokat létesítsen. Szovjetoroszország hír szerint lemondott arról, hogy kölcsönös segélynyújtást kössön Finnországgal. Oroszország ezenkívül nem hajlandó elismerni, hogy Finnország az északi államok csoportjához tartozik. (MTI) Félbeszakadtak a finnorosz tárgyalások Amsterdam, november 2 A Telegraf című lap helsinki jelentése szerint a finn-szovjet tárgyalásokat felfüggesztették. A csütörtökön Moszkvába érkezett finn kiküldöttek hiába próbálkoztak összeköttetésbe lépni a külügyi népbiztossággal. Azt felelték nekik, hogy Sztálint és Molotovot túlságosan lefoglalja a főtanács ülése és a mai nap folyamán nem lehet szó találkozásról. (MTI) A finnek visszautasítják Molotov javaslatait Róma, november 2 A Corierra della Sera helsinki tudósítása szerint Molotov beszéde nagy nyugtalanságot keltett a finn fővárosban A finn közvélemény visszautasítja Molotov javaslatait, mert az a határvonal, amelyet Molotov megjelölt, mélyen belenyúlik a finn állam területébe. Hír szerint a finn hadsereg köreiben teljes hajthatatlanságot mutatnak Moszkva javaslataival szemben. Kallio elnök állítólag hajlik a megegyezésre, de Mannerheim tábornagy, a finnek nemzeti hőse ellenez minden engedményt. (MTI) Ára: 8 fillér