Magyar Élet, 1944. február (6. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
VI. évfolyam, 25. sz. (1466.) Előfizetési ára egy hónapra 4.30 pengő, negyedévre 12.40 pengő - Postatakarékpénztári befizetési lapzáma 15714 fJTM KÉR. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Rákóczi utca 7. Telefon: szerk. 17—12, kiadóhivatal 11—22, éjfél után 18—69 ?iwaaawt’ ^ r Ara, 16 InterKedd, 1944. február 1 MAGYAR ÉLET „Németország győzelme Európa fenntartását jelenti“... Hitler kancellár történelmi jelentőségű beszéde a nemzeti szocializmus hatalomrajutásának 11. évfordulóján Hitler Adolf vezér és kancellár a hatalom átvételének 11. évfordulóján nagy beszédet mondott, amelyben vádat emelt azok ellen, akik még ma is azt hiszik, hogy Európa ebből a háborúból félmegoldásokkal is ki fog kerülni. Hitler beszédében még külön megjegyezte, hogy a német vereség esetében nem azért volna Európa a szovjetnek kiszolgáltatva, mert minden egyes angol ezt talán így akarná, hanem azért, mert függetlenül minden szándéktól, Anglia egész egyszerűen nem volna képes arra, hogy a szovjetáradatnak gátat vessen. Marad tehát egyes-egyedül a német nép fanatikus hite a győzelemben és minden elképzelést felülmúló összefogása, s amely nép képes arra, amire Angiia nem: meg tudja állítani a szovjetet, meg tudja védeni a kis nemzeteket. 11 év hosszú munkájának gyümölcse most kezd mutatkozni, 11 év nagy nevelési és szervezési munkái most fognak csak érvényesülni. A német nép egységes, úgy a győzelmek napjaiban, mint a megpróbáltatások között. Hoszszú volt az út, — mondotta Hitler vezér és kancellár — 1918-tól 1944-ig. De érdemes volt megtenni, mert az út végén egy olyan nép támadt, amely kiállotta a történelem legnagyobb megpróbáltatását és amely felett végül mégis előragyog megint a nap a felhők mögül. A birodalmi kancellár elszántan és bizakodó hangon beszélt.. "Elszántan arra, hogy a német nép minden nehézség ellenére tovább is kitart. Bizakodóan pedig, hogy a kitartás végül a győzelmet fogja eredményezni. Volt már olyan évforduló, amikor jobban álltak a dolgok, voltak olyan évfordulók, amikor a Führer büszkénbeszámolhatott a birodalom gazdasági és szociális haladásairól, de alig volt még évforduló, amikor Hitler Adolf hangja oly büszkén csengett volna, amikor népének egységéről s szólt, mint most. Ez az egység sok mindent megmagyaráz, sok mindenre ad feleletet, amire a nem német ember sokszor nem is tudna választ adni. Itt van, hogy csak egy példát említsünk, az a példátlan hatás, amit a német milliós városokban végzett szörnyű pusztítások eredményeztek, a lakosság mindenét elvesztette, ahelyett, hogy remény telen kétségbeesésbe zuhant volna, csak még keményebben és elszántabban folytatta küzdelmét a belső fronton. Ilyen nép, ha egyes helyeken vissza is kell vonulnia, azért képes volna arra is, hogy akár egyedül az egész világ első meggyőződéséért harcol km 40- Berlinből jelentik: A vezéri főhadiszállásról jelentik a Német Távirati Irodának: Hitler Adolf a hatalom átvételének tizenegyedik évfordulója alkalmából főhadiszállásáról a következő beszédet intézte a német néphez: — Régen elmúlt már az az idő, amikor még úgy látszott, mintha iő, a harc is egyike volna az Anglia által minduntalan felidézett európai viszályoknak, amelyek a brit birodalom javára képtelenné akarják tenni a szárazföldet az Hitler beszéde erők egyensúlyának fenntartására. Nem az a kérdés többé, vájjon a mai háborúban sikerül-e fenntartani vagy helyreállítani az erők régi egyensúlyát, hanem az, hogy a küzdelem végén kié lesz a hatalom Európában. Az európai népcsaládé, vagy pedig a bolsevista szörnyetegé? Az első eset azonban csak úgy képzelhető el, ha Németország megnyeri ezt a háborút, amelyet nemcsak saját magáért, hanem egész Európáért viv. mástól fertőzött ellenzékével szemben más politikát képviseljen. Egyébként is minden államot, amely Angliához hasonlóan a zsidóságnak adta el magát, előbb vagy utóbb utolér a dögvész, hacsak utolsó pillanatban össze nem szedi magát és erőszakkal el nem távolítja testéből a baktériumokat. Az európai államok és ezzel egész Európa megmentésének kérdését kizárólag a nemzetiszocialista német nép és védereje dönti el a vele szövetkezett államokkal együtt. Éppen ezért a bolsevizmus győzelme esetén — már csak előrelátásból is — a teljes kiirtás sorsára szánná a német nemzetet. És ez a cél nyíltan beismert szándéka a nemzetközi zsidóságnak is. A német nép mecj’ucM» vívni a »or*Hen’8 Harro' A német nép azonban meg tiltja vivni a sorsdöntő harcot a maga, valamint az egész európai szárazföld fennmaradása érdekében, 1933 január 30-a nélkül, a nemzeti szocialista forradalom nélkül annak hatalmas belső tisztogató és újjáépítő munkája nélkül ma nem volna tényező Európában, amely szembeszállhatna a bolsevista szörnyeteggel. A német nép közössége saját törekvéseit látta megtestesítve ebben a mozgalomban magában. Tehát nem az állam alakította a mozgalmat a rákövetkező években, hanem a mozgalom alakította az államot. Ebben az államban ma minden fiatal németből születésre, származásra, szülei vagyonára és állására, úgynevezett műveltségére stb. való tekintet nélkül tisztán saját érdemei alapján akármi lehet; ez a nemzeti szocialista forradalom egyik döntő eredménye. A fiatal tisztikarnak több mint 30 százaléka a legénység soraiból került ki és ezek összekötő hidat teremtenek sok ezer munkással és paraszttal vagy a kis középosztály tagjaival. A történelem roltanak. „Megtévesztésre szánt zsidó kitalálás“ Egyes angol lapoknak azok a megjegyzései,hogy a szovjetnek Németország esetleges legyőzése után nem lesz többé oka, hogy tovább nyomuljon előre Európában és ezért egyszerűen megelégszik a német nép megnevezésével, vagyis kiirtásával,, éppen olyan megtévesztésre szánt zsidó kitalálás, mint az a másik, hogy mielőtt még ez a háború befejeződnék, Anglia úgyis azonnal új harcra készül a Szovjetunió ellen. Ennek a népek csatájának győztese először is nem hagyja célkitűzését angol újságíróktól megszabni, másodszor pedig a bolsevizmus győzelme esetén Európa gyászos maradéka aligha fog angol vezetés alatt tovább küzdeni a Szovjetunió Európán akkor uralkodó két földrészre kiterjedő kolosszusa ellen annál kevésbbé, mert egy ilyen harc katonai eshetőségeit csak egészen üresfejű ember ítélheti kecsegtetőknek. Éppen ezért egészen bizonyos az, hogy ebben a harcban csak egyetlen győztes lehet, mégpedig vagy Németország, vagy a Szovjetunió. Németország győzelme Európa fenntartását jelenti, a szovjet győzelem pedig megsemmisítését. — Anglia és az Egyesült Államok számára tehát egyáltalán nem kérdés többé, hogy a háború után maguk akarják vagy tudják-e leküzdeni a bolsevizmust, csak az a kérdés, vájjon tudnak-e védekezni saját országukban a bolsevizálódás ellen. Annak pedig, hogy mit várhat Európa a gyakorlatban az angol segélyigéretektől, legcsattanóbb bizonyítéka az angol-amerikai magatartás Lengyelország, Finnország, a balti államok, valamint egész Délkelet-Európa sorsával szemben Lengyelországot feláldozzák a szövetségesek Lengyelország megsegítésének leglelkiismeretlenebb szavatossági ígéreteivel kergették a lengyeleket annak idején harcba Németország ellen. Ügyes államokra azzal a valótlan állítással, hogy meg kell őket menteni Németországtól, segélynyújtási egyezményeket kényszerítettek rá és most éppoly hazug szólamokkal elejtik és feláldozzák ezeket az országokat. Anglia nem lesz még abban a helyzetben sem, hogy saját bolseviz