Magyar Élet, 1942. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-21 / 163. szám

4 Már Kleopátra idejében 600.000 lakosa volt Gyors előretörését mindenek előtt földrajzi fekvésének köszönhette. Kikötője az Európát Ázsiával és Afrikával összekötő tengeri utak metszőpontjában fekszik. Lakóinak száma Kleopatra idejében — ugyanennyi rabszolgát nem is számítva — 300.000-re rúgott. Mint minden hirtelen nőtt modern város, teljesen szabályosan épült. Széles utcái pontos derékszögben metszették egymást. T-alakban kiképzett centrumát" hosszú móló kötötte össze Pharos szigetével, melynek 122 méter magas világítótornya az ókor hét világcsoda néven emlegetett hírességeinek egyike volt. A Ptolemeusok pompás palotáján kívül a fényes középületek egész, sorával dicsekedhetett. Könyvtára most is díszére válhatnék bármely modern világvárosnak. Hétszázezer papirusztekercsével az ókor messze kiemelkedően legnagyobb tudományos gyüteménye volt, de 42.800 tekercsével a „Serapeum”, Jupiter Serapis templomának könyvtára is felbecsülhetetlen értéket tartalmazott. Julius Cézár Alexandriában A tudomány és művészet e két szentélyének kincseiből sajnos jóformán semmi sem maradt az utókorra. A háborúk, véletlen tűzvészek, és nem utolsó sorban a vallási türelmetlenség minden kincsüket elpusztította. A múzeum és könyvtár legnagyobb része Julius Cézár győzelmes hadjárata alatt pusztult el Kr. e. 47-ben, a maradék Aurelianus császár uralkodása alatt Krisztus után 270- ben. A Serapeum könyvtárának sorsáról nem maradt fenn megbízható tudósítás. Egyesek szerint 391-ben keresztények gyújtották fel, hogy a pogány tudomány utolsó maradékait is kiirtsák, mások szerint 641-ben az arab hódítók pusztították el. Akármelyik vélemény legyen is igaz, az mindenesetre tény, hogy attól kezdve, amikor megszűnt a MAGYAR ÉLET Kedd, 1942. évi július hó 21. Alexandria, a 2200 éves világváros Hatvan esztendővel ezelőtt, 1882. júniusában történt. Mint annyiszor a XIX. század folyamán, Egyiptom az egész világ érdeklődésének középpontjába került. Arabi pasa, az egyiptomi függetlenségi mozgalom élén nyílt felkelésben Törökország és az európai befolyás ellen fordult. Sir Beauchamp Seymour, az Alexandria előtt horgonyzó egyesült angol-francia hajóhad parancsnoka július 10-én ultimátummal válaszolt és a tagadó válasz átvétele után 11-én megkezdte a város lövetését. Majd augusztusban angol csapatokat szállított partra és egészen birtokába vette Egyiptomot. Ebben az időben Alexandria volt Egyiptom legfontosabb városa, a főváros szerepét, melyet Krisztus születése előtt 331 óta, amikor Nagy Sándor megalapította, két évezreden át meg tudott őrizni, még csak 19 éve, 1863-ban engedte át Kairónak. Alapítója halála után a Ptolemeusok székhelye lett és uralmuk alatt az ókor egyik leghatalmagazdasági és egyben Róma és Antiochia után legfényesebb kulturális központjává fejlődött. pogány tudomány központja lenni, a keresztény theológia szolgálatában töltötte be ugyanazt a szerepet, míg soha vissza nem térő kulturális fénykorának az arab hódítás végkép véget nem vetett. A modern Alexandria Ma Alexandriának, éppen úgy, mint Kleopatra idejében 600.000 lakosa van és a Földközi tenger legfontosabb kikötői közé számít. A két virágzási időt azonban a jelentéktelenség hosszú évszázadai választják el egymástól. Az Afrika körül Indiába vezető tengeri út felfedezése után a nemzetközi kereskedelem a fáradságos szárazföldi út helyett a tengert választotta és a forgalomból kiesett metropolis lakossága 798-ig, amikor egyiptomi expedíciója s során Napóleon elfoglalta, már 6000 főre zsugorodott össze. Egykori jelentőségét ismét csak az indiai tengeri útvonal, a Szuezi csatorna adta vissza. Míg a Szuezi csatorna és Egyiptom átmenő forgalmának Port,Said ,a központja, a Nilusi parti ország kivitelének 98, ésbevitelének 82 százaléka Alexandrián keresztül bonyolódik le. 1939-ben Egyiptom behozatala 34.023.000, kivitele pedig 32 millió 704 ezer egyiptomi fontra rúgott. Kikötőjét 1937-ben 2497 hajó kereste fel, öt millió 686.239 tonna tartalommal. Főutcája forgalomban és fényben vetekedett a párisi Rue de la Paix vel, vagy a londoni Bond Streettel, környékén pedig bazár bazár hátán, hamisíttatlan keleti tarkaság nyüzsgött. Ez volt Alexandria béke idején és kisssé megkopott, szinten még a háború első két évében is. Ma azonban az üzleti negyed lázas zsibongása már régen elnémult és az ágyúdörgés tompa moraja vette át a szót. K—y L—a Újra lehet jelentkezni véradásra A Magyar Vöröskereszt véradó központja közli, hogy ismét lehet jelentkezni véradónak, minden kedden délután 3/4 4-5 óra között az Országos Közegészségügyi Intézetnél (d. Farkas Jenő utca 8. sz.) dr. Parragh János főorvosnál. Az alkalmasak csütörtöki napokra kapják behívójukat. A véradók jelvényt és egy heti külön élelmiszerutalványt kapnak. A Vöröskereszt Bajtársi Szolgálata: Vámosy János szkv kéri szüleit Miskolcon, hogy " kishúga egészségi állapotáról azonnal értesítsék. Régen nem kapott levelet és nyugtalan. Kéri, hogy írjanak. Mindnyájukat csókolja. 292/11 tábori posttaszámról levelezők megnyugtatják itthoni szeretteiket, hogy valamennyien egészségesek. Krasznay László értesíti édesanyját és menyasszonyát Diósgyőrvasgyában, hogy július 22-én szabadságra megy. Kéri, hogy levelet és csomagot már ne küldjenek. Szeretettel csókolja. Urbán Gyula szeretettel köszönti feleségét Miskolcon. Névnapja alkalmával minden jót kíván és kéri a jó Istent, hogy sokáig éltesse. Jól van és mindnyájukat szeretettel csókolja. Bajdik József szeretettel köszönti feleségét Rudabányán. Hála Istennek egészséges és nincs semmi baja. Ha kislánya jól viselkedik, meg fogja kapni az ígért hajasbabát. Nyilas István köszönti hozzátartozóit Miskolcon. Egészséges, nincs semmi baja. Kéri, hogy egyelőre ne küldjenek levelet. Fiainak üzeni, hogy legyenek mindig jók és fogadjanak szót anyukának. Mindnyájukat szeretettel csókolja. Vall a szovjet kémnő... Berlin, július 20 (MTI) Egy német fogságba esett bolsevista ügynöknő a következőket mondta el: Midőn a német csapatok helységünk felé közeledtek, a bolsevisták kifosztottak minden házat, a férfi lakosságot pedig elhurcolták. Én magam azt a megbízatást kaptam, hogy a német vonalak mögött kémkedjem és a polgári lakosságot rombolásokra vigyem rá. Azzal fenyegettek meg, hogy ha nem vállalom a megbízatást, agyonlövik férjemet, akit a bolsevisták magukkal vittek. A legtöbb bolsevista ügynököt azzal kényszerítik rá erre a veszélyes szolgálatra, hogy hozzátartozóikat túszként elhurcolják és ha árulás bűnébe esnek kivégzik őket. Minthogy férjem megszököt, nyugodtan beszélhetek, nem kell félnem attól, hogy a bolsevisták megölik. (MTI) tfogyár Testvéri Vásárlásaidnál — küsön célunk érdekében — hivatkozz a Niloflvor Etefem A jog, a kard és a munka apotheózisa a budapesti Szent István-ünnepségeken és Nemzetközi Vásáron Régen volt Budapestnek olyan nagyszabású propagandaeseménye, mint amilyennek a Nemzetközi Vásárral egy időre eső budapesti Szent István-hét ígérkezik. Az ünnepségekben a történelmi múltat, szent hagyományainkat a budavári Szent Jobb-körmenet képviseli. A Szépművészeti Múzeumban kiállítják az ezeréves „Szent Korona” hűzását. Körülötte üveg alatt a magyar alkotmány, a magyar nemzeti szabadság legfontosabb jogalkotásai az Arany Bullától a kormányzóhelyettest választó törvényig, mindmegannyi bizonyítéka annak az egyenes útnak, melyen a nemzet szabadságának védelmében törvényeiben, jogalkotásaiban ezer éve jár. A Szépművészeti Múzeum termeiben történelmi képtárat állítanak ki. — Szemben, a Műcsarnokban, „Az ezeréves magyar kard” néven ezer év magyar hőseinek harca elevenedik meg a Hadimúzeum és a Vitézek Zrinyi-tagozata kincseinek bemutatásában. A két kiállítás között a középpont: a Névtelen Katona sírja. A sírnál díszőrség és megújuló tisztelgő ünnepségek bizonyítják, hogy a nemzet nem felejti el hősi halált halt fiait. Nem messze e nagy nemzeti demonstrációtól, a Városliget legszebb részén, a magyar ipar a ma erejét, a jövő jólét-igéretét mutatja be példát adva minden magyar termelőnek és fogyasztónak, hogyan lehet alkalmazkodni a mához a szebb holnap érdekében. 50 000 új rádió kerül forgalomba Rádiógyáraink az elmúlt évben számban és minőségben egyformán fokozódó arányban látták el a hazai piacot új készülékekkel, sőt a fejlődő gyártási lehetőségek mellett jelentős exportot is lebonyolítottak. A gyártott és piacra került készülékek száma a múlt évben elérte a 80 ezer darabot. E nagy teljesítményt a háborús anyaggazdálkodás miatt már akkor is egyre nehezebb körülmények között tudták csak felmutatni. Az 1942—43. évi rádiószükségletet az eddigiekkel szemben már csak némileg csökkentett mértékben lehet majd kielégíteni. Az új szezonban előreláthatóan mindössze 50 ezer darab új készülék kerül ki a gyárakból. A közönség megnyugtatására azonban közük a gyárak, hogy még ily csökkentett gyártási lehetőség mellett sem kell hiánytól tartani, mert még a tavalyi készítményekből is maradt vissza bizonyos eladatlan mennyiség. Hogy milyen újításokat hoz az idén a rádiógyártás, azt a gyárak ma még titokban tartják. Annyit azonban már most is meg lehet állapítani, hogy főleg anyagkímélési szempontból a gyártás inkább a tömegfogyasztásnak megfelelő olcsóbb és kisebb készülékek piacra hozására törekszik. A nagyméretű, úgynevezett világvevő készülékek száma az idén aránylag igen csekély lesz. A rádióellátás szempontjából érdekes jelenség, hogy a zsidótörvény végrehajtása nyomán a rádiókereskedéssel foglalkozó üzletek száma legújabban majdnem megkétszereződött.