Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)
1921-06-11 / 130. szám
T MAGYAR JÖVŐ ■fte»1 ......... ■■■ ............................—■1 1 ....... TTrt -------1 Szombat, junius 11 Miskolcz, 1921. III. évfolyam, 130. szám. 4k1» KMb,etéet ám* i 480- K S ’-Jegyedé?«» 120*- & 240- - ! Egy hóné 40*— IC Cgyie síAu 31‚ helyben, vidéken H pilyste^aroß 3 korong. POLITIKAI NAPILAP Ssmrfccanöség: Sîàeheîiyi-uît» i.$›Ko?0Nor-fcK*döl Kiadóhivatal i Deika. 9. (Magyar^1 в 10-!:ушкв*| TS LEFONSZÁM071 Szerkesztőség 888. cLRCO - Kiadók!?*.!«! S--3Î, - FCszerkesstt 3—3?. - MISKOL I Nyoesda 1—81. Beniczky folytatja támadásait "A hadsereg és a politika. — A bírói és ügyészi státusz rendezése. — A elfogadta második olvasásban is a költségvetést Budapest, jan. 10. (A Magyar Jövő budapesti Judd- Hídjának telefonjelentése) Nagy feltűnést keltett a nemzetgyűlés ma délutáni ülésén, hogy Beniczky Ödön volt belügyminiszter a honvédelmi tárca költségvetése során felszólalva egészen érthető formában azt a kijelentést tette, hogy válság indáit válas meg. Ő kötélnek áll, — mondotta — de figyelmeztet a válság eshetőségeire, amennyiben könnyen baleset történhet. A legutóbbi napokban történt események késztettek felszólalásra — mondotta Beniczky. Nyilatkozata politikai körökben nagy feltűnést keltett. Több hírlap író kérdést intézett Beniczkyhez, hogy mik azok az események, amelyekre célzott, de Beniczky minden felvilágosítást megtagadott. A ma elterjedt hírek szerint nem kevesebb, mint 40 úv provokáltatta Beniczky Ödönt ama beszéde miatt, amelyet a kormányzó környezetében levő tisztekkel kapcsolatban mondott. A nemzetgyűlés ülése Budapest, június 10. A nemzetgyűlés mai ülését fél 12 órakor nyitotta meg Rukovszky István elnök Witner László és Bródy Ernő felszólalása után Schiachia Margit határozati javaslatot terjeszt elő a válaszok számának korlátozása és a rabmunkáltatás tekintetében Az igazságszolgáltatás kérdése. Ezután Toncsányi Vilmos Pál igazságügyrainiszter szólal fel. Köszönetét fejezi ki a képviselőknek azért, hogy a független bírósággal szemben olyan nagy elismeréssel nyilatkoztak. Belátja, hogy az ügyészek és bírák nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak és kezdettől fogva iparkodott segíteni helyzetükön. Az indemnitással kapcsolatban a státusrendezés következtében szükséges állásokat be fogja költeni. Ezzel kapcsolatosan a címek adományozása iránt is előterjesztést tesz. (Éljenzés). A legközelebbi napokban be fog terjeszteni egy törvényjavaslatot, hogy a büntető perendtartás fázisait gyorsítsa. Ami az ügyvédeket illeti, kijelenti, hogy Wirther vádjai túlzottak. A Tisza ügyben nem áll az az állítás, hogy ugyanazon alapok és tényállás alapján indították meg később Fridrich ellen a vádat. Az ügyészség előtt eddig ismeretlen adatok merültek fel. Az eljárás nem azon adatokra támaszkodott, amelyeknek alapján a katonai eljárás lefolyt, hanem ezen eljárás során egy tizszti nyomozás indult meg. A sajtótörvényt a jövő héten beterjeszti és ennek törvényerőre emelkedése után minden kivételes sajtórendészeti rendszabály hatályát veszti. Délután A délutáni ülésen Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter folytatja beszédét, Ruppert Rezsőnek azt a határozati javaslatot, miszerint az igazságügyminiszter sürgősen terjesszen törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé a királyi ügyészségeknek a végrehajtói hatalomtól való függellenzéséről, kéri, hogy utasítsa el. Ruppert másik indítványára a katonai és főudvarnagyai bíróságok megszüntetésére vonatkozólag kijelenti, hogy az erre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. A polgári természetű ügyekben polgári bíróságok fognak eljárni. Ruppert Rezső indítványozta azt is, hogy az internálásokat független bírák intézzék. Az internálások azonban nem tartoznak a bíróságok hatáskörébe. A következő határozati javaslat arról szól, hogy a bíróság a szent korona nevében ítélkezzék. A bírák fizetésrendezése. A bírák fizetésrendezésére és kinevezésére vonatkozólag mindent megtesz a pénzügyminiszterrel egyetértve. Rassay Károly a párbaj megszüntetésére terjesztett elő határozati javaslatot. Nemzetgyűlés ezt a javaslatot abban a formában nem fogadhatja el. Kéri végül a nemzetgyűlést, hogy Sischta Margit határozati javaslatait ne fogadja el. Határozatképtelenség háromszor Hornyánszky Zoltán a Ház tanácskozóképességének megállapítását kéri s mivel az elnök konstatálja, hogy a Ház nem határozatképes, az ülést felfüggeszti. Szünet után Szilágyi Lajos kéri a határozatképesség megállapítását, mire az elnök elrendeli a névsor felolvasását és ezuán konstatálja, hogy az elnökkel együtt 37-en vannak a teremben és az ülést újból felfüggeszti. Szünet után Kenéz újból kéri a határozatképesség megállapítását, amire az elnök kijelenti, hogy a Ház tanácskozóképes, egyúttal azonban kijelenti, hogy a jelen nem volt képviselőktől mindaddig, míg nem igazolják távollétüket, a napidíjat megvonni kéri és erre vonatkozóan már a legközelebbi ülésen előterjesztést tesz. Ezután az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadja, Ralsay h határozati javaslatát pedig, a párbaj megszüntetését, 28 szavazattal 25 ellenében színén elfogadja, míg a többi határozati javaslatokat elveti. A tisztikar és a politika A honvédelmi tárca költségvetésének vitájánál Szilágyi Lajos határozati javaslatot nyújt be, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy jelöljék meg azokat az egyesületeket, amelyekbe a tényleges katonatisztek beléphetnek. Szilágyi Lajos után Língauer Albin szólalt fel, aki határozati javaslatot nyújt be, hogy a hadsereg összes tagjainak tiltsák meg az összes politikai színezetű egyesületekben való részvételt. Tiltsák el őket, mindennemű politikai vonatkozású foglalkozást, a sajtó és levél cenzúrában való részvételtől, továbbá attól, hogy a sajtóba katonai jellegű cikkeken kívül mást is írhassanak. A honvédelmi miniszter válaszol. Belicske Sándor honvédelmi miniszter reflektál a felszólalásokra. Először kijelenti, hogy a Prónai őrnagy és Renceneberger százados ellen a vizsgálat lefolytatódott és erre vonatkozólag felolvassa Dáni Balázs jelentését, amely szerint Dáni nem látja szükségesnek az ellenünk való eljárást. A hadparancsra vonatkozólag kijelenti, hogy ez azért jelent meg ellenjegyzés nélkül, mert hiszen a hadparancsok nem szoktak ellenjegyezve lenni. Szilágyi szavaira vonatkozólag leszögezi, hogy dacára annak, hogy politikai állásban van, politikával nem foglalkozik és ebben jó példát akar mutatni a hadseregnek. Azt hiszi, hogy mivel ezen az állásponton van, a nemzetgyűlés őt őszintén támogatja. (Általános élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán). Az ő fáradozása arra irányul, hogy a hadsereget visszavigye a kaszárnyákba Munkája nem rombolásszerű, hanem épüő munka. A cenzúra neki is kellemetlen, mert az nem katonának való. Megegyezett a belügyminiszterrel és a miniszterelnökkel, hogy az összes nyomozási cenzura és nemzetvédelmi ügyek nemsokára polgári hatóságok kezébe fognak kerülni. Zsőke Antal felszólalására megjegyzi, hogy sokkal helyesebbnek tartja az 1899. évfolyam kettős turnusban két kétheti szabadságolását, hogy mindenki részt vegyen az aratási munkában. A Makkensen lovait tényleg nagyon olcsón vették át a németektől. Mivel pedig a németek most kártérítést követelnek s e követelésük velür,ennyire méltányos ie tárgyalni fogunk a megegyezés módozataiból. Befejezésül kéri, hogy nehéz munkájában továbbra is támogassák. (Általános éljenzés és taps) Szilágyi javaslatait elfogadják, úgyszintén Lingauerét is és megszavazzák a honvédelmi tárca költségvetését részletekben is. Ezután áttértek a rendkívüli kiadások tételére. Az első felszólaló Beniczky Ödön. Beniczky Ödön újabb támadása (A Magyar Jövő munkatársának telefonjelentése) Beniczky Ödön: Olyan téléshez érkeztünk, amely 52 millióól szó! És amely ismét a gödöllői koronauradalom és egyéb javak kiadásaként van feltüntetve. A rendes kiadásoknál 64 millió koronát ezen a címen már megszavaztunk. Ez tehát összesen 116 millió korona. Erre a hatalmas tételre vonatkozólag a közönség körében bizonyos hírek vannak forgalmban, amelyeket a mai napon azért nem akarok szóvá tenni, mert hiszen legközelebb új költségvetést fogunk kapni. Minapi beszédem kapcsán reflexek merültek fel, melyek során azt állítják, hogy a kormányzó úr előméltóságának környezetében szolgálatot teljesítő lisztekre és tisztviselőkre vonatkozólag bizonyos sértéseket követtem volna el. Megállapítom, hogy én a minapi beszédemben semmi tekintetben nem léptem keesztül a jogos kritika határait. Én személyekről egyáltalán nem beszéltem, én a milliókról beszéltem. Többek között azt mondottam, hogy amikor tisztviselőink létszámát csökkentenünk kell, hogyan lehet akkor az, hogy a királyi várban csapatostól látunk minden rendű és rangú népet, amelynek lételme és foglalkozása egészen bizonytalan és meghatározatlan. Amit Napóleonról és a marschalltábláról mondottam, az csupán egy szónoki kép volt De ha abban valaki mégis sértést látna, kijelentem, hogy senkit sérteni nem akartam. Most kénytelen vagyok ismét egy szónoki képet használni. Kijelölem előre, hogy senkit sérteni nincs szándékomban és nem is fogok sérteni. A gödöllői koronauradalomról azt olvastam, hogy a nemes vad vadászatát tilalom alá helyezték. Egészen kétségtelen, hogy ezzel semmi egyebet nem akartam mondani, mint azt, hogy fölöslegesnek tartok egy udvartartást, amikor a tövény kifejezetten csupán egy hivatalról beszél. Megállapítom, megy az ami a királyi rttban