Magyar Élet, 1941. február (3. évfolyam, 27-49. szám)

1941-02-15 / 38. szám

4 Csendőrdíszőrség a Várban A csendőrség megalapításának tegnapi, hatvanadik évfordulója alkalmával bevonultak őrseikre a portyázó csendőrök. A laktanyáju­kon országszerte nemzeti zászlót lengetett a szél, miközben egysze­rű, bensőséges ünneplés keretében hősi halottaikra és rendjük meg­alapítására emlékeztek a magyar csendőrök. Az alapítás hatvanadik jubileumi napján legfelsőbb elha­tározás folytán kakastollas, délceg, válogatott szálfalegények először őrizték Magyarország kormány­zójának udvarát. A magyar­­ nem­zet és Miskolc hazafias társadalma is őszinte szívvel kapcsolódott teg­nap a magyar csendőrségnek a mai idők szelleméhez szabott, egysze­rű, de annál bensőségesebb ünne­péhez s ezúttal minden külsőség nélkül, lélekben ünnepelt együtt a magyar csendőrökkel. Ünnepi istentiszteletek, szűkkörű házi ünnepség A miskolci csendőrkerület Ti­­zeshonvéd­ utcai laktanyájára már Nyomtatványok ízléses kivitelben jutányos áron Ludvig István könyvnyomdájában Rákóczi utca 18 Telefon: 25­ 60 MAGYAR ÉLET Szombat, 1941. február 15. Az idők szelleméhez illő keretek közt ünnepelte hatvanéves fennállását a miskolci csendőrség Vitéz Bátky József ezredes tartott megemlékezést a csendőrség hősi halottakról és az alapítás évfordulójáról . Miskolc, február H (n. g.) Hatvan éve volt pénte­ken, hogy kitaposott országutakon, járatlan ösvényeken elindultak a magyar falvak felé kakastollal dí­szített lövegű csendőrök. A csend­­őrség az eltelt hatvan esztendő alatt országszerte megnyerte a magyar­ság rokonszenvét, hiszen a magyar csendőr minden időben erőt, vé­delmet, biztonságot jelentett a leg­kisebb és legjobban eldugott fal­vak lakossága szemében. A ma­gyar csendőr hittel és fegyelem­mel szolgálta hazáját a béke évei­ben. Éber szeme vigyázott a falu és a vidék népének élet, vagyonbiz­tonságára. Ha úgy hozta a sors, hogy bűnösökre kellett lecsapni, kemény volt az ököl, de szeretettel tudott simogatni ez a kemény férfi­kéz, ha elhagyottat, elesettet kellett felemelni az országút porából, ha kenyeret, vizet, életet is kellet­t ad­ni az éhezőnek. A világégés idején, ha kellett életet, vért áldozott ezért a földért a magyar csendőr, de ugyanaz a magyar csendőrség elsőnek lépte a honvédektől lesza­kított trianoni sorompókat is. Bronzarcú, napbarnított kemény, magyar csendőrök forró éljenzése­ket arattak a Felvidékre, Kárpát­­aljára és legutóbb Erdélybe haza­térő honvédek nyomában. Korán reggel kitűzték a nemzeti lo­bogót. A tisztikar, az altisztek és a csendőriskola tagjai délelőtt a mi­norita templomban szentmisét hallgattak, a protestáns felekezet­­beliek pedig a Kossuth­ utcai temp­lomban vettek részt ünnepi isten­tiszteleten. A reggeli istentisztele­tek után a csendőrnappal kapcso­latos háziünnepség a laktanyában zajlott le. A csendőriskola énekkara a Hi­szekegyet adta elő, majd vitéz Bátky József ezredes, csendőrke­rületi parancsnok méltatta a csend­őrnap jelentőségét. Utalt arra, hogy a mai különleges viszonyok között nincs helye nagyszabású, díszes ünnepségnek s a csendőrség országszerte szűk körben emlék­szik alapításának hatvanadik év­fordulójára és hősi halottaira, akik a világháborúban, vagy a magyar társadalom közbiztonságának megvédése közben áldozták fel éle­tüket. A megemlékezés után vitéz Bát­­ky József ezredes kiosztotta az egyes csendőrök között a jutalma­kat és dicsérő okiratokat. Az ün­nepség további részében Kléri Já­nos csendőr szavalta el Hieronimy Lajos ny. csendőralezredes „Csend­őrfohász“ című költeményét. A háziünnepség a Himnusz eléneklé­­sével fejeződött be. Egyszerű közebédet tartott a tisztikar és a legénység A délelőtti ünnepség után a csendőrlegénység és az altisztikar a laktanya közétkezési termében feljavított ebéden vett részt és itt a csendőrtisztikar is képviseltette magát. Délutánra szolgálatmentes­séget és kimenőt kapott a legény­ség. A csendőrtisztikar­ Miskolcon ál­lomásozó tagjai, valamint a nyug­állományúak közül is többen a Ko­rona szálló külön termében gyűl­tek össze, ahol szintén egyszerű ke­retek között ebéd volt. A közebéden vitéz Bátky József ezredes mondott néhány szavas pohárköszöntőt az ország kormányzójára. Hasonló bensőséges és egyszerű megemlékezést tartottak a csend­őrök a miskolci csendőrkerület va­lamennyi őrsén. Délután pedig Pin­­czés Zoltán ezredes tartott rádió­­előadást az alapításának hatvana­dik évfordulóját ünneplő csendőr­ségről. Hacker Ervin dr. előadása a börtönügyről a joggyakorlók tanfolyamán , Miskolc, február 14 A bírói és ügyvédi joggyakorla­ton levő tanfolyami hallgatók szá­mára „A bortörvény jövő alakulá­sa“ címen dr. Hacker Ervin jog­­akadémiai tanár, egyetemi m. ta­nár vetített képekkel igen érdekes és tanulságos előadást s tartott a Jogakadémia nagytermében. Az előadáson megjelentek Ruszinkó Zsigmond dr. törvényszéki úrnők, Kiss Pál Ferenc dr. és Balczer Je­nő dr. tanácselnökök és Bóka Papp Ernő dr. kir. törvényszéki bíró, az ügyvédi kar részéről pedig Putno­­ki Béla dr. ügyvéd, jogakadémiai m. tanár, e tanfolyam kamarai központi vezetője. Hacker Ervin dr. professzort elő­ adás előtt Putnoky Béla dr. üdvö­zölte keresetlen meleg szavakkal. Majd Hacker Ervin dr. professzor tartotta meg csaknem másfél órai időre terjedő nagyszabású szakelő­adását, a föld különböző helyeiről beszerzett vetített képekkel il­lusztrálva. Néhány a javításra vonatkozó kriminálsstaitisztikai adat feltárása után bemutatta a mai legfontosabb letartóztatási intézeteket, amelyek közt szinte minta állam Németal­föld a maga körrendszerével, Svájc, Lensburg, Regensdorf, a berlini Moabit csillagrendszerei­vel,­­­ Japán, Osaka, Kosuye in­tézeteit. Majd az 1935-iki nemzet­közi kongresszuson felavatott Brandenburgi legmodernebb inté­ MÁVAUT MÁVAUT Autóbusz menetrend Érvényes 1940 december 15-től Indul: a Horthy Miklós térről Lillafüredre ind. 1030 1745® Polgárra______„ 750______ 1415* 1515 22tsf Debrecenbe „ 750 1515 Hevesre_____„ 1335 Mezőkövesdre „ 750* 1335 Rudabányára „ 14°5*______1915­___________________ Kukacára „ 1350* Igiu-i G­agy bátorra 1726* 1910* Szikszóra „ 1350* 1720* Igio-i-Putnokra____„ 1405 Aggtelekre „ 1405 * Csak szombat, vasár- és ünnepnap közlekedik. * Csak hétköznapokon közlekedik­­ Csak vasár- és ünnepnapokon közlekedik MÁVAUT kirendeltség MISKOLC gömöri p. u. Telefon 20:47 zetről emlékezett meg, mely Ber­linhez és Plauer tóhoz való közel­sége miatt mint a vegyesépítési rendszer egyik legmodernebb és legkiválóbb alkotása vezet e nem­ben. Az itt összegyűjtött nagyváro­si söpredék elem természetesen in­dokolttá teszi a legszigorúbb őri­zetet, gépfegyverek céljára szolgá­ló lőrések alkalmazását (még a fegyház templomában is) s megta­láljuk itt a minden elképzelhető technikai berendezést, széles folyo­sókat, nagy méreteket különösen a műhelyek kiképzésénél. Foglalko­zott ezután a Plauer Hof gazdasá­gi berendezésével is. Mindez szer­fölött drága, de miután az itt őr­­zöttek legnagyobb része visszaeső, itt már a kontágium veszélye nem igen fenyeget s így az ellene való behatóbb védekezés is feleslegessé válik. Rátért ezután a deportáció kér­désére, amely valamikor számotte­vő szerepet játszott a szabadság­­vesztés büntetések végrehajtásánál azonban kihajló intézménnyé vált, mert rájöttek, hogy nem humánus, főleg idegen gyarmati k­límák alatt valóságos lassú kivégzés (Guyan­­na, ördög sziget, — „a vér nélküli guillotin­“). Azonkívül drága is, (elszállítás, ellenőrzés költségei) cask hosszú időre való ez esetben sem mindig javító hatású s a ta­pasztalatok szerint a kolóniák la­kossági utánpótlására sokszor ká­ros, mert idővel degenerálások tü­neteit is mutatja. Lassan felújult javított formá­ban Olaszország ma inkább az ergastoló felé fordul (pld. Nisida), de másfelé is ez a helyzet, mert a deportáció ismérvei idővel módo­sultak rövidebb időtartamra, azo­nos klíma és biztonságos őrizet mellett, ahol szökés eshetőségeire készen tengerparti vidékeken még­­a cápáktól való félelem is száml­­ázsba jő s így ma már többé ke­­vésbbé csaknem mindenü­tt szakí­tanak a régebbi deportációk em­bertelen hagyományaival. Pinos, Ushuaia (Argentina) Alcatras s ál­talában olyan államok, amelyek tengeren fekvő szigetek felett ren­delkeznek, e vonatkozásban két­ségtelenül előnyben vannak. A né­metek ma Hahneferland szigeten létesítettek hasonló intézményt hoz az Elba sodra s az annyira veszé­lyes sástenyészet, mely radikálisan útját állja a súlyos elitéltek szöké­sének segítségére van az őrizetnél az emberi éberségnek s ki tudja, idővel mi magyarok is, valamely aldunai szigeten nem léphetünk­ ezeknek a korszerű börtönügyi re­formoknak a nyomába. Hacker Ervin dr. professzor ér­dekfeszítő előadását hallgatósága mindvégig kitartó figyelemmel kí­­sérte, befejezésekor nagy tetszés­sel és lelkesedéssel honorálta s vé­gül a kitűnő professzornak Ruszin­kó Zsigmond dr. kir. törv. elnök mondott őszinte és bensőséges kö­szönetet a rendkívül tanulságos szakelőadásért. ­ A MANSZ postás szakcsoportja február 15-én, szombaton este 9 órai kezdettel a Szent Imre Otthonban jó­tékonycélú műsoros táncos estélyt rendez. A műsor keretében D. Keresz­­tessy Erzsébet is szerepel.. Ez alka­lommal mutatkozik be a MANSZ pos­táscsoport műkedvelő gárdája kormoly és víg számokkal. Kötelező műsor­­megváltás 80 fillér, háromtagú család részére 2 pengő. Műsorigénylés a fő­­posta főnöki irodájában és az estély kezdete előtt a Szent Imre Otthonban (Deák­ tér 12. szám alatt). 1

Next