Magyar Élet, 1943. május (5. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-23 / 116. szám

8 szokatlan és újszerű.­­Nem foglalko­zik nagyszabású hadieseményekké­ és nem keresi a hatást a háború borzalmainak leírásával. Az olvasó Almásyval együ­tt éli az afrikai harctér katonáinak életét. A szerző kiváló ni', gl­ ’■yelőképessége, jóízű humora és Afrika iránti nagy szere­te­te mellett egyéni szerénysége és mélységes emberi megértése tükrö­ződik naplója minden sorából. A háborús könyvek között ez az afri­kai napló mindenkor különleges he­lyet fog elfoglalni. Stádium kiadás. MAGYAR ÉLET Wmmmm A feketepiac mögött fekete lélek dolgozik A minap, a tapolcai autóbuszon, két háziasszony meghitt b beszélge­­tésének lehettem önkénytelen hall­gatója. Az egyik, hazulról jőve, el­mondja, hogy éppen tegnap este volt nála a „házi kofája“ s 18 pen­gőt fizetett ki neki egy kilogramm vajért, két liter tejfölt pedig nyolc pengőért vásárolt. — Borzasztóak ezek a fekete árak — mondja, — mégis örülök, hogy rendszeresen megkapom. A másik — úgy láttam piacról jöhetett — kesernyés ízzel, mint akinek pénztárcájából kifogyott a pénz, — erősítve háziasszonytársa piaci helyzetjelentését, arról szá­molt be, hogy alig tudott „magán­kézből“ fél kilogramm zsírnak való szalonnát. Tíz pengőt adtam érte, súgta halk hangon, hogy mi is, az ismeretlen szomszédok, meghall­juk. Úgy ítéltem, mindketten közép­­osztálybeli úriasszonyok voltak, gyermekekkel s körülbelül havi 3—400 fixxel. Még aznap a hejőcsabai mész­­gyárban volt dolgom. Várakozási időm alatt a szóbeszédbe elegyed­tem százötven-kétszáz kilo meszet talicskázó, verejtéket hullató mun­­kásemberekkel. Nehéz munka ez —­ mond­ják — s mindössze hét-nyolc­ pen­gőt tudunk megkeresni naponként. Elég volna szűkösen, ha lisztért három pengőt nem kellene kiadni, feketén, kilonkint. Kilenced ma­gammal sok ennivalóra van szük­ségünk. • Eszembe jut egy ismerősöm, aki dicsekedéssel mondotta, hogy egy darab Caola szappanért tizenhét p­­ngőt adott, „de fő, hogy kapott.“ Munkahelyen, villamoson, utcán, társaságban, vagy otthon nem tud ten-nyomon ne hallaná a fekete az ember megfordulni, hogy lép­­piac borzalmas­ árfolyamait. A külső front átütőképessége a belső front elejétől függ Sokáig mehet-e ez így? ötlik fel az ország sorsán tépelődő em- 11 bel- agyában a kérdés. Komoly és súlyos következmények nélkül bi­zony nem! A külső front csak akkor kép­visel átütő erőt, ha a mögötte levő­ belső front rendíthetetlen, biztos és ellenálló. Az ország határain kí­vül felállott arcvonal mindenkori győzelme és a siker esélye függvé­nye az országhatárokon belüli élet erejének és súlyának. Pillanatnyilag és látszólag úgy tűnik fel, mintha a fekete piac egyetlen mentsváraként, különle­ges lehetőségként adatott volna azért, hogy a hivatalos ellátáson felüli adag- és rész általa megsze­rezhető legyen. Behízelgő arra gondolni, hogy van lehetőség fe­hér kenyérre friss vajat felkenni, dupla cukros fekete kávét fogyasz­tani és tetézett tányérral túróscsu­­szát lakmározni. A kellemes élve­zeten és önkielégültségen kívül van ennek egy etikai és egy politi­kai vonatkozása is. A morális oldala­z, hogy amíg embertársam mellettem, szimpla adaggal és háborús koszttal a vártát, végzi munkáját, teljesíti hivatását — zúgolódás nélkül —, addig­ nem lehet semmiféle jogcí­mem, még ha nagyobbétkű, válo­­gatósabb gyomrú ember vagyok is, hogy előttem több és finomabb legyen a falat. A pénz nem szolgálhatja azt a célt, hogy vele a különbözősége­ket, az ellentéteket, és a távolsá­gokat mélyítsem,­vagy még inkább kiélezzem. Jó erre gondolni, kodi­fikált törvény és kormányrendelet hiányában is, mert súlyosabb és hatalmasabb lehet az élet rendjé­nek és igazságának törvénye és rendelkezése. A másik oldala ennek a kérdés­nek egészen könnyen felismerhető és leleplezhető politikum. Gyökere abból táplálkozik, hogy minél in­kább felétetni egy nemzetet, gyom­rán keresztül koldusbotra juttatni eg­y népet, annál könnyebb legyen a végén vele a leszámolás és vég­leges elintézés. Amit fegyverek vívtak ki, nem veheti el az ínyenc falat A fekete piac fekete árujának, szerintünk, ebben van a legsúlyo­sabb következménye. A fekete áru mögött ott dolgozik a fekete kéz, amelynek gazdája tovább lát az inyencfalatnál és nagyobb ered­ményben reménykedik a megsok­szorozódott árúnál. A fekete árú mögött minden faj­tája sorsát szívén viselő magyar embernek le kell leplezni és meg­kell ismerni a fekete kezet, amely ha a külső fronton nem bír ve­lünk, a felső fronton nagyobb adag kenyérrel és édesebb süteménnyel akar halálos csapást mérni reánk. Nem szabad engednünk, hogy amit a magyar fegyver kivívott, az ínyencfalat lerombolja és tőlünk elvegye. A fekete kéznek, sötétben rejtő­ző, fekete gazdája van! A fekete ember nem látszik, nem mutatko­zik, hogy feltűnő ne legyen. Fe­kete munkáján­ keresztül feketesé­get, gyászt, pusztítást okoz. Nem tudom, hogy ki és miért adta a tiltott árúnak a fekete ne­vet. Találóbbat, következményeire világosabb fényt vető jelzőt iga­zán nem adhatott volna senki sem. A fekete árú tulajdonosa ágent provokátor, külföldi bérenc, itt tartott, megtűrt ellenség! A fekete árú vevője, a fekete ember cinko­sa, barátja, a titkos ellenség poli­tikai orgazdája. Méltó reájuk a nemzet legsúlyosabb ítélete. Ha valaki idehaza akarja meg­mutatni, hogy szereti fajtáját, szí­vén hordozza nemzete sorsát, vál­lalja a harcot önmagával is és vál­lalja a nemzetet naggyá, hatal­massá és erőssé tevő fegyelmezett lemondást is. A belső front önma­gunkkal folytatott háborúja ez. (A KÖNYVISMERTETÉS Vitéz HEFTY FRIGYES első könyve, amely a magyar mmujcrc­­, rod­­on. ’vak is első példánya volt, a sárom«*; oros arany git i:?eg. érem­nél ki'vt.de'élt híres ma­gyar pile­­a élményekben gazdag háborús Múltjának lenyűgözően izgalmas és iszinte regényét .tárja az olvasó elé, olyan közvetlen és szerény modor­ban, hogy egycsapásra meghódított­a az olvasóközönség szívét. ITI könyve, a „MÉGIS REPÜLTÜNK, ezeknek a visszaemlékezéseknek folytatása. Amit a serdülő ifjú élt át a gyer­mekkortól a nagy világégést követő összeomlásig, a háború tüzében ed-­zett férfi élte tovább az elhivatót­­tak öntudatával. Hiába nyírták meg­­ magyar sas szárnyait! A vesztett háborút követő lelki­­ összeomlás­ban, értékek, javak pusztulásában, román megszállásban és entente diktátumok szorító gyűrűjében las­­san minden elsorvadt ugyan, de a meggyőződéses hit és megalkuvást nem ismerő akarat lázadozva küzde­nek, hogy a romokon túj élet fakad­hasson. Nem lehet­ letenni ezt a könyvet, amíg végére nem ért az olvasó. Mes­terien felépített gondolatmenet­e, tiszta magyarsága és a minden túl­zástól megóvó­ szerénysége, amely­­lyel mindig másokat­ helyez, előtérbe, maradandó emléket állítanak a ki­tűnő repülő önzetlen munkájának. Ezzel a­­könyvvel­ a­ repülés rajon­góinak könyvtára értékes művel gazdagodott. Stádium kiadás: Zsadányi és törökszentmiklósi Al­­másy László Ede ROMMEL SERE­GÉNÉL LÍBIÁBAN című könyvével világhírnévre tett szert. Földrajz, és útleírói munkái­­ a háború előtt magyar, német,­­francia és angol nyelven jelentek meg. A­ háború ismét a sivatagba szólí­totta a magyar kutatót, Rommel tá­bornagy hősi seregénél teljesített szolgálatot és most háborús napló­jának töredékeit tárja az olvasó elé. Könyve a háborús irodalomban­­' - mAvant menetrend Érvényes 1943 május 17-től Miskolc—Sajószöged -Polgár 7.50* 14.00, 19.45 I " Miskolc A 7.35*, 10.35, 17.00 9.05, 15.15, I Sajószöged 9.15, 15.40 22.20­­ Polgár 1­4.50 Miskolc—Lillafüred-Bükk- Miskolc Putnok— szentkereszt Aggtelek 10.4U Miskolc sz. p. u. A 17.00 12.00 Miskolc* A 9.30 n.3u Lillaílired 16.10 13.55 Putnok 8 00 12.15 Bükkszentkereszt 15 25 17.00 v Aggtelek 4 90 ^ Miskolc—Rakaca Szikszó—Gagybátor 17.45 I Miskolc 1 7.35 II 20.30 I Szikszó * 6.40 20.20 | Rakaca 1­4.50 || 22.05 v Gagybátor | 5.45 Miskolc—Putnok között csak hétköznapra eső hétfőn és csütörtökön. * Csak hétköznap közlekedik. Vasárnap, 1923. évi május 23. RÁDI­Ó Vasárnap, május 23. Budapest I. 7.30: Reggeli zene. 8.15: Hírek. 8.30: Őszinte beszéd. 9: A rádiózenekar műsorából. —­ 9.30 : Egészségügyi Kalendárium. — 10: Egyházi ének és szentbeszéd. 11.15: Evangélikus istentisztelet. 12.15: Levente-istentisztelet harcoló kato­náinkért. 12.55: Beszkárt-zenekar. 13.45: Időjelzés, hírek. 14: Művész­­lemezek. 15: Táncoljunk,­­ neves­sünk. 10.30: Hírek. 17: Bura Sán­­d­­ cigányzenekara muzsikál. 17.30 La Pellegrina. — Elbeszélés. 17.50: Filmdalok. 18.10: Boldogasszony Anyánk. 18.50: Hírek. 19: Koréh Endre népdalokat énekel. —• 19.25: Hangképek a vasárnap sportjáról. 19.55: Emlékszik még? 20.50: Mű­­teremsarok. 21: Légierők fúvósze­­nekara és énekkara. 21.40: Hírek, sport- és lóversenyeredmények. — 22.15: Melles Béla-zenekar. 23.10: Tánczene. 23.45: Hírek. Budapest H. 10: M­indenből egy keveset. — 11.15: A kassai rádió műsorából. 12.15: Újvidéki vonósnégyes. 15: A Mária Terézia 1. honvéd gyalog­ezred zenekara. 15.45: Deák Ferenc ■szabadságharcban. 16.05: Mar­­schalkó Mignon zongorázik. 10.30: Virágos ablakpárkány. 16.55: Táró­­i tónégyes, cimbalomkisérettel. — 17.20: Japán és a nyugati impresz­­szi­onizmus. 17.40: Közvetítés az Operaházból. Kassa. 11.15: A mun­kácsi vár hőslelkű Védőjének 1* emléi­sezete. "12.15: Hírek és heti beszá­moló. Budapest 1­­5.40: Üzen az otthon. 6.40: Ébresztő. Hírek. Közlemé­nyek. 10: Hírek. 10.15: Székesfővá­rosi Tűzoltózenekar. 11.10: Nemzet­közi víz­jelzőszolgálat. 11.15: Dal­­műrészletek. 11.40: Gyalog­szerrel Ázsiában. 12: Harangszó. 12.10: Rendőrzenekar. 12.40: Hírek. 13.20: Időjelzés. 13.30: Honvédeink üzen­nek. 14: Weidinger Ede szalonzene­­kara. 14.30: Hírek. Műsorismerte- 15: Délutáni muzsika. ,15.30: Magyar néprajzosok. 15.55: Ober­­léné Paulovits Erzsébet­ zongorázik., 16.20: Hírek idegen nyelven. 16.45: Időjelzés, hírek. 17: Elek Ica dalo­kat énekel. 17.20: Séta a Fővárosi Képtárban. 17.40: Szórakoztató ze­ne. 18: A szép falu építészszemmel. 8.50: Hírek. 1­9: Tánczene. 20.05: Az Operaház zenekara. 21.40: Hí­rek 22.10: Pertis Pali cigányzene­­kara muzsikál. 22.50: A rádiózene­kar műsorából. 23.20: A dal meste­rei. 23.45: Hírek. Budapest II. 19: Német nyelvoktatás. 19.25: Daly­a Ibolya magyar nótákat zongorázik., 19.55: Páter Erzsébet elbeszélésen 20.10: Szórakoztató zene. 20.40: A­ vadevezés időszerű kérdései. Kassai 9: Búcsúzom. Váltakozó ritmusban. 11.40: Hírek. 12: Déli harangszó/ 15.30: A gyerek. 17: Római ünne­­pek — szimfonikus költemény. —­ 17.30: A Felvidék egy még ki ne­k használt energia forrása. 17.50: A Szimfonietta­­szalonhatos műsora. -­ 18/25.. Czobor Erzsébet hegedül-Hétfő, május 24.

Next