Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-02-25 / 45. szám

2 intézőbizottság visszavonult, hogy elnököt válasszon Elnökké gróf Andrássy Gyulát választották meg, aki miután az intézőbizottság visszatért, köszönetet mondott a bizalomért. Abban, hogy a párt imézőbizottságinak elnökévé választották, múltjának és személyének megbecsülését látja. Reméli, hogy a párt bizalommal viseltetik iránta, mert csak akkor remélhet sikereket. Rajta lesz, hogy a bizalmat kiérdemelje. Kéri a párt eddigi vezéreit, hogy munkájában látogassák Javasolja, hogy Haller Istvánnak a párt jegyzőkönyvileg mondjon köszönetet. Hegyt kapott a tardona gyilkos A miskolczi törvényszék rögtön ítélő bírósága január 3 án szándékos emberölés bűntette miatt kötél halálra ítélte Kiss Lajos 20 éves tardonai földmívest, mert múlt év december 2- án Tardonán idősebb Börzsöny Mihály gazdálkodót agyonütötte. A halálraítétt kegyelmet kért. A törvényszék kegyelmi tanácsa az iratokat felterjesztette a kormányzóhoz, aki a halálbüntetést kegyelemből életfogytig tartó fegyházra változtatta. Csütörtök délelőtt érkezett le a miskolczi törvénszékre a kegyelmi határozat és azt a statáriális bíróság nyomban kihirdette. Március elején nyílik meg a miskolczi közigazgatási tanfolyam A tanítást a jogakadémián, az internátus elhelyezését a Bársonyházban tervezik Csütörtökön délután értekezlet volt Lichtenstein László városi főispánnál a miskolczi közigazgatási tanfolyam megszervezése ügyében. Az értekezleten Liebenerein László városi és Halasy József kir. kamarás, vármegyei főispán, dr. Fielberger Gyula kormánybiztos helyettes, Zsóry György alispán, dr. Görgey László vármegyei főjegyző, dr Szenpfli István polgármester és dr. Hodobay Sándor h. polgármester vettek részt. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a tanfolyam megszervezését rendkívül fontosnak tartja. A tanfolyam olyan közigazgatási intézete lenne Miskolcznak, mint a kassai közigazgatási tanfolyam volt. A legnagyobb gondot a tantermek és az internátus elhelyezésének a kérdése adta. Szentpáli polgármester szerint a tanítás a jogakadémia tantermeiben volna lehetséges s kilátásba helyezte az is, hogy az internátus elhelyezésére is megtesz minden lehetőt. Az eddigi terv szerint, ha a Grandot teljesen átveszi a katonaság, akkor a katonai nyomozóosztály elhagyná a Zöldfa utca és a Csabai kapu sarkán lévő városi épületet, oda beköltözne a városi adóhivatal, a vegyvizsgáló állomás és azok a hivatalok, melyek mostan a Kálvin utcai, úgynevezett Bársony János házban vannak. Ebben az épületben helyeznék el azután a közigazgatási tanfolyam internátusát. Ha ez rövidesen sikerül, úgy a tanfolyam már március elején megkezdődhetnék. A tervnek így való megvalósításához természetesen a katonai bevágók hozzájárulása is szükséges. A tanfolyamnak mintegy 60 hallgatója lenne, akiket egy igazgató vezetése alatt, egy jogakadémiai tanár, a pénzügyigazgatóság egyik fogalmazási tisztviselője és egy községi jegyző tanítanának. A tanfolyam igazgatója — értesülésünk szerint — valószínűleg dr Görgey László vármegyei főjegyző lesz Szerbiából hozat a kormány szénbányászokat Borsodba Ezerötszázzal szaporítják a vájárok számát. Miért nem lehet borsodiakat vájárt kiképezni. — Munkáslakások építésére kötelezik a bárkákat. — Ismét drágább lesz a szén. Gazdasági helyzetünk parancsolóan követeli széntermelétünknek a lehetőségig való fokozását - re vonatkozólag legfelsőbb felszólításra egy nagyszabású tervezetet dolgozott ki Walder Aladár széntermelési kormánybiztos. A terv megvalósításához szükséges adatok beszerzése végett egy nagyobb, bányaszakértőkből és katonai személyekből álló bizottság szállt ki a borsodi bányákba, ahonnan másfél heti munka után tegnap tért vissza A tervvel kapcsolatban illetékes helyen a következő tájékoztatást kaptuk : — A széntermelést, amint a helyszínen megállapítottuk, csak a vájárok számának szaporításával lehet fokozni. — Épen ezért sorra járjuk az összes bányákat és egyenkint megállapítjuk, hogy mennyi munkást tudnának még foglalkoztatni. — Bár még nem voltunk minden bányában már is kitűnt, hogy a borsodi szénbányákban legalább is még 1500 szénfejtő munkást lehetne alkalmazni, a mai 2200 vájár mellett. — A terv szerint a bányákban mind a három 8—8 órás munkaszakban dolgoznak. — A terv megvalósítsának útjába azonban a munkáshiány gördít akadályokat. — Ennek a leküzdésére — a nagyszabású terv szerint — külföldi, főkép jugoszlávai bányászokat akarnak hozatni. Ennek a lehetőségén már most dolgozik külügyi képviseletünk. A küföldi bányászok mellé bányászoknak kiképezhető munkaerőket hozatnak A borsodi vidékeken ugyanis kudarcot vallottak az e fajta korábbi kiséretek. Külföldi bányászokra főkép azért gondolnak, mert ezektől remélik, hogy a bányászképzést is vállalni fogják. A helyzet ugyanis az volt eddig, hogy a mostani vájárok rokonaikat, legfeljebb falujabelijeiket tanították csak szívesen, amennyiben a szakmány munkánál a melléjük beosztott ifjú bányászok miatt kereseti lehetőségük csökkent. Mindeme tervek megvalósítása csak a lakáskérdés egyidejű megoldásával képzelhető el. Épen ezért katasztert készítünk arról is, hogy az egyes bányák mennyi munkáslakást kötelesek építeni. Ezzel szemben a lakásépítési költségeket a szénárakba be fogják kalkulálni. Az építkezések máris megindultak és a tavasz elején fokozott lendületet fognak venni. Mivel mindezek a tervek a kormány beleegyezésével készülnek, mód lesz arra is, hogy az akaratoskodó bányákat kényszerítsék is — ha szükség lesz rá — a munkáslakások építésére. Kevés vetőmagot kapott Borsodvármegye A borsod megyei mezőgazdasági munkák állásáról, az őszi vetésekről és általában a vármegye közgazdasági viszonyairól tett jelentést Zsóry György alispán a vármegyei törvényhatósági bizottságban. Az alispán jelentése szerint az ősszel a nagy szárazság miat megakadt vetési munkát az enyhe és esős télben kis megszakításokkal folytatták s igy az ősziekkel bevetett területek nagysága kielégítő. A korai őszi vetésekben a szárazság miatt elszaporodott egerek nagy károkat okoztak. A kései, főként téli vetések a korai vetésekkel szemben sokkal втеЬЬек, jobbak, mert már kellően nedves talajba kerültek, gyorsan kikeltek s az egerek sem tettek bennük nagy kárt. Az idei tél oly enyhe és csapadékos volt, hogy a gazdák nemcsak az ősszel elmaradt vetéseket pótolhatták, hanem a talaj előkészítő szántásokat is elvégezhették, úgy, hogy minden remény meg lehet arra, hogy a tavaszi vetések már kellő előkészítés után indulhatnak meg. A kedvező télen a nagy gazdaságok minden talpalattnyi földüket fel tudták volna szántani, ha géppel is szánthattak volna, de szenet és benzint nagyon nehezen lehetett beszerezni s igy a gépek sem indulhattak meg. A gazdasági felügyelőség a tavaszi vetőmag pólására 60 vaggon tavaszbuza, 60 vaggon árpa és 30 vaggon zab kiutalását kérte a földmivelésügyi minisztériumtól, a miniszter azonban csak 9 vaggon tavaszbuzát, 25 vaggon árpát és 22 vaggon zabot utalt ki, így a tavaszi vetőmagot, a készlet csekélysége miatt csak annak arányában oszthatják szét. Az állatállományt minden különösebb akadályok nélkül lehetett sziteteltetni, csak az abraktakarmány volt kevés és drága, a gazdasági felügyelőség azonban egyeseknek korpát utalt ki s ezzel tette könynyebbé az állatok élelmezését. Jelentésében a vármegye közélelmezéséről is beszámolt az alispán. Többek között bejelentette, hogy a beszolgáltatandó terméskontingenst Mezőkövesden, Szihalmon, Ostoroson, Szentistvánon, Bélapátfalván, Monosbélen, Borsodszentmártonban, Ignicziben és Heőpapiban csak kardhatalommal tudták behajtani. Az ellátatlanok száma az utolsó hónapokban nagyon növekedett s előreláthatólag még növekedni is fog, mert a készlet mindenütt rohamosan fogy. Az ellátatlanok száma ez idő szerint 58520. Az ellátatlanok részére kiutalt lisztkontingens soha sincs arányban az ellátatlanok számával, úgy, hogy a lisztellátás fogyatékossága miatt máris nagy a nyugattalankodás. A vármegye a lisztkontingens eme- Péntek, február 25 lése iránt már többször fordult felirattal a közélelmezési kormányhoz, azonban mindeddig eredménytelenül. A liszt minősége, dacára annak, hogy már kis mértékben tengeri lisztet utaltak ki, a főszolgabírák jelentés alapján teljesen kielégítő. Az alispán beszámolóját a megyegyűlés teljes terjedelmében tudomásul vette. Erősítik a megye csendőrségét A vármegyei törvényhatósági bizottság csütörtöki ülésén bejelentette az alispán, hogy a vármegye köztisztasági állapotai az utolsó évnegyedben a mai viszonyok között ha nem is mondhatók kifogástalanoknak, semmi esetre sem rosszabbodtak olyan mértékben, mely aggodalomra adhatna okot. A csendőrségnek átszervezése, az Őrsök gyarapítása és létszámának gyarapítása, a járási parancsnokságnak csendőrtisztekkel való betöltése, mind megnyugtató eszköz lesz, hogy személy és vagyonbiztonságnak belülről kiinduló megzavarásától nem kell tartanunk. Az új őrsök megfelelő elhelyezését már előkészítették, de az elhelyezés a nagy lakáshiány miatt sok helyen nehézségekbe ütközik. Az akadályok elhárításán a főszolgabírák erélyesen és körültekintően buzgólkodnak Az új tervezet szerint a vármegyében 24 új csendőrörőt állítanak fel és minden vidéki őrs 2 tiszthelyettesből és 7 csendőrből fog állani. A járási székhelyeken lévő őrsöknél egy csendőrtiszt parancsnosága alatt 3 tiszthelyettes és 12 csendőr lesz. ti százalékos pótadat vármegyébe. A vármegye törvényhatósági bizottságának csütörtöki közgyűlésén bejelentette az alispán, hogy a vármegye 1920. évi költségvetését jóváhagyás végett felküldötték a belügyminiszterhez. A miniszter közölte a törvényhatósággal, hogy a vármegyei alkalmazottak fizetésére kiutalványozott összeget, 1.200 296 koronát jóváhagyja, azt az államkincstárból fedezi, a dologi kiadásokra elköltött 987 000 korona azonban a vármegyét terheli, beleegyezik azonban, hogy ezt az összeget pótadó útján fedezze a vármegye. Zsóry György alispán bejelentette, hogy a 987000 korona csak úgy fedezhető, ha a pótadót legalább 48 százalékra felemelik. Hosszas vita indult meg erre, úgy, hogy az elnöklő alispán kénytelen volt névszerinti szavazást elrendelni. A törvényhatósági bizottság a pótadónak 48 százalékra való felemelését elfogadta. A miskolcz—budapesti távbeszélő vonalon a helyközi beszélgetések lebonyolítása a délelőtt folyamán csaknem lehetetlenné vált. E tarthatatlan állapot megszüntetését sürgető kamarai felterjesztésre a kereskedelemügyi miniszter leiratában rámutat arra, hogy az egyes távbeszélő viszonylatokbantapasztalható forgalmi nehézségek rövid időn belül megszüntethetők lesznek, mert lépéseket tett, hogy a katonai célokra igénybevett távbeszélő áramköröket a polgári forgalom újból visszakapja.