Magyar Élet, 1942. február (4. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-01 / 26. szám

február – MAGYAR ÉLET dossy László miniszterelnök nagy beszédet mondott az ország védelmi háborújáról .Erre a nemzetre a cselekvés időszaka következik. Budapest, január 31 A Magyar Élet Pártja pénteken este ította ez évben első pártértekezletét, mely iránt rendkívül nagy érdeklődés elvánult meg. A pártértekezleten sztvett Bárdossy László miniszter­nek és külügyminiszter, Tasnádi Nagy­ndrás, a képviselőház elnöke, vitéz Kresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­­t, Hóman Bálint vallás- és közoktá­­sügyi miniszter, Reményi-Schneller a jós pénzügyminiszter, vitéz Barth K­ároly honvédelmi miniszter, Varga­ózsef iparügyi miniszter, Radocsa L­ászló igazságügyminiszter, Bánffy Dá­­vel báró földművelésügyi miniszter és Győrffy-Bengyel Sándor közellátási minszter. Vitéz Lukács Béla országos elnök ,ki meleg szavakkal köszöntötte Bár­­ossy László miniszterelnököt, a párt ezérét abból az alkalomból, hogy a­árt ebben az évben most tartja első­rtekezletét. Viszaemlékezve az elmúlt sztendőre ,hangsúlyozta, hogy a törté­nlem lesz hivatott méltatója annak n­ehéz és eredményes munkának, ame­­yet Bárdossy László előbb mint kül­­ügyminiszter, majd mint miniszterelnök­ddig végzett s amely Magyarország helyzetét a Dunamedencében megerő­ltette. Az országos pártelnök szavait hoss­­zantartó, tüntető lelkes tapssal kísér­ik a párt tagjai. A miniszterelnök beszéde Bárdossy Ulászló miniszterelnök szó­­­lt, fel ezután. Mindenekelőtt köszöne­tet p­ondott vitéz Lukács Bélának hozzá intézett szavaira. Körülbelül egy évvel ezelőtt — mondotta a miniszterelnök —, amikor bekerültem a magyar politikai életbe, még nem jutottam veletek ilyen köz­vetlen kapcsolatba, mert hiszen, mint külügyminiszternek, nem igen volt mó­dom a párt életében résztvenni. A vele­­tek való közvetlen kapcsolatom három hónappal későbben kezdődött, akkor, amikor feledhetetlen elődöm tragikus távozása után a sors engem állított az 5 helyére. Viszaemlékezem arra a nap­ra, amikor először állottam előttetek és azt mondottam nektek: ti vagytok az élő kapcsolat a magyar nép és a kor­mányzat között. Ma is tulajdonképpen ebben a minőségetekben szólok hozzád tok olyan kérdésben, amely a magyar­ság egyetemes érdekeit érinti. Nagy elhatározások előtt — Vitéz Lukács Béla emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban előkelő kül­­földi személyiségek látogattak el hoz­zánk, s igen helyesen rámutatott arra is, hogy ezek a látogatások beszédes bizonyítékai annak a megbecsülésnek, amelyet a magyar állam és a nemzet teljesítményei iránt Berlinben és Rómá­ban egyaránt éreznek és kifejezésre juttatnak.­­ E látogatások során alkalom ada­tott arra, hogy átbeszéljük mindazokat a kérdéseket, amelyek bennünket is ér­dekelnek, s amelyek a közeljövőben bennünket is nagy elhatározások elé állítanak. Tudjátok, hogy mire gondolok. Európa — mert egész Európáról van szó — nagy és sorsdöntő küzdelemben ál a bolsevizmussal, olyan küzdelemben, amelynek eldöntén fordul meg egész Európa s az itt élő népek sorsa. Ennek tudata kell, hogy átjárja népünk min­den egyes tagját, s kell, hogy ez tuda­tossá váljék valamennyiünkben! — Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mai háború a történelemben példát­lanul álló valóságos világháború. Az 1914—18-as háború a szó igazi értelmé­ben nem volt világháború, mert noha a világ sok népe vett részt benne, valójá­ban mégis csak az európai hatalmi kér­dések eldöntéséért folyt és ennek sze­rencsétlen, igazságtalan és nagyon is ideiglenes rendezésével ért véget. Éppen ezért már méhében hordozta a mai, a szó igazi értelmében vett világháborút­, s ezzel felszabadította azt a roppant veszélyt, amit a Szovjet Európa szá­mára jelent. Védelmi háború otthonunk oltalmáért Ezzel a veszedelemmel szemben min­den európai népnek sorompóba kell áll­nia. A német nemzet mellett, amely ennek a­­küzdelemnek oroszlánrészét vállalja, miránk magyarokra is komoly feladat vár. A magyarság, amely ezer évvel ezelőtt véráldozattal harcolta ki helyét ezen a földön, amelyet minden áldozat árán megvédeni és megtartani kész, nem lehet tétlen nézője Európa sorsa eldöntésének. — Ebben a küzdelemben, nekünk is ott van a helyünk, mert az elkövetkező idő minden öntudatos európai népet az elé a feladat elé állít, hogy a bolseviz­­mus veszélyével mielőbb véglegesen le­számoljon. Védelmi háború ez, a magunk védelmi háborúja, nemzetünk, ottho­nunk, családi tűzhelyünk, templomaink oltalmáért és azért, hogy magyarokként élhessünk itt újabb ezer éven át. Ad­junk hálát az Istennek, hogy az ország határaitól több mint ezernégyszáz kilo­méterre vívhatjuk ezt a védelmi har­cunkat.­­ Valaki azt mondotta, hogy az emberek és emberek között a tettekben és cselekedetekben könnyebb megterem­teni az egységet, mint a gondolatok­ban. Ez csakugyan így van. Erre a nemzetre a cselekvés időszaka követ­kezik, s nekem meggyőződésem, hogy a cselekvés időszakában, mint a nemzet életének minden sorsdöntő fordulatá­ban, egységben fog összecsendülni a magyar szív a magyar szívvel, a ma­gyar lélek a magyar lélekkel. A miniszterelnök szavait szűnni nem akaró lelkes taps követte. Az értekezlet vitéz Lukács Béla zárószavaival ért véget. Női gumi hócipők (süllőid­) férfi és női gumi sírcipők ismét kaphatók Pigaynál Széchenyi­ u. 33. Grand sorok „Füstnapot“ rendeznek a miskolci leventék honvédeink részére Leventéink a harctereken küzdő honvédeink részére február 8-án „Füstnapot” rendeznek. Magyar embernek nem jelent semmi áldo­zatot, ha egy napi cigarettáját a nemes célra odaadja, az ú­teste­ken felállított urnákba elhelyezi. Minden egyes cigaretta egy-egy jóleső üzenet, dicsőséges honvé­­deinkkel való bensőséges együtt­érzés szimbóluma. Ne zárkózzunk el, mindnyájan vegyük ki részünket a nemes gyűjtésből. A HITLER-BESZÉD VISSZHANGJA Berlin, január 31 A Német Távirati Iroda jelenti Budapestről: A Führer beszéde a magyar közvéleményre rendkívül mély hatást tett. Budapesti politi­kai körökben különösen kiemelik a beszédből a Führer rendíthetet­len hí­rt a győzelemben, amely Európát, sőt az egész világot vég­kép megszabadítja a bolsevik a mételytől. Ugyanezekben a kö­rökben kiemelik még a beszédnek azt a részét, amelyben a Führer elismeréssel adózott a német véd­erővel vállvetve harcoló szövetsé­ges csapatoknak, továbbá azt a megállapítását, hogy a mostani háború egész Európa háborúja. RÓMA: Az olasz közvélemény különle­ges figyelemmel hallgatta Hitler vezér és kancellár pénteki beszé­dének öt pontját­. Ez az öt pont a következő: : 1. A Führer­­történelmi párhu­­zamot vont Olaszország és Né­metország között, amelyek nem­zeti felemelkedésük és legutóbbi gazdasági és szociális forradal­muk folyamán párhuzamos uta­kon haladtak. Olaszország és Né­ 3 Női divatszövet.........................8'59 „ Férfi munkás öltönyre keki kepper.......................................6'71 „ Ing zefir.......................................4­68 „ 100 széles cérna damasz . . 9'28 „ Férfi nadrágszövet . . . . . 5'98 „ Tennisz flanell.........................4­20 „ G. F B. harisnya .... 3‘30 „ Gyapjú női zokni .... 3 75 ., „ férfi . . . . . . 3 95 „ Sötétkék pullover hosszú új­jal „Nob­oc“.......................14.69 „ Sötétkék duftin öltönyök minden számban 6-os 36,35 P-től ÉVA divatházbao Széchenyi­ utca 66. Takarékosság metország, amelyek átmenetileg külön utakon jártak, találkozott a két forradalom vágányán, ame­lyek hasonló okokból törtek ki, hasonló ellenségeken győzelmes­­kedtek, majd nemzetközi­­téren is­ közös ellenséggel kerültek szem­be. Az olasz nemzet érzi, hogy a két nép nem csupán együtthalad­­hat, tökéletes összhangban, egy­más oldalán, hanem hogy köl­csönösen hasznára vannak egy­másnak, mert vonásaik a leg­nagyszerűbb emberi értékek sík­ján kiegészítik egymást. 2. A Führernek a két forrada­lom mély népi szellemére tett utalását a fasiszta Olaszországban nagyra értékelik. Az a bizalom, amellyel a Führer a német töme­gek iránt viseltetik, ugyanaz, mint a Duce hite az olasz néptö­megekben. 3. A Führer beszédének egy másik részlete, amely mély visz­­hangot keltett az olasz lélekben, a két hadsereg, a haditengerészet, légi­erő baj­társiasságára való utalás volt, megemlítése annak, hogy a legszorosabban harcolnak együtt Észak-Afrikában és Szov­­j­etoroszországban. 4. Az a csodálat, amelyet a Führer a német hadsereg iránt kifejezett, teljes mértékben áthat­ja az olasz népet is, amely nagy­­ra értékeli a Német Birodalom fegyveres erőit egész félelmetes hatalmukban, nem csupán rop­pant tömegük és ennek az óriási háborús gépezetnek bámulatra­­méltó működése miat­t, hanem amiatt is, mert a német katona egyesíti magában a harci tehetsé­get, a szívósságot és hősiességet. 5. A Führernek a hármas egyezmény végső győzelmébe ve­tett feltétlen hite­l ugyanaz, am­ely az olasz fegyveres erőt minden arcvonalon kötelessége teljesíté­sére ösztönzi és amely az­ egész olasz nemzetet vezérli fegyelme­­zetségében, lelkességében, a‘ totá­lis háború kemény szükségleteinek elviselésében. (MTI) TOKIÓ: A japán rádió is á­tvette Hitler vezér beszédének közvetítését. A r­ádió később közölte, hogy a be­széd igen nagy figyelmet keltett hivatalos tokiói körökben. Külö­nösen Hitlernek azokat a szavait fogadják nagy örömmel, amelyek a­ japán nemzetet, a valamennyi harctéren elért japáni sikereket és a most folyó háborúban elért japáni sikereket és a most folyó háborúban történt japáni beavat­kozási jelentőségét méltatták.­­ (NST) — A keresztény ipart és kereske­delmet pártolod, ha előfizetsz a „Ma­gyar Élet“-re és barátokat szerel a „Magyar Élet“-nek.

Next