Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)
1921-04-08 / 78. szám
2 MAGYAR JÖVŐ. A miniszterelnök Károly király leveléről és a válságról A királyi pár megérkezett Luzernbe Budapest, ápr. 6 Teleki Pál miniszterelnök a vál-ság ügyében a hozzá intézett kérdésekre a sajtó képviselői előtt a következőkép nyilatkozott : " Az egész ügy nem olyan veszedelmes. Ami a dolgok hátterét illeti, két dolog volt, ami felkavarta a kedélyeket. Az egyik Fratz Gusztáv tegnapi beszéde, illetve annak egy két szubjektív momentuma. Sajnálatos a dologban az, hogy a nemzeti becsület szempontjából tett nyilatkozatát a nemzetgyűlés egyes tagjai nem kísérték azzal a megértéssel, amit pedig az ő nyilatkozatai megköveteltek volna. Ami pedig az ő szubjektív érzelmeit illeti, hiszen mi tudjuk, hogy a pártokon belül nagyon különböző nézetek voltak az egyik véglettől a másikig. Azt is tudjuk, hogy a kormány tagjai között is különböző érzelmek vannak a királykérdésben, de ez nem akadályozott meg bennünket a közös munkában és abban sem, hogy amikor azután a kérdés a király megjelenésével fel lett vetve, egyértelműig ne cselekedjünk. Nem volt ok arra, hogy egymásnak szemére vessük érzelmünket, de ha valaha volt is arra ok, úgy most ez semmi esetre sem forgott fenn, most, hogy beigazolódott, hogy a különböző felfogások dacára is a nemzet érdekeit szem előtt tartva egyértelműig tudunk cselekedni. — A másik dolog, ami a kedélyeket felkavarta, a király levelének a leközlése volt. A királynak az volt a kívánsága, hogy távozása alkalmából elmondhassa, hogy miért jött és miért ment el. Ennek a kívánságnak a nemeljesítése részemről erkölcsi lehetetlenség lett volna. A tisztesség kérdése volt rám nézve ez. Az pedig, hogy más tegye közé és én csak megengedjem a közlést, — hát kérem, én nem szoktam a függöny mögé bújni. Én egészen nyíltan a magam személye nevében közöltem ezt. A kormány tagjai tudtak arról, hogy a levelet közé fogom tenni. Az egész minisztérium hozzájárult a király levelének közléséhez, kivéve Gratz Gusztávot, aki akkor nem volt Budapesten. Március hó 29 én volt már arról szó, hogy ezt közé fogjuk tenni és a napilapokban megjelentetjük. Felmerült az a törekvés is, hogy esetleg Andrássy tenné közé és én csak hozzájárulok annak közléséhez, de én a magam részéről nem szeretek mások mögé bújni, amikor cselekedni kell. — Én úgy látom, hogy az egész ügy megint csak a heccelődés következménye és azok a dolgok, amelyek most történnek, egészen természetesek. — Azt vetik szememre, hogy a király levelének közzététele ismét csak propaganda. De hiszen ezekről a dolgokról napok óta mindenki beszélt és itt nem lehet szó propagandáról és én remélem, hogy a dolgok lassanként ismét meg fognak oldódni. — Ami a válság dolgát illeti az én személyemmel kapcsolatban, hát kérem szépen, én nem tartok sokat a magam személyére. Ebben a dologban is teljesítettem kötelességem. Meg vagyok nyugodva a dolgok olyan folyásában, amint azok bekövetkeznek. A király nyilatkozata egyébként nem kormányzati tény és az 1920. I. t.-e szellemének is megfelel és nem változtat azon, hogy a királyi hatalom gyakorlása megszűnt. A levél nincs ellenjegyezve, nem is tartozik semmiféle kormányzati rendelkezés alá. Bécs, ápr. 7. (MTI): Mint a Neues Züricher Zeitung jelenti, Király király a menetrendszerű gyorsvonattal este 7 óra 40 perckor Zürichbe érkezett. A királlyal együtt jött Zita királyné is. A királyi pár Luzernban. Berlin, ápr. 7. Párisból telefonálják . A Matinban ma tudósítást közöl Károly király svájci átjáró Jules Hauervein, aki elkísérte a volt uralkodót Luzernbe. Az exkirály Ella királynéval és kísérettel érkezett. Az állomáson várta a svájci szövetségi kormány külügyi osztályának vezetője és értésére adta, hogy a Madonai szállodát, ugyanazt jelölte ki számára ideiglenesen tartózkodási helyük a svájci kormány melyben Konstantin görög király lakóit. IV. Károly több napig marad Luzernben és ott fogja bevárni a szövetségtanács döntését arról, hogy hol fog ezentúl cselédjével megtelepedni. A svájczi szövetségi kormány ugyanis vizsgálatot rendelt el arra nézve, hogy milyen körülmények között utazott el Pranginsból a volt uralkodó, kik tanácsolták kalandos vállalkozását és kik kísérték útjára. Csak ha mindez tisztázva lesz, akkor fog eldőlni, hogy hol ad menedéket számára a szabad köztársaság. Beszéltem — úgymond Heuerwoin — Károllyal, nyomatékosan erősítette, hogy egyedül hagyta el Svájczot, senki sem gyakorolt reá befolyást , hogy az legsajátabb elhatározása volt, tehát összeesküvésről szó sem lehet.* Osztrák keresztényszocialisták a király útjáról Béce, ápr. 7. (MTI). A Niues Wiener Journal jelenti A keresztény szocialista párt tegnapi értekezletén Malája képviselő Károly király magyarországi útjáról a következőket mondotta: — Szóvá kell tennem ezt az utazást, mert tudom, hgy a keresztény szocialista párt magatartását a párt egyes tagjai élesen bírálják. Szemben a szociáldemokratákkal akik a köztársaságban valami vívmányt látnak és szemben a nagynémetekkel, mi nem titkolhatjuk, hogy sorainkban igen sokan vannak olyanok, akik szívvel lélekkel csüngnek az osztrák múlton. A heyzetünkben állást kell foglalni minden olyan lépéssel szemben, mely akár élelmezésünket veszélyezteti, akár a rendkívül lassan meginduló termelést ismét kritikus állapotba dönthetik, forgatására vagy megsemmisítésére vagy egy társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményez vagy vezet, büntetése 5 évig terjedhető fegyház. Aki ebben a mozgalomban részt vesz, vagy annak terjedését előmozdítja, büntetése három évi fegyház. 2. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének felforgatására indított mozgalom kapcsán és annak céljaira bűntettet, vagy vétséget követ el, annak büntetése a) Halál, ha a bűntettre a törvén halálbüntetést állapít meg. b) Életfogytig tartó fegyház, ha a törvény 10 évet meghaladó szabadságvesztés büntetést ír elő. c) Tíztől 15 évig terjedő fegyház ha a törvény egyébként 10 évnél kevesebb, vagy legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetést állapít meg. d) Tíz évi fegyház, ha a bűncselekmény a törvény szerint vétség. 3 ) Aki a bűncselekményről tudomást szerez és azt a hatóságnak nyomban be nem jelenti, mint bűnrészes, egy évi fogházzal büntethető. 5. § Aki az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatását követeli, erre izgat és másokat felhív, vétséget követ el és büntetése 3 évi fogház. 6 §. Aki a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő, a csendőrség vagy államrendőrség ellen gyűlöletre és ezek szolgálati fegyelme ellen izgat, vagy alakilag és tartalmilag egyaránt törvényes rendelkezésük ellen engedetlenségre hív fel vétséget követ el és 5 évig terjedő fogházzal büntetendő. 7. § Aki olyan valóban fényt állít, vagy terjeszt, mely alkalmas ara, hogy a magyar állam, vagy a magyar nemzet" megbecsülését csorbítsa, vagy hitelét sértse, öt évig tartó fogházzal büntetendő vétséget kövel el. 8 §. Aki a magyar állam, vagy nemzet ellen gyalázó kifejezést használ, vagy ilyen cselekményt elkövet, Э évig terjedhető fogházzal büntethető. Az, aki ez 1., 2., 5 és 8. pontokban megjelölt bűncselekményeket elköveti, hivatalát és politikai jogait is elveszti, ha küföldi, akkor az ország területéről ki kell utasítani és megtiltani neki a visszatérést, ha pedig magyar állampolgár, akkor ki kell utasítani abból a községből, ahol tartózkodása az állam és társadalom szempontjából káros, még akkor is, ha az a község az elízéltnek illetőségi helye. A törvény azt is kimondja, hogy az ilyen bűntettek és vétségek esetében az eljárás az ítélőtáblák székhelyén lévő törvényszékek, Budapesten pedig a kir. büntetőtörvényszék hatáskörébe tartozik. Munkában a vasgyári kincskeresők Megkezdték a salakhegyek kitermelésének próbáit A vasgyárat félkör alakban körülölelő hatalmas salakhegyen még pár évvel ezelőtt pompás látványt nyijott az éj beálltával a martinkemencékből kihordott salak izzása , mint apró őrtüzek égtek a kemencékben elhasználatlan szénrétegek, a salakhegy méhében valóságos vulkanikus folyamatot idézett elő, az összegyülemle gázok feszítő ereje. A hegy ma már teljesen kihűlve áll, kopáran, a hátán giz gazzal, belsejében kincsekkel. Néhány nap óta tíz-tizenkét emberből álló munkáscsoport végez ásásokat a salakhegy kiömböző helyein. A Ferroria anyagkitermelési vállalat munkásai ásnak, kutatnak a hegy belsejében rejlő milliók után. A Ferroria szerződést kötött az állami vasgyárak központi igazgatóságával a salakhegyben felhalmozott ócskavas, szén, koksz és dinas tégla kiaknázására. A szerződés szerint a kitermelt anyagok fele a vesgyáré, a másik felére pedig a vasgyárnak elővételi joga van. Gazdasági helyzetünkben igen fontos ma a salakhegy kitermelése. A hegyben — amint azt a kitermelés vezetője, Erdélyi Ferenc mérnök mond a — nagy értékű anyagok vannak, amiket különbözőképen feldolgozva lehet értékesíteni. A kiaknázott ócskavasat vasnagyolvasztók használhatják fel, a szénport kátránnyal keverve kitűnő briquetanyag és elsőrendű minőségű vörös téglát lehet előállítani a salak és agyag keverékéből. A különböző anyagrétegek felkutatására a Ferraria 4—5 hétig tartó, próbaásatásokat végeztet, ennek utána — ha végleges megállapodásra jutnak az állami vasgyárak központi igazgatóságával — megkezdik a rendszeres kiaknázást, kotrógépekkel, amelyek egyenként naponta 25—30 vagyon mennyiségű anyagot termelnek ki. A vállalat egyelőre csak a vas, koksz és salak kiaknázására kapott engedélyt. A Ferroria azonban rendszeres üzemet tervez és a salak, hegy mellett levő területen koksz, tégla és bignet gyárat akar építeni, amelyre nézve most tárgyalnak. A vállalat, — ha sikerül megállapításra jutni az igazgatósággal — a kitermelt 4—5 hét múlva rendszeresen megkezdi, ellenkező esetben a további munkálatokat beszüntetik, mert csak úgy találják meg számításaikat, ha a kitermelt anyagot saját üzemük dolgozhatja fel. Bezárják ‚οy kivégzik, aki az illam vagy társadalom rendje ellen tér. Megjelent az uj törvény. A hivatalos lap szerdai számában egész terjedelmében közli az állami és társadalmi rend hatályosabb ,védelméről szóló 1921. évi III. törvénycikket. Az uj törvény fontosabb rendelkezései ezek: 1 § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos fel Péntek, április 8. Hétezer embert vittek fűbe Kronstadtban London, ápr. 7. Kronstadtban hétezer embert lőttek agyon. A holttesteket a fogház udvarán halomra hordták és elégették. A bolzsevikok az ellenforradalom minden résztvevőjének büntetlenséget ígérték de akiknek kezében fegyver volt, halálra ítélték. A büntetlenség ígéretére nyolcszáz ember zárt tömegben megadta magát és ezekről soha senki sem hallott többé.