Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-04-08 / 78. szám

2 MAGYAR JÖVŐ. A miniszterelnök Károly király leveléről és a válságról A királyi pár megérkezett Luzernbe Budapest, ápr. 6 Teleki Pál miniszterelnök a vál-­­ság ügyében a hozzá intézett kér­désekre a sajtó képviselői előtt a következőkép nyilatkozott : " Az egész ügy nem olyan ve­szedelmes. Ami a dolgok hátterét illeti, két dolog volt, ami felkavarta a kedélyeket. Az egyik Fratz Gusz­táv tegnapi beszéde, illetve annak egy két szubjektív momentuma. Sajnálatos a dologban az, hogy a nemzeti becsület szempontjá­ból tett nyilatkozatát a nemzet­­gyűlés egyes tagjai nem kísér­ték azzal a megértéssel, amit pedig az ő nyilatkozatai meg­követeltek volna. Ami pedig az ő szubjektív érzel­meit illeti, hiszen mi tudjuk, hogy a pártokon belül nagyon különböző nézetek voltak az egyik véglettől a másikig. Azt is tudjuk, hogy a kor­mány tagjai között is különböző érzelmek vannak a királykérdésben, de ez nem akadályozott meg ben­nünket a közös munkában és abban sem, hogy amikor azután a kérdés a király megjelenésével fel lett vetve, egyértelműig ne cselekedjünk. Nem volt ok arra, hogy egymás­nak szemére vessük érzelmünket, de ha valaha volt is arra ok, úgy most ez semmi esetre sem forgott fenn, most, hogy beigazolódott, hogy a különböző felfogások dacára is a nemzet érdekeit szem előtt tartva egyértelműig tudunk cselekedni. — A másik dolog, ami a kedé­lyeket felkavarta, a király levelének a leközlése volt. A királynak az volt a kívánsága, hogy távozása alkal­mából elmondhassa, hogy miért jött és miért ment el. Ennek a kíván­ságnak a nemeljesítése részemről erkölcsi lehetetlenség lett volna. A tisztesség kérdése volt rám nézve ez. Az pedig, hogy más tegye közé és én csak meg­engedjem a köz­lést, — hát kérem, én nem szoktam a függöny mögé bújni. Én egészen nyíltan a magam személye nevében közöltem ezt. A kormány tagjai tud­­­tak arról, hogy a levelet közé fogom tenni. Az egész minisztérium hozzá­járult a király levelének közlé­séhez, kivéve Gratz Gusztávot, aki akkor nem volt Budapesten. Március hó 29 én volt már arról szó, hogy ezt közé fogjuk tenni és a napilapokban megjelentetjük. Fel­merült az a törekvés is, hogy eset­leg Andrássy tenné közé és én csak hozzájárulok annak közléséhez, de én a magam részéről nem szeretek mások mögé bújni, amikor csele­kedni kell. — Én úgy látom, hogy az egész ügy megint csak a heccelődés követ­kezménye és azok a dolgok, amelyek most történnek, egészen természe­tesek. — Azt vetik szememre, hogy a király levelének közzététele ismét csak propaganda. De hiszen ezekről a dolgokról napok óta mindenki beszélt és itt nem lehet szó propa­gandáról és én remélem, hogy a dolgok lassanként ismét meg fog­nak oldódni. — Ami a válság dolgát illeti az én személyemmel kapcsolatban, hát kérem szépen, én nem tartok sokat a magam személyére. Ebben a do­logban is teljesítettem kötelességem. Meg vagyok nyugodva a dolgok olyan folyásában, amint azok be­következnek. A király nyilatkozata egyébként nem kormányzati tény és az 1920. I. t.-e szellemének is megfelel és nem változtat azon, hogy a királyi hatalom gyakorlása megszűnt. A levél nincs ellenje­gyezve, nem is tartozik semmiféle kormányzati rendelkezés alá. Bécs, ápr. 7. (MTI): Mint a Neues Züricher Zeitung jelenti, Király király a me­­­netrendszerű gyorsvonattal este 7­­ óra 40 perckor Zürichbe érkezett.­­ A királlyal együtt jött Zita királyné is. A királyi pár Luzernban. Berlin, ápr. 7. Párisból telefonálják . A Matinban ma tudósítást közöl Károly király svájci átjáró Jules Hauervein, aki elkísérte a volt uralkodót Luzernbe. Az exkirály Ella királynéval és kí­sérettel érkezett. Az állomáson várta a svájci szövetségi kormány külügyi osztályának vezetője és értésére adta, hogy a Mad­onai szállodát, ugyan­azt jelölte ki számára ideiglenesen tartózkodási helyük a svájci kormány melyben Konstantin görög király lakóit. IV. Károly több napig marad Luzernben és ott fogja bevárni a szövetségtanács döntését arról, hogy hol fog ezentúl cselédjével megte­lepedni. A svájczi szövetségi kormány ugyanis vizsgálatot rendelt el arra nézve, hogy milyen körülmények között utazott el Pranginsból a volt uralkodó, kik tanácsolták kalandos vállalkozását és kik kísérték útjára. Csak ha mindez tisztázva lesz, ak­kor fog eldőlni, hogy hol ad me­nedéket számára a szabad köztársa­ság. Beszéltem — úgymond Heuer­­woin — Károllyal, nyomatékosan erősítette, hogy egyedül hagyta el Svájczot, senki sem gyakorolt reá befolyást , hogy az legsajátabb elhatározása volt, tehát összeeskü­vésről szó sem lehet.* Osztrák keresztényszocialisták a király útjáról Béce, ápr. 7. (MTI). A Niues Wiener Journal jelenti A keresztény szocialista párt tegnapi értekezletén Malája képviselő Károly király magyarországi útjáról a következőket mondotta: — Szóvá kell tennem ezt az uta­zást, mert tudom, h­­gy a keresztény szocialista párt magatartását a párt egyes tagjai élesen bírálják. Szem­ben a szociáldemokratákkal akik a köztársaságban valami vívmányt látnak és szemben a nagynémetek­kel, mi nem titkolhatjuk, hogy sora­inkban igen sokan vannak olyanok, akik szívvel lélekkel csüngnek az osztrák múlton. A heyzetünkben állást kell foglalni minden olyan lé­péssel szemben, mely akár élelmezé­sünket veszélyezteti, akár a rend­kívül lassan meginduló termelést ismét kritikus állapotba dönthetik, forgatásár­a vagy megsemmisítésére vagy egy társadalmi osztály kizáró­lagos uralmának erőszakos létesíté­sére irányuló mozgalmat kezdemé­nyez vagy vezet, büntetése 5 évig terjedhető fegyház. Aki ebben a mozgalomban részt vesz, vagy annak terjedését előmozdítja, büntetése há­rom évi fegyház. 2. § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének felforgatására indított mozgalom kapcsán és an­nak céljaira bűntettet, vagy vétsé­get követ el, annak büntetése a) Halál, ha a bűntettre a tör­­vé­n halálbüntetést állapít meg. b) Életfogytig tartó fegyház, ha a törvény 10 évet meghaladó szabad­ságvesztés büntetést ír elő. c) Tíztől 15 évig terjedő fegyház ha a törvény egyébként 10 évnél kevesebb, vagy legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetést állapít meg. d) Tíz évi fegyház, ha a bűn­cselekmény a törvény szerint vétség. 3 ) Aki a bűncselekményről tu­do­mást szerez és azt a hatóságnak nyomban be nem jelenti, mint bűn­részes, egy évi fogházzal büntethető. 5. § Aki az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatását köve­teli, erre izgat és másokat felhív, vétséget követ el és büntetése 3 évi fogház. 6 §. Aki a katonaság intézménye, a magyar fegyveres erő, a csendőr­­ség vagy államrendőrség ellen gyű­löletre és ezek szolgálati fegyelme ellen izgat, vagy alakilag és tartal­milag egyaránt törvényes rendelke­zésük ellen engedetlenségre hív fel vétséget követ el és 5 évig terjedő fogházzal büntetendő. 7. § Aki olyan valóban fényt állít, vagy terjeszt, mely alkalmas ar­a, hogy a magyar állam, vagy a ma­gyar nemzet" megbecsülését csor­bítsa, vagy hitelét sértse, öt évig tartó fogházzal büntetendő vétséget kövel el. 8 §. Aki a magyar állam, vagy nemzet ellen gyalázó kifejezést hasz­nál, vagy ilyen cselekményt elkövet, Э évig terjedhető fogházzal büntet­hető. Az, aki ez 1., 2., 5 és 8. pon­tokban megjelölt bűncselekménye­ket elköveti, hivatalát és politikai jogait is elveszti, ha kü­földi, akkor az ország területéről ki kell utasí­tani és megtiltani neki a visszaté­rést, ha pedig magyar állampolgár, akkor ki kell utasítani abból a köz­ségből, ahol tartózkodása az állam és társadalom szempontjából káros, még akkor is, ha az a község az elízéltnek illetőségi helye. A törvény azt is kimondja, hogy az ilyen bűntettek és vétségek ese­tében az eljárás az ítélőtáblák szék­helyén lévő törvényszékek, Buda­pesten pedig a kir. büntetőtörvény­­szék hatáskörébe tartozik. Munkában a vasgyári kincskeresők Megkezdték a salakhegyek kitermelésének próbáit A vasgyárat félkör alakban körül­ölelő hatalmas salakhegyen még pár évvel ezelőtt pompás látványt nyij­ott az éj beálltával a martin­­kemencékből kihordott salak izzása , mint apró őrtüzek égtek a kem­en­cékben elhasználatlan szénrétegek, a salakhegy méhében valóságos vulkanikus folyamatot idézett elő, az összegyülemle­­ gázok feszítő ereje. A hegy ma már teljesen kihűlve áll, kopáran, a hátán giz gazzal, belse­jében kincsekkel. Néhány nap óta tíz-tizenkét em­berből álló munkáscsoport végez ásásokat a salakhegy kiömböző helyein. A Ferroria anyagkitermelési vállalat mu­nkásai ásnak, kutatnak a hegy belsejében rejlő milliók után. A Ferroria szerződést kötött az állami vasgyárak központi igazgató­ságával a salakhegyben felhalmozott ócskavas, szén, koksz és dinas tégla kiaknázására. A szerződés szerint a kitermelt anyagok fele a vesgyáré, a másik felére pedig a vasgyárnak elővételi joga van. Gazdasági helyzetünkben igen fontos ma a salakhegy kitermelése. A hegyben — amint azt a kiterme­lés vezetője, Erdélyi Ferenc mérnök mond a — nagy értékű anyagok vannak, amiket különbözőképen fel­dolgozva lehet értékesíteni. A kiak­názott ócskavasat vasnagyolvasztók használhatják fel, a szénport kát­ránnyal keverve kitűnő briquet­­anyag és elsőrendű minőségű vörös téglát lehet előállítani a salak és agyag keverékéből. A­ különböző anyagrétegek felku­tatására a Ferraria 4—5 hétig tartó, próbaásatásokat végeztet, ennek utána — ha végleges megállapo­dásra jutnak az állami vasgyárak központi igazgatóságával — meg­kezdik a rendszeres kiaknázást, kotrógépekkel, amelyek egyenként naponta 25—30 vagyon mennyiségű anyagot termelnek ki. A vállalat egyelőre csak a vas, koksz és salak kiaknázására kapott engedélyt. A Ferroria azonban rend­szeres üzemet tervez és a salak, hegy mellett levő területen koksz­, tégla és b­ignet gyárat akar építeni, amelyre nézve most tárgyalnak. A vállalat, — ha sikerül megállapításra jutni az igazgatósággal — a ki­termelt 4—5 hét múlva rendszeresen megkezdi, ellenkező esetben a to­vábbi munkálatokat beszüntetik, mert csak úgy találják meg számí­tásaikat, ha a kitermelt anyagot sa­ját üzemük dolgozhatja fel. Bezárják ‚οy kivégzik, aki az illam vagy társadalom­­ rendje ellen tér. Megjelent az uj törvény. A hivatalos lap szerdai számában egész terjedelmében közli az állami és társadalmi rend hatályosabb ,vé­delméről szóló 1921. évi III. tör­vénycikket. Az uj törvény fontosabb rendelkezései ezek: 1 § Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos fel Péntek, április 8. Hétezer embert vittek fűbe Kronstadtban London, ápr. 7. Kronstadtban hétezer embert lőt­tek agyon. A holttesteket a fogház udvarán halomra hordták és eléget­ték. A bolzsevikok az ellenforradalom minden résztvevőjének büntetlensé­get ígérték de akiknek kezében fegyver volt, halálra ítélték. A bün­tetlenség ígéretére nyolcszáz ember zárt tömegben megadta magát és ezekről soha senki sem hallott többé.

Next